Bencsik József



Ezen a címen jelent meg a «LE FIGARO » országos napilap 21. oldalán egy írás Augusztus 5- én Eric de la Chesnais tollából. LA FIGARO


Kivonatos fordítás :
Elrettentő év ! A méhek száma csökkenőben, rossz, késlekedő volt a tavasz, kevesebbet gyűjtöttek a méhek . Soha ilyen hiányos mézszüret nem volt. Tavaly pl. 7-8000 tonna, az idén a fele se ! Jelezte Mr T. Dufresne, maga is profi méhész, és mint a Termés Megfigyelő hálózat elnöke. Állítólag, az eredményekhez hozzájárult a kisebb repce, napraforgó területek is, mer t az ilyen növényterületek mézterméke Franciaországban megfelel az évi termék 2/3- nak. Ezen sajnálatos eredményekhez hozzájárult a rovarirtók, mint a neonikotinoid, és a számos károsító, mint az ázsiai dongó, úgy mint a varroa élősködő tömeges jelenléte . A hiányok orvoslására a méz forgalmazói kénytelenek lesznek behozatalhoz fordulni, akkor amikor a piac növekedése eléri a 3 – 4 % os növekedést mutat , Mr V. Michaud, a legnagyobb EU mézforgalmazó vállalat elnöke szerint. Ugyanakkor a belső mézfogyasztás ¾ része már behozott áru ! Míg a fogyasztói árak emelkedése várható. Ma a méz mint fogyasztási cikk 60 %-ban a szuper áruházak polcáról kerül a fogyasztóhoz, míg ezen arányszám 20% -volt, ez előtt 20 évvel.
Be kell valljam, nem vagyok a « LE FIGARO » országos napilap előfizetője ! Ellenben azt se titkolom, hogy gyakran kapok a méhészettel kapcsolatos , más újságokban megjelent írásokból is, és így ez, nem csak a nemzeti “LE FIGARO”, de pl ”Atlantico” (08/08/16), “Rue 89 Bordeaux”(08/08/ 16) helyi újságok esetében is. . . stb. A kiváltságos helyzetemet, a lányom, Dr .Anna Bencsiknek köszönhetem. Mint az ANSES, egészségfelügyelő EU labohálózat kutató igazgatója Lyonban, szívességből megküldi, részemre a méhészettel kapcsolatos megjelent friss írásokat. Holott a méhészet és a méz , nem tartozik az Ő szakágazati különlegességéhez. Jelenleg kutatásokat végez , a “nano” lemek alkalmazásának hatása, veszélyek, az emberi egészségre, tárgyban. Jelen pillanatban még nem sok köze a méhészethez. De ki tudja, a véleménye szerint a “nano” elemek a közeljövőben kapcsolatba kerülnek a mézzel, a méhészettel is! Azok már most alkalmazásban, például a vetőmagokban, a műtrágyákban, a rovarirtókban, . . . Azokon keresztül minden bizonnyal jelen vannak a mézben is, és sok más élelmiszerben? A következményekről még nem tudni, de jó lesz odafigyelni a méhészeknek is, de nem csak! A mezőgazdasági ágazatokban óriási változások a közeli láthatáron. Azok hatása minden bizonnyal ki fog terjedni a “kétlábú emlősök” körében is! Csak még azt nem tudni hol, mi lesz a “bobo”.
Amennyiben most ezen írással jelentkezek, más okom is van, mint a föntebb jelzett “LE FIGARO” cikk, amelyet a magyar méhészek figyelmébe ajánlanék . Egyben, a “Méhészet “ 2016/08- ben olvastam Dr. Kovács Dezső :”Világjelenségek méhészetünkben” című vitaindító írását. El kell ismerni, meglepőnek találtam több oldalról. A cikk aláírásából nem derül ki, milyen ágazatban tevékenykedik a szerző, melyik egyetemen, mit tanít, mi köze az írónak a méhészethez, a mézkereskedelemhez ? Ugyanakkor elismerést érdemel a szaklap a vitaindítás bátorságáért. Természetesen véleményeket, élénk figyelemmel szeretném kísérni. Számos megjegyzést lehetne fűzni a két oldalas íráshoz. Részemről nem kívánok vitatkozni, már csak azért is, miután semmi képesítésem, sem közöm, a mézkereskedelemhez. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy ma baj van a mézárakkal, Magyarországon. A hírek szerint, a magyar méhész képtelen értékesíteni az idei termékét a tavalyi szinten. Ráadásul, úgy tudott, a begyűjtött méhészeti termékek szintje is jelentősen alacsonyabb a tavalyinál. A magyar szaklapokat is olvasva, azért mégis van valami elképzelésem a magyar méhészet viszonylagos helyzetéről. A mellékelt francia újság cikknek is az lenne rendeltetése hogy egy bepillantást, helyzetképet nyújtson a francia méhészeti viszonyokról, túl a határokon. No persze itt Franciába is, alaposak a méhészeti nehézségek. De talán nekik, a szervezkedés terén, sok előnyük van. Tudni érdemes, hogy ők, két, nagy országos méhésszervezettel rendelkeznek+ országos profi szervet, na és persze ugyancsak, számos, helyi szervezet. Azok egymással nem veszekednek magyarosan, hanem versenyeznek, ki tud többet, és megy az igy az előnyükre, megy az franciásan. Magyarországon úgy tudom csak egy országos szervezet létezik . Nincs versenyfél, nincs, nem lehet veszekedés! Ja kérem ott, az « egypártrendszer » ma is divatban. No persze ilyen megállapításokat nem illő emlegetni Magyarországon, még akkor is, ha a jóindulatú Dr. Kovács Dezső egyetemi tanár a “vitaindító”. Talán még szervezeti, irányelvek, fölújítása, változtatása is szóba kerülnek.
Ma nem a viták felé, inkább a méhészeti kutatások felé irányul a figyelmem. Igy ez a Márton fiammal Nottingham-i Műszaki Egyetemen mint a kis méhesemben Jarniouxban. Ugyanakkor élénken érdekel az Anna lányom “nano” témájú kérdései is . Az eredmények, nemzetközi szinten csillognak. Lásd a beszámolókat az Európai Méhész www.europamehesze.atw.hu honlapon. Annak tevékenységét, persze és természetesen rossz szemmel nézik az “egypártrendszer” hívei! Legyen a honlap becsületére!
Természetesen szabadon továbbítható
joseph.bencsik@free.fr 2016 augusztus