Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Facebook

Régi oldal


Nemrég kapott kapcsolatkeresés !

Bencsik JózsefBencsik József


Tisztelt Bencsik Úr!

K. . . . Tibor vagyok Magyarország egyik kis Fejér megyei településéről (a cecei paprika talán mond Önnek valami. Már nem termesztik és nem is ismerik a helyiek zöme sem. Fehér paprika, jól szállítható volt.)
54 éves vagyok és Dr. Deák Gáborral (5 éve) történő beszélgetés után döntöttem el, hogy méheket tartok .>Bencsik József
<< Azért írom, hogy tartok mert látom, ahogy én csinálom még nagyon messze van a méhész és méhtenyésztő általam is elvárt fogalmától.
Végzettségem agrármérnök, de a szakmában csak nagyon rövid ideig dolgoztam.
Az indulás- Deák Úr beszélgetése után természetesen- tamási rakodó és ma is az.Keretméret 1/2 NB.(Jelenleg ennek főleg a fészekben való alkalmazása átgondolás alatt van)
A hazai méhészeti szakirodalom kevés (bár már 3 méhészeti periodika is van), a méhészeti szakkönyvek meg (szerintem a 20 esetenként még a régebbi idők állapotait és mérési adatait rögzíti.Őrösi Pál a magyar méhészek bibliájának tekintett 1955-ben kiadott Méhek között című könyvében nem is tesz említést- mert Magyarországon ekkor még nem volt-a varroa atkáról.Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület/OMME/ Méhegészségügyi ismeretek című kiadványaiban egy az európai Unióban tiltott hatóanyag-amitráz- felhasználás módjára tesz javaslatot és a leghatékonyabb módszernek tekinti.(Tac-tic olajos rajzlapon felitatva és behelyezve a kaptárba ismétléssel.)Hogy a méltán világhírű magyar mézben előbb vagy utóbb megjelenik a hatóanyag az nyilvánvaló és a rezisztencia kialakul az atkánál az is nyilvánvaló és a méhcsaládok fognak elpusztulni az is nyilvánvaló.>Bencsik József <<
Ezen kitérőt csak azért írtam, hogy rávilágítsak, hogy Magyarországon nem könnyű és egyre nehezebb lesz a méhtartók helyzete és más módszereket is ki kell próbálni és alkalmazni, hogy gazdaságos legyen a méhészet mint gazdasági tevékenység.

>Bencsik József
<<<én is így gondolom, sajnos innen messziről is úgy látom, nem ilyen gondok vezérlik a hivatalos helyeket
Én ennek egyik módját a mézen , mint a magyarországi méhészek döntő hányadában alkalmazott alapvető méhészeti termék, kiterjesztésében vélem felfedezni.Virágpor, propolisz és pempő termelés.<<< + hozzátenném még « hydromel itóka , mindezbio természetes módon!
Az interneten böngészve így jutottam el Önhöz mint egy egyedi virágporszedő eszköz megalkotójához és alkalmazójához.A Biokutúra újságban még olvastam az Ön méhészeti cikkeit, de akkor még nem foglalkoztam a méhészettel.
>Bencsik József
<<< a «www.europaimehesz.atw.hu » honlapon közel 10 éve jelennek meg az írásaim. A Méhészet és a Méhészújság elzárkózik az írásaim leközlésétől. Sok esetben ugyanis, a szerkesztőség számára elviselhetetlen megállapítások kerülnének nyilvánosságra. A harmadik szaklapról semmit nem tudok. Lehet hogy, ok is rettegnek a “rázós” megállapításaimtól. Nem véletlenül azok minden bizonnyal megfelelnek egy valóságnak, tehát nem lehet azokat megcáfolni, se ellentmondani. Míg a Biokultura szaklapban többször jelentkeztem írásaimmal, majd egy alkalommal egy írásomat teljesen fölforgatva a véleményem megkérdezése nélkül leközölték. Azóta se ajánlkozok ott, azt írnak amit akarnak de ne az én nevemben!

Kérem írja meg tapasztalatait és szeretném ha elküldené ezen virágporszedő méreteit és rajzát.<<
A méhészettel kapcsolatban bármilyen tapasztalatát szívesen fogadom, mert hiszem, hogy a méhészet egy életen át tartó tanulási folyamat és azt életünk végén csak abba hagyjuk.Soha nem mondhatjuk el, hogy mi már megtanultuk, mert változik a világ és vele természetszerűen a méhtartási és-tenyésztési feltételek is.>Bencsik József
<< nem elegendők a biztonságos belevágáshoz Magam 45 év óta méhészkedek. Valamikor 30-40 ma, már csak 10 (Dadant homloklyukas kaptárral, műkedvelő, kíváncsiskodó kutató módszerekkel a lehető legjobb ”bio” módon. Francia nyelvű írásaim elsősorban a”Abeilles et Fleurs” szaklapban jelennek meg, ritkábban a « La Santé de l’Abeille » ben is.
Sikerült meggyőznöm a Márton fiamat rezgésmérési kísérletekre a méhészetben. Ö matematika –fizika tanár a Nottinhami Műszaki Egyetemen. Majd EU pályázatot (1,4 €) nyert rajzáselőjelzés rezgésméréssel 12 nappal a kirajzás előtt kaptárnyitás nélkül, témában ! Ma újabb méhészeti kutatások is napirenden. Többek között a ki-be járó méhek számlálása, a méhmérgezések elkerülése a röpkörzetben, céljából. Az europaimehesz honlapon bátorítgatok is a méhészérdekek védelmében, kutatásokra, is de a tapasztalatok szerint a magyar méhészeket a saját érdek se mozgósítja. Mit lehet ilyenkor tenni ?
Amennyiben a világon található akár francia, német vagy angol nyelvű folyóiratot, könyvet szükségesnek tart az eredményes és természetközeli méhtartás gazdaságos műveléséhez kérem azt is írja meg és én megpróbálom beszerezni azokat.

>Bencsik József
<<< A legmagasabb és tudományos szinten La Santé de l’Abeille; szaklapot ajánlom. Egy időben írásaim ott is megjelentek, biológiai szakdiploma hiányában nem szívesen vettek maguk közé a biológia agyon diplomás szerkesztőség.
Bátorító üdvözlettel : Jóska Bencsik méhészet-szenvedélyes, ny. építészmérnök

Köszönettel és üdvözlettel:

Comments

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Név:

Ellenőrzőkód:
Ellenőrzőkód


Generálási idő: 0.04 másodperc