Bencsik József
Valamikor 1983-ban találkoztam először a V atkával. Az első években, védekezés érdekében, az úgynevezett Thymol illatosító alkalmazását ajánlották. Ment is az néhány éven keresztül aztán elöntött az atkaözön. Tart az még ma is szinte világ szerte. Aztán jöttek a vegyszerek alkalmazása tucatjával . Pusztultak is az atkák, de szenvedtek a méhek is. Hogyan elviselni annyiféle zavarokat, méheket is kínzó szereket? Több, mint 30 év óta, ma is így? Maradhat ez így továbbra is? Holott ma, újabb eszközökkel, újabb, hatásosabb módszerek alkalmazására nyílnak lehetőségek. Lássunk példának: ma rezgésméréssel kimutatható a rajzás bekövetkezése 10-12 nappal előre, szinte teljes biztonsággal. Mindez kaptárnyitás nélkül! Lásd a Nottingham-i Műszaki Egyetem, matematika fizika tanárának, Martin Bencsik tudományos közleményét
,http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0141926
Mi több, matematikai elemzés segítségével kimutathatók a rajzási előkészületek is akár 30 nappal előre. Annak valódi bekövetkezése azonban bizonytalan (60%?) a feltételek, a körülmények alakulása függvényében. Ilyen és hasonló rezgésmérési módszerek alkalmazása manapság már nem újság. Az emberi ténykedések számtalan ágazatában divatban. Miért ne lenne az ugyancsak hatásos az atka elleni küzdelemben? Fő kérdés, hogyan? Ezen a kérdésen múlik a siker, álmodni, képzelődni, terveket készíteni szabad! Bekapcsoljuk a rajzás előjelzési rezgésmérőnket, megtudni van-e rajzásveszély és milyen határidővel, ezzel egy időben ugyanazon rezgés berendezéssel elindulna egy különleges atka csapdába csalogató rezgéshullám sorozat is a kaptárban. Másnap a méhész kihúzza a család alá helyezett tálcát, a lehullott atkák számából meg tudja állapítani az atkafertőzöttséget, vagy annak hiányában az atkamentességet? Mindez kaptárnyitás, és a méhek háborgatása nélkül! Szépet álmodni szabad és kellemes is.
Sajnos a valóság sokkal bonyolultabb .Hogyan ismeri föl a varroa egy méh közelségét, helyzetét a térben? Egyesek szerint, először is a zümmögéséből, amelyet nem csak a szárnyaival gerjeszt, de a testében keletkező rezgésekből is . Ugyanakkor, a méhecske is úgy, mint sok más élőlény, a testéből különös méhillatokat sugároz a környezetében. Értesülések, amelyek segítségével az atka pontosan tájékozódik a környezetében. De még tökéletesebben is! Válogathat is a méhek között mielőtt fölpattanna annak a méhecskének hátára, amely pontosan közlekedik és nem távolodik az atka célja irányába, vagyis nyitott fiasítás felé. Ezek az méhegyedek, vagyis lárvagondozók, foglalkoznak a fiasítás nevelésével, miközben a tevékenységük folyamán rájuk ragad a munka körük , vagyis a fiasítás illata. Ezt az illatot képes azonosítani az atka és annak segítségével pontosan előbb, utóbb célba ér. No persze, azért adódnak nehézségek is ! Amikor át kell szállni egy másik szállítóra Hogyan történhet az ésszerűen? A léputcákban közlekedve a méhek egymás háta szinte súrlódási közelségbe mozognak. Így nem nehéz szállító méhecskét választani, a hátára szinte átpattanni. Minden esetben így eljárni sokkal hatásosabb, mint lemászni a szállító méhecskéről, mászkálni a földön, majd fölmászni egy másik szállítóra. Most tegyük fel, hogy a szállító megérkezett a cél helyszínére. A fiasítás gondozó méhecske pedig a lépek felszíni szélein közlekedve keresi azt a sejtet, amelyben található lárvának pontosan szolgálatra van szüksége .Itt most újabb pontosításra is szükség mutatkozna?
Honnan tudja a szolgálatban lévő, táplálással, gondozással megbízott méhecske, melyik lárvának, milyen szolgálatra van szüksége, melyik lárva éhezik, melyik fuldoklik a tápanyagban? Méhészszemmel láthatóan, amikor megvizsgálunk egy fiasításos keretet, minden azonos körű sejtben egyforma a gondozás szintet látunk. Vajon lenne a kaptárban valami demokratikus termékmegosztás a lárvák oldalán is? Föltalálták volna, és alkalmazzák a tökéletes, egyenletes , állandó termékmegosztást? Minden esetre nem így a “kétlábú emlősöknél”? Nem könnyű ésszerű magyarázattal szolgálni! A gondozó méhecske, a lárva sejtek felső peremein közlekedve, megállapítja, hol a szükséglet! Miközben a hátán hordozott élősködő már akkor tökéletesen célba érkezett, amikor ez a gondnok méhecske , elkezdett keresgélni fiasításos sejtek peremén. Talán az atka is így? Célba érkezett, és leugrik a nyeregből ! A sejtfalak peremén közlekedve maga is válogatni indul? Melyik az a lárva, amelyik legjobban megfelel a varroa szaporodás időbeosztásának? Beszállni csakis olyan sejtbe, amelyben a lárva kifejlődésének időszakasza megfelel az élősködő varroa atka szaporodási időbeosztásnak is. Ugyanakkor igyekszik elkerülni azokat a sejteket, amelyekben már van atkapete, atkafiasítás?
Pillanatnyilag még nem volt alkalmam olyan videó felvételeket látni, amelyek ilyen folyamatokról készültek. De van rá remény, amikor már az orvostudomány , már élőben alkalmaz videofelvételeket akár az emberi szervekből akár az agyból. Vannak-e biztos rezgésjelek, pheromonok, titkos rezgések amelyek hatására a varroa a rossz út, a vesztés útjára tévedve, kipusztul? Annyi bizonyos: a méhek lárvái is képesek rezgésjeleket leadni, de talán még felvenni is, legyen az akár a lefedelezett sejtekben. Kísérletekkel is könnyen bizonyítható: Néhány lefedelezett fiasításos sejtet kivágunk, majd egy órára mélyhűtőbe megfagyasztjuk. Majd a kaptárba visszahelyezve, két nap alatt, a méhek fölbontják, a lefedett sejteket és kitakarítják, kihordják a hullákat. A méhek tehát fölismerik, vagyis hallják a rezgéseket, a zárt sejtfalakon keresztül is Nem véletlenül történik az így! A halott lárvák nem sugároznak rezgéseket! Ezen tagadhatatlan valóság alapján járnak el? Jó, jó, most már csak azt volna jó tudni, mikor kezdődtek ezek az életjelek, a lárvák rezgésjelei? Feltehető, hogy a születéssel.? Így, már valószínű, hogy a lárva növekedésével, a rezgések is növekednek ? Mi több, ezek alapján a lárva által sugárzott rezgések erősségéből a lárva életkora is meghatározott lenne? Nagyon is meglehet, hogy a lárvákat gondozó méhek is így értesülnek, amikor az eljött időben lezárják a lárvasejteket? Ily módon, akár a szaporodni szándékozó varroa is tájékozott a fiasítás életkoráról? Azt a méhlárvát válassza, amelyik biztonságos kifejlődést biztosít a leszármazottainak.
Fennmarad a nagy kérdés: Ilyen körülmények között, hogyan közbelépni a varroa atka ritkítására, és miért ne annak teljes kipusztítására? Annyi azonban bizonyos semmi esetre sem kémikus közbelépésekkel! Azokból volt elég több, mint 30 éven keresztül, teljesen eredménytelenül . Marad a rezgésazonosítás , azon keresztül kisiklatni az atkát a természetes vágányból, a halálos szakadékba! No persze meglehet, hogy szokás szerint a hivatalos magyar méhészeti körökben, szaklapokban az ilyen kérdések érdektelenek, föl se merülnek. De talán nem így a felső, kutató szellemű rétegében. Majd meglátjuk, a vak is úgy mondja!
Joseph.bencsik@free.fr Lyon 2015 december.