Európai Méhész

Trans

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Régi oldal


Irigylésre méltó, méhészeti hírek London-i Botanikus Kertből!

Bencsik József

Mint ismeretes, 2015 évben, a Milánó-i világkiállításon, aranydíjat kapott az angol kiállítási csarnok. Maga az építmény, forma, szerkezet, Wolfgang Buttress művész alkotása. Nagy hírnévre tett szert, főleg Angliában, oly annyira, hogy világhírű London-i Botanikus Kert megvásárolta a művet. Mi több, határozott igény mutatkozott a Milánó-i formájában bemutatott kiállítási téma, a méhek, és a méhészet fönntartására, a kutatások további folytatására. Az építkezés ma már szépen előre haladt, Az új tulajdonos, vagyis a Botanikus Kert, ragaszkodott nem csak a méhészeti téma fönntartásához, hanem annak továbbviteléhez is. Az ősidők óta híres London-i Botanikus Kert megbízott felelősei a napokban tartottak értekező gyűlést, a csarnok további rendeltetési tervekről. Részt vettek azon, úgy a politikai felelősök, mint a méhészeti szervezetek képviselői, újságírók, és természetesen a milánói csapat, a tervező, a megvalósító és működtetők részvételével. Mindenki véleményt nyilváníthatott. Nem történt tartózkodó megjegyzés, mindenki jó helyén látta a csarnokot, úgy mint az abban rendezett ugyancsak sikeres méhészeti műsort is. Nagy figyelem kísérte a műsor további folytatására irányuló terveket is. Az elképzelések szerint, kiváló alkalom fog nyílni, a világhírű Botanikus Kert látogatóinak, nem csak a világkiállítás díjnyertes, emlékezetes csarnokát látogatni, hanem a méhészeten belül folyó tudományos fejlődésről is, tudomást szerezni .

Itt fognak folytatódni, a Milánó-ban bemutatásra került méhészeti kutatások. Ugymint “rezgésértesülések a kaptárban”, helyszíni közvetítés az élő kaptárból, műsorok, fényképek, táblázatok. Mi több az angol TV, a BBC is videó folytatásokat tervez. Hatalmas megnyilvánulás ,elsősorban a méhek, a természet védelmének érdekében! Úgy tudott, a méhészeti műsor működni fog függetlenül a méhészszervezetektől! Vajon így lesz ezen megnyilvánulásokból, az angol méhészeti ágazat érdekvédelmi központja is? Még nem tudni. Úgy látszik azonban, hogy a méhek védelme, ma már nem kizárólagosan méhészeti szakérdek, hanem már alapvetően elismert közérdek is, legalábbis Angliában?

No persze jelen volt a gyűlésen, a műalkotás szerzője, Wolfgang Buttress a teljes milánói
csapatával, közöttük, Dr. Bencsik Márton is. Ő volt ugyanis a Milánóban történt méhészeti kiállítás műsor tervezője, szerzője is. De nem csak! Jelen voltak a fővárosi politikai képviselők, környezet védelmezők, a bio egyensúly védelmezők de így nem csak műkedvelők, de még az angol méhészeti szervezetek képviselője Jon Dorat is. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint, nem csak bemutatni, hanem folytatni kell a méhészeti műsort. Azóta, a csarnok közelében máris megtörtént, egy méhes felállítása, néhány élő kaptárral. Azok lesznek fölszerelve a kutatáshoz szükséges berendezésekkel, többek között, és első sorban rezgésmérőkkel. A csarnokban pedig a látogatók szeme láttára, fülei hallatára, állandó helyszíni közvetítés fog folyni, éjjel nappal a kaptártérben élő méhcsaládból. A folyamatok természeten rögzítve, matematikai elemzés alá kerülnek. Míg a látogatók, képernyőkönfigyelhetik a kísérleti folyamatokat, eredményeket. Ugyanakkor felvilágosító táblákon , fényképek segítségével értesülhetnek. Az építkezés befejezése, a megnyitás 2016. június vége!

Az eset végül is ugyancsak elgondolkoztató, többféle méhészeti, és akár gyakorlati szempontból is.Mr. Wofgang, a terv megalkotója, nemzetközi szinten elismert művész, de közel se méhész. Hogyan lett, a Művész úr, a méhek « szeretője »? Hogyan sikerült meggyőznie a megrendelőt, vagyis, az angol királyság politikai kormányát, a méhek világméretű szerepéről, fontosságáról. A kérdés elvégre is lényeges, a Milánó-i világkiállítás témája is rámutat: « A világ táplálása » azon belül a méhek szerepe több mint lényeges: nélkülözhetetlen. A növények megtermékenyítésének szerepe, a
beporzás, nélkülözhetetlennek bizonyul, Mr. Wolfgang, meglàtàsa szerint is. Akkor keresett kapcsolatokat több műkedvelő « méhészklubokkal », mi több a hivatásos « profi » méhészek szövetségével is. Állítólag ösztönszerűen mindenki a saját dicsőségére szerette volna fölhasználni a kapcsolatot. Ugyanakkor szükség mutatkozott egy tudományos közreműködésre is. A méhészeti szervezetek ajánlatára, így esett választása művész úr előtt teljesen ismeretlen, Dr. Bencsik Márton, matematika-fizika tanárra a Nottingham-i Műszaki Egyetemen. Minden bizonnyal nem véletlenül. Végül is, a tanár úr, “a méhek rezgésazonosítása a kaptáron belül “ elért kutatásai, lettek a döntők, legalább is, Mr.Wolfgang megítélése szerint. Többek között, a “ Kirajzás előjelzése rezgésméréssel 12 nappal előre annak bekövetkezése előtt”, nem akármi! De nem csak! A méhcsaládon belül állandóan folyó értesülések, többek között rezgésekkel, ma még szinte teljesen ismeretlenek. Már csak azokbonyolultsága, időrendbeli megosztódása is elképesztő méretűek! Tegyük hozzá a pheromone illatok sokaságát, azok forrása, folyása által terjedő, értesülések sokaságának befolyását. Nem kétséges! Ma még tele ismeretlenséggel!

Végül is, a Milánó-i kiállításon elért nemzetközi siker, fényes eredmények, késztették az új tulajdonost, a méhek, a méhészet bemutatására. Így már szükségesnek bizonyult a méhészeti kutatások folytatása is. Az így kialakult helyzet következtében a gyülekezet előtt is nyilvánvalónak számított, újabb műsortervek méhészeti kutatások fenntartása, megerősítése. Innen a reményteljes eredmények a kilátásban, a közeljövőben!

Jó, jó, de mindezen angol hírek ismerete még nem biztos, hogy beszámíthatók magyar méhészek többségének érdek körébe. Egyesek joggal jegyezhetik meg: “azzal még nem lesz rögvest nagyobb a mézhozam Magyarországon”! Van is az ilyen megjegyzésben valami igazság. Nos ha így, akkor nem kell törődni, mi történik London-ban, akár a szomszéd méhészetében? Érdektelen események, azok követése, fölösleges fáradság? Jöjjenek az angolok hozzánk, méhészetet tanulni! Elvégre is, a büszkélkedők szerint, nem de méhészeti “Nagyhatalom” Magyarország?

A magam részéről, és természetesen, amennyiben a 84. éves életkorom, az egészségem,
megengedi, igyekezni fogok beszámolni a további fejleményekről is. Teszek így évtizedek ota, és közel sem jövedelem húzás jegyében! Legyenek az írásaim hasznosak a figyelmesek számára! Természetesen szabadon továbbithatok!


Joseph.bencsik@free.fr 2016. május

Comments

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Név:

Ellenőrzőkód:
Ellenőrzőkód


Generálási idő: 0.06 másodperc