Elképesztő pontosítások az atka irtás körül IV.

A tárgyban fogalmazott korábbi írásim (www.europaimehesz.atw.hu ) folytán, újabb kérdések, elgondolások, merültek föl előttem, az atkairtás kérdésében. Időközben a Méhész Újság szeptemberi (2016) számát olvasva kiderült, hogy nem vagyok egyedül a morfondirozásaimmal. Tóth Péter és Lendvai Pál egymást követő írásaikat olvasva, a tárgy minden bizonnyal érdekfeszítőnek mutatkozik, legalábbis méhészeti körökben. Elismerésem a szerzőknek valóban érdemleges hozzájárulás az a tárgy megvilágításához. Nos ha már így, akkor engem is arra bátorít hogy folytassam az idevágó morfondirozásaimat.
Bevezetésül hivatkoznék a tárgyban készült előző írásom, ( Elképesztő pontosítások . . . N3) két utolsó, kis szakaszára is.
Nem kéttséges, egy élő kaptárban megszakítás nélkül folynak jellegzetes értesülések, méghozzá, lényegében, két féle módszerrel : rezgéssel és feromon illatokkal. Közöttük, számos és különleges értesülések is amelyekben, csak egy egy működési ágazat érdekelt. Következés képen, feltehető és nem alaptalanul hogy a gondozó, az etető méhek és gondozott lárvák között is, folynak értesülések, és minden bizonnyal, mindkét módon. Ami viszont meglepő ezen viszonyban, hogy az ilyen tényleges értesülések áramlásának ténye könnyen elkerüli a figyelmet. Így az a föntebb jelzett Méhész Újságban (09/2016) megjelent írásokban is, sem kerültek előtérbe. Márpedig azok rendkivül fontos szerepe, alkalmazása, ténylegesnek bizonyul, a méhek és a lárvák között. Mi sokkal több, ezen értesülési folyamatok tökéletesen és tisztán, az élősködők által is, ismeretesek és állandóan alkalmazásra is kerülnek. Például, az értesüléseik folytán, az élősködők, ott jelentkeznek, oda közelednek, törekednek, ahol a szaporodási feltételeik biztosulnak. Ezek a helyek természetesen elérhetők, és pontosan a beszerzett értesüléseik alapján. Amikor az atkát hordozó, gondozó méhecske azon térség közelébe ér ahol a kifejlődött lárvák élnek, akkor az atka leszáll a hordozójáról. Jó -jó de honnan tudja, hogy itt az idő, le kell szállni ha nem pontosan környezetben hangosan, szagosan áramló értesülésekből? Majd a sejtek szélein közlekedve választhat magának szaporodási szándékához illő, tetszés szerinti lárvát. Olyat amilyent már egy ideje nem táplálnak, alkalmas a belopakodásra, olyant amelyet épp most készülnek a gondozók lefedelezni. No lám ezt is tudnia kell az élősködőnek. Márpedig ilyen értesüléseket csakis és kizárólag maga a befedelezésre váró lárva szolgáltat. No persze ilyen értesülések gondozó személyzetnek szolgálnak, és nem az atkának . No lám ez utóbbiak élősködnek az kaptáron belül áramló értesüléseken, azok alapján is !
Dr Yves le Conte az Avignon-i INRA Intézet igazgatója és méhészeti kutatója megfigyelése, és kisérletezései szerint, a szaporodni kivánó atka, belopakodik a lárva sejtbe, annak lefedelezése előtt csakis, 8 – 2O óra időtartam alatt. Számos és rendkivül alapvető értesülések bizonyulnak ezen ellenőrizhető esetből. Az atka tehát lesen áll a már előzőleg kiválasztott lárvasejt szélén és várja, azt az értesülést, azt az időpontot amely lehetővé teszi a belopakodást. Jó-jó, de először is honnan tudja hogy itt az idő a leselkedésre, most már csak a belopakodás időpontját kell kivárni. Később, rövidesen, a sejt ugyanis, be lesz fedelezve. De korábban nem lehet így eljárniuk, előre belopakodni. Pontosan a sejtben uralkodó atkára elviselhetetlen feltételek következtében. A lárvát ugyanis a gondozók táplálják olyan ragacsos tápanyaggal amitől az élősködők irtóznak, egyenesen undorodnak. Ugyanakkor az élősködők, csakis, és kizárólag a hordozók, avagy a kifejlődött felnőtt lárva vérét szívogatva táplálkoznak. A vérszívó varroa tehát csak akkor bújhat a lárva mellé a sejtbe, amikor a lárva « felnőtt » állapotba került és táplálkozása megszűnt. Nem de ésszerűen alkalmazkodó eljárás ? No persze az élősködő is az élő kaptár értesülési « tengerében » él. Mi sokkal több, képes megérteni, kiszűrni magának azokból a rávonatkozókat. Történik az így, gerjesztett különleges, jellemző rezgések, és feromon illatok segítségével. Nos ezek, az atka rendelkezésére is szolgálnak. Amikor tehát a lárva « fölnőtt » állapotba került, akkor értesíti a gondozó szolgálatot a kialakult helyzetet érő, a felnőttségéről, előbb egy különleges feromon illat kiárasztásával, majd megkülönböztethető rezgéssel. Az élő, felnőtt lárva akkor« kikiabál » egy igen fontos helyzetállapotot : felnőttem, nincs szükségem táplálkozásra , tessék lehet, befedelezni ! Ezt a különleges értesülést már várta és mégis értette a szaporodni kívánkozó atka is. No lám, eljött az idő az atkának is a lárvasejtbe való belopakodásra, a szaporodási folyamat elindítására !
De eljött az idő a méhészeknek is, így a Magyar méhészeknek is, egy olyan atkapusztító megtervezéséhez, megalkotásához amely éppen a kaptártérben áramló értesülések áramlásán alapul. Ilyen megfigyelések, eszközök segítségével ha nem is teljesen de gyökeresen és állandóan és folyamatosan megállítja az atkaszaporodási folyamatot. A kínálkozó lefedelezés előtti igen rövid idő, (8-20 óra) nagyszerű alkalomnak mutatkozna igen hatásos közbelépésre. Történhet az ezúttal, minden kémiai szer alkalmazása nélkül, az évadtól függetlenül, kaptárbontás, a méhcsalád zaklatása nélkül, rendkívül alacsony befektetéssel, egyszeri és mindenkorra vásárolt rezgésgerjesztővel, egyben egy helyzetjelző különleges illatanyag segítségével .
Marad a gyakorlati eszközök, megoldások, kellékek, azok a változatainak, tanulmányozása, kipróbálása. Úgy hallottam, hogy az Avigon-i INRA intézetben már vásárolni lehet olyan illatanyagot, ami minden fedett fiasításra jellemző. Valójában azonban olyan illatanyagra lenne szükség amelyet nem a lefedelezés után lehet észlelni, hanem és pontosan olyat amelyet az érett lárva áraszt a lakó sejtjéből, pontosan még a lefedelezés előtt. Különleges értesülés ami azt jelenti, tessék lehet lefedelezni a sejtemet! Feltehető, egészen bizonyos, mert ésszerű, hogy ezen értesítést megerősíti a lárva különleges rezgésekkel is. Ilyen értesítés, az atkának azt jelenti : itt az idő a belopakodásra. Ésszerűen erre az értesülésre vadászik. Ugyanakkor, pillanatnyilag még nem tudok olyan rezgéskeltő készülék létezéséről a méhészeti kellékek között, amelyek képesek lennének a fedett fiasítás “nótáját”, hangját, rezgéseit “zengedezni”! Márpedig ezek a “nótàk” ismerete, gerjesztése, ugyancsak szükséges lenne egy hathatós atkacsapda elkészítéséhez! A magam részéről máris a fejemben egy elgondolás. Marad a kérdés kit érdekel ma Magyarországon, egy szermentes, olcsó, hathatós szer nélküli atkairtás?
Míg a Nottingham-I Műszaki Egyetemen, ugyancsak kísérleti tervek berendezések készítése kerültek napirendre a közelmúltban. Érdekes, megjegyezni, ugyan csak örvendetes hír, Lendvai Pál Úr tollából, a Méhész Újság 09/09 /16 Oldal 22 : »Célok, Tervek, Lehetőségek » befejező fejezet, amely a céljaival, a terveivel, az utolsó mondatával pontosan egybe esik ezen írás terv ajánlataival.
Ugyancsak szabadon, gátlástalanul, továbbítható!
joseph.bencsik@free.fr 2016 szeptember