Magasan, a felhők fölött !
A Márton fiam a napokban az Interneten megjelent legutóbbi tudományos írásának hatása alig
néhány nap alatt, már több mint 300-ra emelkedett, jelezte a kiadó.
https://www.numerama.com/sciences/433439-certaines-abeilles-vibrent-pour-motiver-les-plus-
faineantes-du-groupe.html No persze megjelent az kicsit korábban, 01 október a « Scientific Report »
https://www.nature.com/articles/s41598-018-32931-z
című tudományos szaklapban, sajnos angol nyelven, amihez nem sokat értek! Az egyik ilyen (300)
visszahatásról szeretnék röviden beszámolni a föntebb jelzett címen. Meglehet, Magyarországon is,
sokan azok, mint magam is, nem vagyunk bennfentesek angol nyelvű közlemények olvasásában. No meg persze egy adag büszkeség is beszámítható, annál is inkább, miután jómagam is bedolgoztam ezen kutatásokba, így évek óta.
Az írás francia nyelven jelent meg okt. 22-én Nelly Lesage úrhölgy tollából, fényképekkel összesen 3 oldalon. Igyekszem rövidenforditani :
Talán a méhek tudnának valamit tanítani, hogyan dolgozni csapatban hatásosan. A kutatóknak
sikerült rögzíteni egy rezgésjelzést, amely egy fölhívás a tevékenységre. A méhek azt is tudják,
hogyan fölhívni, hogyan közreműködni hatásos, csoportos munkára. Egy kis rezgéssel fölrázni a
munkanélkülieket, ily módon föllendül a méhcsalád teljesítménye.
A műszerfelmérések készültek Nottingham-i Műszaki Egyetemen, (2) valamint Franciaországban, (1,
az én méhesemben) három kaptárban egy teljes év folytán.
A “ hát-has”rezgések igazolására “rezgésgyorsito” rezgésmérőket vagyis accélérateur –öket használtak. Ezek
segítségével sikerült megtalálni, és rögzíteni a rezgéseket és kiválasztani a bennfenteseket. A kutatók vonalakra bontották a rezgésrögzítéseket, ily módon hallani is lehetett a “szuperorganisme”
szervezetet teljes méretében.
A méhek amikor szembe kerültek a nehézségekkel: Hogyan biztosítani a “szuperorganisme”
szervezet hatásos működését? Akkor a csapat egy kis része különleges rezgéseket sugároz amelyek
segítségével fölrázza “lustálkodókat” amikor is intensiv tevékenységre szükség mutatkozik.
Energia takarékosság? A méhek pihennek amikor nincs szükség különleges tevékenységre, de
fölrázzák a társaikat amikor szükség mutatkozik arra, magyarázza Bencsik Márton, a Nottingham-i
Műszaki Egyetemen, mint tanár.
A tudományos “művelet” amivel a méhek értekeznek egymás között a munkájuk elvégzéséhez, de a
rovarok kipusztulási határára kerülhet sor, amely annyira megrázó, hogy a helyettesítésükre már
“önműködő” beporzók készítése a soron.
No persze legyen az én jelen visszahatásomra is jellemzők ez utóbbi sorok mint egy a korábban
befutott 300 között, mint az egy gyakori eset! Az is meglehet, hogy a “Sientific Report” angol nyelvű tudományos szaklapot Magyarországon is többen olvassák, mi több talán már vissza is hatottak? Már a magyar szaklapok sokaságában is, ha nem is 300-an, de többen visszahatottak. Nem véletlen, hiszen kevesen tudják, ki az a Dr Márton Bencsik, Matematika fizika tanár a Nottingham-i Egyetemen? Jó magam ugyan időnként emlegetem, de az írásaimat több mint kevesen olvassák, így ugyancsak kevesen terjesztik.

Karl Von Frich nobel díjas kutató felfedései óta, tudjuk, hogy a méhek kapcsolatban vannak egymással különféle mozgási jelekkel. Így például “táncolnak” is. De van-e értelme annak, hogy a méhészek is, belépjenek a méhek táncába? Legalábbis muzsikával szolgáljanak? Minden bizonnyal így, legalábbis amióta a méhek kipusztítása divatban, és annak megállítására valami remény, messziről sugárzik. De még nagyon messze vagyunk attól a korszaktól, amikor is a méhész, részletes helyzeti beszámolót kaphat képernyőn, közvetlenül a méheitől. Akkor már nem lesz szükség kaptárbontásra, csak rendellenesség esetén! Ilyen lehetőség máris rendelkezésre áll, rezgésmérés segítségével. No persze még messze a pontosítás, de már most, esetenként leolvasható a méhcsalád helyzete számítógép képernyőjén. Nagy segítség lehet annak a méhésznek, aki számos kaptárral rendelkezik, és aki ráadásul, például permetezés veszélyes területeket is szeretne kihasználni.
Jelenleg még számos rovarirtó vegyszerek, gyomirtók alkalmazása is dühöng a megiparosodott
mezőgazdaságban. No persze jut azokból méheknek is nem is kevés. Természetesen megsínyli azokat a méhcsalád is, vele a méhész is. A legtöbb esetben, a méhész kénytelen elviselni, az alkalmazott szerek okozta károkat. Egyébként is azok között olyanok is vannak, melyek nem pusztítanak nyíltan, csak éppen akadályozzák a család normális életvitelét valamiben, kisebb nagyobb mértékben zavarók. A méhész csak annyiban, és akkor veszi észre amikor is a hozam kisebb nagyobb mértékben lecsökken, megcsappan. Egy francia, nemrég készült felmérés szerint, a méhcsaládok hozama az utóbbi időkben, de meglepően magasabb a városi környezetben. Nem véletlen: ott sokkal kisebbek a szerek használata, ott nem növények a virágok, termékhozama a fontos, az szinte érdektelen! Ott a gazdag virágzás a fontos. Tanulság is származhat az ilyen megállapításokból! Oda, olyan helyekre kell járni, ott kell méhészkedni ahol nincs ipari termelés. Mindezek következtében, a falusi mezőgazdasági termelő környezetben nem ajánlatos méhésznek letelepedni. A hagyományos módon való méhészkedésnek, már befellegzett. A termelő méhészek száma alaposan meg fog csappanni. Egyre nehezebb lesz a méhészkedésből megélni, elfogadható szinten!
Miközben olyan borzalmas méhészeti csapás is érhet bárkit is amit magam is átéltem. 2016 őszén 16 családból egy maradt életben mindez alig néhány nap leforgása alatt. Lásd a korábbi írásaimban!
Ugyanakkor, a mai napig senki se tudja milyen okokból történt az így.
A kipusztult kaptárok között a Márton fiam rezgésmérési felszereléssel fölszerelt kísérleti kaptár
méhei is, szinte egy napról a másikra elhagyták a kaptár, megszökött a népesség, otthagyta a
méhanyát a gondozókkal, elpusztulni a kaptárban. Talán az iskolaév során a Nottingham–i
Egyetemen, sor fog kerülni a katasztrófa lefolyásának tanulmányozása. No de, sajnos, ezzel még az
okok, az okozatok még nem derülnek ki !
Most, éppen, október végén vagyunk. 85 évesen akaratlanul eszembe jutnak “56 “os események,
amikor is Pártunk és Kormánya “jóvoltából” menekülni kényszerültem, így az a velem egyidős
magyar menekült feleségem is. Ma a negyedik helyen született Márton fiunk, márpedig, magasan, a
felhők felett dúskálkodhat a tudományos kutatásokban! De nemcsak ő, mert a harmadik helyen
született lányunk, Dr Bencsik Anna biológus, ugyancsak tudományos kutató igazgató “nano”technikai szinten, az Európai ANSES laboratórium hálózatban. Mikor, és ha nem most, emlegethetek ilyen szerencsés körülményeket az életem “naplemente” idején?
Joseph.bencsik@free.fr
Lyon 2018 oktober
Továbbítható , leközölhető