Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Régi oldal


Méhészeti kutatások, közvetlen EU pénzeléssel?

Bencsik JózsefBencsik József

Egy megtörtént esettel szeretnék figyelmet kelteni, egy olyan EU támogatási lehetőségre, amely független az országos, nemzeti támogatásoktól, minden belső érdek befolyástól . Köztudott,Magyarországon is divat a megvesztegetéssel nyert előnyök, szinte a tevékenység minden ágazatában. Így, ez minden valószínűség szerint a méhészetben is, akár a támogatások kiosztása oldalán is, de nemcsak. Egy méhész barátom, valós, évtizedek óta működő megvesztegetési rendszert alakított ki maga körül. Több, mint 20 éve, a méhészeti vándorlásai elvégzéséhez, vásárolt egy teherautót. Jó, jó, de mit csinálsz vele amikor nem vándorolsz? Nem gond! Bérbe fuvarozok vele.Akkor kapok megrendelést, amikor akarok, azzal a feltétellel, hogy a számla bizonyos százalékát, készpénzben, számla nélkül visszafizetem a megrendeléssel megbízott személynek. Na így aztán, nem véletlen, ha a kutatási támogatások is, de nem csak azok is, íly módon voltak, lesznek, odaítélve ! Szerencsére, állítólag, nem így Bruxelles-ben az EU-ban. Ott állítólag oda figyelnek, no meg egymásra is.De Magyarországon kifigyel oda? Nem tartozik a gondok közé.

De azért lássunk egy igazi átélt, szavatolt, vesztegetés mentes , EU támogatási történetet, röviden, néhány sorban! Kezdődött a méhészeti tanyámon 2007. év nyarán. Márton fiam, a Nottinhham-i Műszaki Egyetem Matematika-fizika tanára, 2 hét szabadságra, a családjával jött hozzám, látogató vendégségbe. Jó magam, mint nyugdíjas, a nyár folyamán, már évek óta, kertészkedek és méhészkedek is, egy Beaujolais kis faluban. A fiam, akkor egy rezgésérzékelőt hozott magával, az egyetemről. Ezzel akart örömet szerezni a méhészeti mesterkedéseimben. No akkor, nosza rajta, próbáljuk ki ! 4 kaptár tele méhekkel, az a kerti műhelyem ablaka alatt !

Már az első kísérletek is remekül sikerültek. A fizika-matematika egyetemi tanár úrnak is nagyon tetszett. A megítélése szerint, nemzetközi figyelmet is megérdemel. Nem sokára, meg is jelent az eredményekről egy tudományos írás is. (Lásd az Akkor ajánlkozott bemutatóra a Monpellier-ben tartandó « Apimondia » nemzetközi méhészeti, világ kongresszus rendezvényre 2009-ben. Ajánlatát habozás nélkül elfogadták, majd az elhangzott értekezlet a várt sikerekkel zárult. Ott akkor, Magyar oldalon figyelemre se volt érdemes. Később, a Nottingham–i Egyetem biztatására, további kísérletek betervezésére került sor, ezúttal már nem csak Jarnioux-ban, hanem az egyetemen is. A kutatási tervek végrehajtása azonban rendkívül költségesnek mutatkozott. Akkor az Egyetemen, egy újabb kezdeményezésére került sor. Egy olyan kutatási tervműsort készít és vált szükségessé, amely megfelelt az EU nemzetközi kutatási műsortervek támogatási feltételeinek. Közöttük első helyen egy olyan nemzetközi kutató , és vállalkozási érdekcsoport összeállítása vált szükségessé, amely minél több, EU ország részvételével valósulna meg. Így került sor, egy EU nemzetközi « konzorcium » megalakítására. Úgy tudott már az első bemutatkozáskor megnyerte az EU illetékes bizottság meggyőződését. No persze nem véletlenül! Előzőleg már tudományos közlemény formában is megjelent egy tudományos tanulmány.

Végül is sikerült kutatókat, vállalkozókat találni, angol, német, francia, belga és még magyar kutatok (Szombathy Csaba, telekommunikáció) és vállalkozók oldalán is. A csoport pályázata két éves határidővel , végül is 1,4 millió € támogatást kapott. Azóta, a kutatások sikeresen befejeződtek. A kutatási műsorterv végrehajtása zökkenőmentesen, a kiírt szabályok szerint, szigorú felügyelettel került végrehajtásra . Majd a Milánó-i világkiállításon 2015-ben került bemutatása nagy sikerrel, aranydíjat kapott! A találmány letétben, a leírás is nyilvánosságra kerülhetett. Sajnos a két kisvállalkozó, a német Kapaz , és az angol, Arnia kaptármérleg gyártó « konzorcium » tagoknak még nem sikerült közös nevezőre jutni a találmány kihasználásához. E tény se véletlen. Nem hiába mindketten annak, teljes és kizárólagos kihasználását szeretné megszerezni. A tulajdonos, vagyis a « konzorcium », a két kaptármérleg gyártó, közös megállapodása hiányában, 2016. március 31. határidővel, fenntartotta a találmány kihasználási jogát! Ezen határidőn túl, bárki EU országban, tárgyalhat a kihasználás ügyében, legyen az Magyarországon.

No persze a magyar kutatóknak is joga van így eljárni Bruxelles-ben. Készítsenek elfogadható kutatási tervpályázatokat, szövetkezzenek EU nemzetközi oldalon, igényeljenek a pályázat magasságához illő támogatást. Úgy tudott a nemzetközi EU bizottság szigorú feltételei ellenére is komoly siker várható amennyiben , a kutatás tárgya, és hasznossága is kimutatható. Tudtommal Magyarországon is vannak a méhészetben is tudományos intézmények, egyetemek, dolgoznak ott is kutatók és folynak ott is kísérletek. A magyar szaklapokban sajnos több mint ritkán olvashatók írások, a méhészeti kutatásokról. Nem így külföldön: http://www.scoop.it/t/la-recherche-en-apiculture,-rol, avagy például! http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0141926

Magam ugyan többször próbálkoztam, úgy a hivatalos szerveknél (VM, NAK, OMME szaklapok), kutatási tervekről ajánlatokkal jelentkezni, mindhiába. Történt az így már a rajzáselőjelzésről is. Legutóbb a “ki-bejáró méhszámoló” . . . a méhlegelő felügyeletről . . . Igaz ugyan az ajánlataim, egyedül az alig olvasott (30?), europaimehesz.atw.hu honlapon jelennek meg. Talán e tény se véletlen? Az egyetlen eszköz, ahol díjtalanul megjelenhetnek magamféle “szökevény”-nek tartott, a magyar méhészeti ügyekbe jogtalanul beavatkozó írások. Miközben , az egyik, országos szaklap, egy korábbi alkalommal (08/11/10) egy féloldalas írásajánlatom leközléséért, akkori, 180 ezer Ft befizetése ellenében, írásban ajánlkozott.

Most, újra, és díjtalanul, egy újabb kutatási tervről árulkodnék röviden! Tettem így már korábban is? Minden bizonnyal, megint illetlen beavatkozás lesz az is, a magyar méhészeti szakma dolgaiba?

Varroa atkairtás nagyban, kémiai vegyszer, és kaptárnyitás nélkül!

Sajnos a gyakorlatban az ilyen és hasonló kutatások, magyar oldalon, szinte teljesen érdektelennek bizonyulnak, úgy a méhészeti szakkörökben mint a szakmai tisztviselőség oldalán. Lásd a “Rajzáselőjelzés rezgésméréssel, kaptárnyitás nélkül” esetét! A gyakorlat szerint, így ez évtizedek óta! Jelentéktelen gondok, senkinek nem gondja! Ugyanakkor, rendkívül súlyos arányban, egyre inkább csökkenőben az egy kaptárra eső termékhozam. Ezzel egy időben,a mezőgazdaság iparosodása, a környezet rombolódása, a rovarirtók tömeges alkalmazása folytán, nagyarányú méhpusztulások a soron. Súlyos méhbetegségek, is megjelentek. Járványok, költés rothadás, nem volt elég, jött a halálosan károsító atka zúdulás a méhcsaládokra . Ezek után, most már, nem csak a méhészeti ágazat fog sínylődni, de a környezet egyensúlya ugyancsak fölborulva. A beporzás, a megtermékenyítés hiányában, súlyos társadalmi gondok várnak a lakosságra. A méhek pusztulóban, megszűnik a méhészeti és az ágazati tevékenység. Tessék úgy tenni, hogy ne így legyen

Tessék emlegetni , illetékes helyeken, a közvélemény, sajtó, a politika, a TV, az újságírás, oldalán is.
joseph.bencsik@free.fr Lyon, 2016 január

Comments

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Név:

Ellenőrzőkód:
Ellenőrzőkód


Generálási idő: 0.05 másodperc