Kezdeti nehézségek az atka csapdázás gyakorlatában?
Nehézkes körülmények között került sor az első atka csapdázási kísérletekre, ez év április közepén, a kis méhesemben Jarniouxban. A Márton fiammal indítottunk, összesen 4 kaptáron. Az Avignoni INRA intézetből sikerült, olyan feromon illat tömjént beszerezni, amit állítólag, a kaptár fiasítási keretei árasztanak. Majd Nottinghamban került sor annak beolvasztására, egy vazelin kenőcsbe. Ezzel az alapanyaggal készültek az első próba kísérletek.
Hat nap elteltével, az eredmény várhatóan, nem lett csillogó de nem lett reménytelen sem. Igaz ugyan, meg kell jegyezni a kedvezőtlen körülményeket. Így például és többek között, hogy az alkalmazott méh családok, október folyamán “Apivar” atka ritkító kezelést kaptak, no persze nem véletlenül. De akkor még nem tudtam, hogy majd áprilisban szükség lesz atkákra is a tavasz folyamán. Ugyanakkor az alkalmazott csali illatnak nevezett ragacs összetétele , közel se volt, szavatolt. No lám ilyen kezdetleges, hozzávetőleges körülmények között került sor az első atka csapdázási kísérletekre. Ha az eredmények nem lelkesítők, de legyenek azok nem elkeserítők. A sikertelenség végül is nem a véletlen műve ! Lásd a pecázó madár eljárását www.europaimehesz.atw.hu április; hányszor visszatette a csalétket? Míg végül is, hosszabb, többszöri, próbálgatása sikerrel járt? Na igen, ha nem tesz így, akkor éhezik! De végül is, nem kevés türelemmel, kitartással nagy halat fogott! Mi történhetne, ha mi méhészek is már az első csapdázásunkkal akkora atka tömeget fognánk?
No persze nagyon is meglehet, ha hasonló kitartással nem csak a kétlábú, pecázó madár de a magam fajta “kétlábú emlős” atka csapdázási próbálgatásai is, sikerrel járnak. Több mint nagy halat fognánk, az élősködő atkát! Többszörösen, türelmesen próbálkoznánk, valahogy úgy mint a csalétekkel halászó madár. Miért ne még inkább eredményesnek ígérkezne eljárás, amennyiben azt többen, közösen hajtanánk végre? Elvégre is, a méheink is igyekeznek közösen eljárni a közös érdekek érvényesülése érdekében. A méhészek nem szorulnak magyarázatokra, érvelésekre, ezen a téren . Ok ismerik a méheik eljárásának lényegét, csak éppen nem járnak el úgy minden esetben! Jelen pillanatban, az atka csapdázás érdekében egy hatásos a csali illat ragacs összetétele, megalkotása az elsődleges feltétel.
Régóta ismeretes tény: az atka, a feromon illatok segítségével tájékozódik a kaptárban. De nem csak tájékozódik a térben, hanem az időben és minőségben is. Pontosan értesültek, nem csak a fiasítás elhelyezéséről, hanem annak időbeli helyzetéről, életkoráról is. Történik az így a különböző helyzeteknek különböző, megfelelő, jellemző feromon illatok segítségével. Már az első tavaszi fiasítás alkalmával, és azóta is, különböző jellegzetes feromonok terjengenek a fiasítás közelében. De honnan az eredete azoknak, ki gyártja azokat, és mért? Annyi bizonyos hogy már a táplálékot készítő és szolgáltató méhecske is gyárt, akaratlanul is, jellegzetes illatokat. Ugyanakkor az anya által, a sejtbe frissen lerakott petének is jellegzetes illata van, amelyre ugyancsak jellegzetesen hat vissza az etető méhecske, vagyis nem etet. Nincs rá szükség lárva még nem kelt ki! De amikor kikelt máris szüksége van élelemre, és ezt a szükséget ezúttal már az újszülött lárva is jelzi, a maga különleges illatával. Így már az etető méhecskék is visszahatnak, elkezdhetik az etetést. Esetenként a frissen kikelt lárva, szinte úszik, a sejtbe hordott, élelem tömegben.
Aztán, eljön az idő, amikor a lárva felserdült. Tovább nincs szüksége táplálékra, de szüksége van sejt felfedezésére! Na lám azt is jelezni kell a táplálással megbízott “személyzet” felé, úgy mint sejtfelfedezők számára! Elvégre is, az ilyen jelzés a lárva dolga! Ki ha nem ő tudja, amikor eljött az idő! No, meg tudja azt is, hogyan, mivel jelezni azt? Akkor, történik az, és minden bizonnyal egy különleges feromon illat kiárasztásával: Maradjatok távol, etető méhecskék, többé nincs szükségem táplálékra! A jelzést mindenki megérti, de még az atkák is, holott az üzenet nem nekik szólt.
Kritikus percek ezek, amelyre vadásznak a szaporodni vágyó atkák.. Ez idő alatt előnyösen belopakodhatnak a felnőtt lárva mellé. Nem kell tartaniuk az etető méhek zavaró jövés –menésétől sem. De miért kell az atkának az ilyen rövid időpontra ilyen rövid idő tartalomra vadászni? Miért kell azt kivárni, holott a lárva nevelkedése, növekedése a sejtben több napon (6) keresztül folyik? Mr Jes le Conte kutatási felmérései szerint (2015) a sejtbe belopakodásra alkalmas helyzet csak alig néhány óráig tart (legtöbb 8 óra), pontosabban a sejt felfedezése előtt.
Előbb nem kerülhet sor a belopakodásra több okból is:
mert a lárvának szolgáltatott táplálék több mint undorítóan, és elviselhetetlenül ragacsos
Különben is, a méh pempőnek semmi köze az atka táplálékához, (mert az nem a lárva “vére”)
Az etető méhek állandó jövés-menése, taposása az atkának nagyon zavaró és veszélyes!
Így, belopakodhat a kiválasztott sejtbe, zavartalanul, és elindíthatja a szaporodási folyamatát.
Az eljárás sorsdöntő kiindulási pontja, tehát a lárva időzített, különleges, feromon kiáramlása. Márpedig, ezen illatanyag oly annyira különleges és olyannyira hatásos, hogy azt minden etető méhecske, amikor fölismeri, akkor, azonnal, szigorúan betartja, tovább nem etet. Ezt a különleges illatanyagot, természetesen fölismeri az atka is. Mi több fölismeri azok forrását is, vagyis a feromon kiinduló pontját, vagyis a felnőtt lárva sejtet. Nem nehéz így eljárni hiszen az érett lárva, ez idő alatt, folyamatosan árassza a különleges illatát. Ez pedig nem más mint egy természetes csali illat az atka számára. Annak már az erőssége, hatásfoka is, befolyásolja az atka eljárását. Így például, miután a here lárva sejtek nagyobbak, a here lárvák testesebbek, így az általuk kiárasztott feromon is, számottevően jelentősebb. Innen a jelenség amely szerint a here sejtek alkalmazása számbeli előnybe kerülnek (70-80%) az atka szaporodási folyamatában. Következtetésképpen az atka csapdázáshoz alkalmazott csali illat is erősebb, hatásosabb kell, hogy legyen, mint a here lárvák természetes csali illata. Ilyen feromonnal a kaptáron belül, a méhész, oda vezetheti az atkát ahová akarja, vagyis, halálos csapdába. Ezen eljárásból óriási méhészeti, gyakorlati, gazdasági, biológiai előnyök várhatók! (lásd Európai Méhész honlap, március) Azok elnyerése, megszerzése minden bizonnyal érdemlegesnek mutatkozik. Nos akkor, tettre kész szakértők, mire vàrjunk?
Ezen megállapítások folytán az elképzelt atka csapdázási eljárás sikerének elsődleges feltétele a szóban forgó csali illat azonosítása, majd annak mesterséges előállítása, hatásfokának növelése. Nem könnyű feladat, annak kiválasztása, mivel az, a kaptárban terjengő illat áramlatba keveredve terjed. De az atka minden nehézség nélkül megtalálja abban azt az illat áramlatot amire pontosan számít. De nemcsak, hiszen könnyedén megtalálja ezen különleges illat forrását, a sejtet ahonnan az áramlik. Nem véletlenül, ezen eljáráson alapul az atka csapdázásának gyakorlata is. Olyan csali illatot alkalmazni amely tévedés mentesen, és ellenállhatatlanul, magához vonzza az atkát, de nem csak, mert egyben, véglegesen fogságba rögzíti!
A magam részéről, megmaradt a meggyőződésem ami az atka csapdázás hatásosságát illeti. Marad a kérdés hogyan lehet megtalálni a hatásos csali illatot. No persze mint nyugdíjas építészmérnök, nincs különösebb ismeretségem a vegyészetben, még inkább nincs az illatanyagok előállításában. Figyeljünk föl a méhek összetartó eljárására, a csalétekkel pecázó madár kitartására!
Marad a felhívás: kit érdekelne egy hatásos csali illat kikísérletezése?
Siker esetén, az esemény, nem csak EU nemzetközi, de világméretű jelentőségű !
Szabadon továbbítható, leközölhető!
Joseph.bencsik@free.fr 2017 màjus