Néhány érdemleges tanulság, a legutóbbi, francia nyelven, az « EU Méhésze » honlapon közölt írásom folytán. Máris megjegyezhető, ha így igaz, akkor 11 –en el is olvasták volna azt a francia szöveget is? Valójában az utóbbi időkben leközölt magyar nyelvű írásaimra nem történt semmiféle különös visszahatás. Így az legutóbb, a francia nyelven leközölt legutóbbi írásommal is ! Ki is nyitották 11 -én. De senki nem hatott vissza ! Ezen meglátások szerint, lehet e azt állítani, hogy mindenki véleménye szerint tárgytalan értelmetlen, haszontalan írásokról van szó, úgy a magyar mint a francia nyelven fogalmazottak ! Legalábbis a visszahatások szerint, mindenki úgy vélheti !
Miközben a Márton fiam a Nottingham-i angol egyetemen matematika –fizika oldalon tanárkodik. Vele legutóbb, részletes tudományos méhészeti beszélgetést közölt le a BBC angol TV hálózat! Nekem pedig tanácsolta írjak franciául, az ilyen eljárás nem mindennapos, inkább kivételes ! Lényeg az hogy, az egyetemi tevékenységeivel komoly sikert váltott ki ! Ma már, Anglia és az EU egyik leghíresebb kutató méhészének ismerik, de még világviszonylatban is ! Mondanom se kell büszkének érzem magam is, pontosan a Márton fiam méhészeti kutatási sikerei folytán ! Azokat, vagyis a méhészeti kutatásait a leghíresebb nemzetközileg elismert kutatási szaklapok is közvetítik ! No persze jómagam, angoltudás hiányában csak néhány francia nyelven megjelent írását olvastam, de szívesen társalgok vele magyarul is franciául is ! bevallom, számomra, igazi öröm vele a beszélgetés ! A gyakorlati elgondolásaimat szívesen kicserélem vele, élő szavakban is ! Annál is inkább, miután nincsennek ellentmondások az elgondolkodás, úgy mint a hozzáállásunkon !
Számomra, legutóbb egy ilyen meggondoláson alapuló, egy újabb méhvédelmi terv került előtérbe !
« Hogyan elkerülni az atka által okozott növekvő méhészeti károkat » ?
Most egy újabb, hatásosnak ígérkező szermentes atkaritkitási módszer alkalmazása, került az előtérbe a korábbi írásaimban emlegetett « atka-fésű » megvalósítása folytán.
Maradjon az emlékezetünkben az a valóság, hogy az atkának nincs szeme, nem lát de a térben, tökéletesen tud tájékozódni a közeli környezetében keletkező, folyó, uralkodó illatok által ! De még többet is pontosabbat is, tud, minden bizonnyal ! Csak éppen nem is tudunk arról ! A méhecskéről, akinek a hátán utazik , nem hiába arrol is sokat tud, pontosan az onnan kiáramló illatok alapján minden bizonnyal, jól értesült ! Pontosan tudja hogy milyen beosztásban működik az! Azt is tudja például, hogy milyen virágporgyűjtéssel foglalkozik. Nem véletlen ha még a gyűjtött virágpor illatát is felismerhető ! Pontosan tudja a szolgálati méhek beosztását is, ki az aki takarító, ki az aki virágpor, vagy éppen mézgyűjtögető ? No lám ilyen körülmények között, nem is olyan könnyű, nem is olyan egyszerű a választás ! Mi több ugyancsak a kaptáron belül egyszerűen lecserélheti hordozóját. Elvégre is olyan hordozót vázat amilyet akar amennyiben az feltehetően az ő irányában halad nem így lenne és olyat választ amelyik az ő terve irányában halad ! Lehetőleg olyat aki etetéssel foglalkozik, mert akire az ilyen tenykedés van bízva, az minden bizonnyal előbb utóbb kapcsolatba kerül azzal akit táplálni fog! Az etető méhecske tudja, mi az igaz, és mi nem ! No persze nem nehéz ilyen értesítést találni, az atkának bármelyik méhecske testéről ! Onnan messziről áramlanak az árulkodó biztos illatok ! Az etető méhecskék ne csak a saját de az táplált lárva illatát is magával hordja, akaratlanul is ! Az atkának ugyan nincs szeme, nem lát, de van pontos, illat érzéke! Annak segítségével pontosan felismeri azt a méhlárvát, akinek sejtjéből már dőlnek az « érettségre jellemző egyben jelző szagok is ! inkább, mert az ilyen érett lárva már befedelezéséi illatkérelmeket áraszt, amikor abba az életkorba ért ! De honnan tudja a lárva, azt hogy ő már felnőtt korba ért? No persze senki azt nem mondta neki, de már mindenki tudja aki képes értelmezni a környék beli illat értesüléseket ! Alig peg beérkezett a kaptárba persze az atka már« tudja » a hordozója kiválasztásánál is !Olyan egyénre fog felkapaszkodni akiből igen hasznos értesítés -illatok áramlanak amelyek, megfelelnek, körülményeknek ! Az atka persze már eredetiben ismeri a lárvával kapcsolatos illatokat, és azok szakismerete alapján már és pontosan, az ilyen szag ismeretek segítségével, máris alkalmazkodik. Az sem véletlen ha az atka könnyen felismerhető, vagyis kiválaszthatja azt a hordozót akinek beosztási, elfoglaltsága neki az ő óhajának éppen megfelel ! Hogyan lehetne ennél biztosabb értesüléseket találni a kaptárban, látás nélkül ha nem illatok alapján ? Az atka tehát a becslések szerint, minden esetben biztos, hibátlan, eredeti, értesítéseket talál az illatokban, és azok szerint tájékozódik, és pontosan azok szerint jár el a továbbiakban is! Nagyszerű képesség amelyet nem illik figyelmen kívül hagyni
Kivéve abban az esetben amikor a méhész mester, hamis, « csalillatokkal », tudatosan félrevezeti a petézési alkalmak keresésében az atkát! A valóságban, a méhészek igen kevés gyakorlattal rendelkeznek ezen a téren, kozottuk magam is amikor is szívesen követem a jellegzetes méhészeti eseményeket nem kulonben is, mint, az atka, aki követi az övéit, a kaptáron belül ! ! De be kell ismerni hogy valójában a legtöbb esetben a méhész is messze áll a pontos méhészeti értesítéseket. Nem tudja pontosan mit, mikor kell tenni, egy adott kaptáron belül. Bevallom, sok esetben magamis közöttük ! No persze illő lenne azon segíteni, igazi, és valóságos értesítésekre támaszkodva követni a kaptár életét ! De ha lehet akkor olyan megfelelő gyakorlati, és érdemlegesnek ígérkező eredményekkel, olyan megfelelő, tervekkel, újdonságokkal, hasznos közbejárásokkal bele is avatkozni a kaptár életébe ! Hogyan elkerülni a nehézségeket a károkat okozó körülményeket ?
Mi történhet akkor amikor a kullancs leszáll a hordozójáról, az uralkodó illatok, csalillatok hatására, mert szaporodni, petézni akarna ? A zónában ahol jár, már, számos lárva ömleszti az « érettségi » illatot a sejt fedelező specialista méhegyedek értesítésére, ténykedésére vár ! így az rendjén a kaptárban !
Tegyük fel,hogy a kaptár aljzatán vagyunk a keretek alatt !Ott kapott elhelyezést középen egy rosta kerettel fedett, 15 x 30 cm -es 1 ,5 cm magas keret amelynek feneke kiemelhető aljzatlappal !Ez a keret a kaptár aljzat közepén lesz elhelyezve, a bejáraton könnyen kihúzható helyzetben. Egy kis illat-feromon tartály, pedig a keret közepén kapott elhelyezést, tele, kiáramló csalillattal. Ami nem más , mint egy felerősített Feromonné amelyet természetes körülmények között az érett sejtek gyártanak. Itt a kiváló alkalom a petézésre, = a fedelezésre váró herelárvák bőséges illata. Ez esetben, az értesülés persze ugyan az, csak éppen azt, az illatot nem a fedelezésre váró lárva sejtek gyártották, hanem csalafita méhész szolgáltatott !De neki azt már a specialisták szolgáltatták !
Hozzá kell még tenni, hogy a csalillatos kerettábla olyan sikamlós hálós ráccsal van befedve amelybe az atka képtelen belekapaszkodni ! Így, akár a kapaszkodás híján atkák átesnek tovább, ragacsos padlóra és ott a véglegesen, beragadtak ! Márpedig pontosan azok pontos megszámolásával meg lehet ismerni az eljárás hatását úgy mint a csábitás hatásfokát!
De még akkor olyan módszer is elképzelhető, amely nem tart igényt a lehullott atkák megszámlálására. Nem kell elfelejteni, a kaptár bejáratánál elhelyezett « atka-fésű » alagutakban, ugyancsak sikamlós szitarácsok a padlón amelyek hatására az atka ugyancsak tovább esik a szitarács alá ! Ez esetben nincs szükség ragacsolással fogva tartani az atkát ! Az ilyen esetben akár tovább is eshet a csapda « alagutak » alá a földre ! Ott már távol a méhektől biztos pusztulás vár rájuk ! Oda nem járnak méhek, nincs alkalom senkire felkapaszkodni az atkának ! Természetesen leeshet az atka akár egy ragacs hálóra ahonnan nincs kijárás !
Na és persze, más életveszélyekre ha nem pusztúlásra számíthat a kaptár alá lehullott atka ! Ezúttal már kaptár alatti messze lejjebb helyezkedő szabad térségbe esett, ahol már természetes pusztulás vár rá. Oda, a berendezés alá, természetesen nem járnak méhek, nekik ott nincs mit keresni ! Márpedig, hordozó méhecske híján az atka egyedül, onnan ki se tud kecmeregni ! Nincs kire kapaszkodnia ! Mindhiába, de hordozók nélkül az atka pusztulásra ítélve !De pontosan oda hullanak a szitarácson keresztül esett atkák ! Így az messze a méhek forgalmától, pusztulásra ítélve !Persze nem tudják miért és hogyan kerültek ilyen halálos helyzetbe ? Tesznek így számosan szinte minden atka amely ezen az úton halad és nem hiába és nem véletlenül járnak el így !
Egy ellenállhatatlan csalillat késztette őket ebbe a helyzetbe! Pontosabban, az az illat, amelyet bőségesen terjesztenek a fedelezésre váró türelmetlen felnőtt lárva sejtek !A nagyobb testű here sejtek persze bőségesebben terjesztik a csalillatot ! Ily módon oda, bőségesebben biztosabban esnek csapdába az atkák ! A csalafinta méhész aki a rács alá helyezett pheromone csalillatot méhészeti használatra előkészítette, arra számít, és igyekszik annak erősségét, hatásfokát vonzó, « csalafintaságát » megnövelni !
Márpedig pontosan ilyen méhész készített phéromonennal telített csalillatot tartalmazó edény lett elhelyezve a méhész által, pontosan a rostarács alá ! Ezúttal nem a lárva sejtekből fog illatozni az atkának bőségesen a « petézési felhívás « , hanem a csalafinta méhész által szolgáltatott kis, párologtató edényből
A szitarácsa alatt ugyanis nem hiába, egy csalillat-tartó edény kapott elhelyezést, de nem is akármilyen formában ! A kis csalillat- edény a szitarács alá függesztve természetesen a méhész gondjaira bizva, biztosítja a csalillat bőségét illaterősségét ! Az illattartó edény persze könnyen lecserélhető kivülről, a kaptár méheinek, zavarása, kaptárnyitás nélkül ! A szaporodni kívánkozó atka ily módon természetesen, jó helyen, a szaporodási, a petézési helyszínen, érzi magát ! ! A csalillat hatására az atka leszáll a hordozójáról, Elvégre is azért jött hogy petézzen ! Ezúttal már a felfedezett, a jellegzetes csalillat áramlatát igyekszik követni az alagút padlózatának szita-rácsán ! Sajnos, a részére rossz utat választott, az erős csalillatok irányát követve, mert azok a vesztébe vezetik !Történik az tehát a kaptár padlózati szitarácsán ?Hiszen pontosan ott folyik vastagon a csalillat !Ott azonban egy közlekedési probléma dühöng ! A szitarács padlózata, olyannyira sikamlós, hogy abba nem lehet megkapaszkodni az atkának! Az oda pottyant atka képtelen ott tartani magát és átesik a rácson ahol egy a méhész által ragacsolt lemezre esik és véglegesen beragad ! De úgy is megtörténhet az eset, amennyiben a messze a természetes környezetben messze a kaptár alá esik , ahol már nincs forgalom, a méhek nem járnak oda ! Lehetnek ott már többen is elhagyva ! Csakis a pusztulás várható ! Történhet az igy folyamatosan a méhész évad alatt olyannyira hogy előbb utóbb szinte teljes atka tisztulás lehet az eredmény ! ! !
Miközben folyik az élet a kaptárban ! Szabadon jönnek mennek az atkáktól állandóan és folyamatosan megszabadult méhcsalád tagjai, is!
Ezen eljárás terv leírása, óriási méhészeti szakmai jelentőségű lehet ! Nemhiába képes a méhcsaládokat fölszabadítani úgy mint a méhészeket, az atkák okozta, egyre súlyosabbá való károk, tennivalók tömegétől eredő negativ hatásoktól ! Legyen az például akár az atkáktól megtisztított méhészeti termék, hozamának jelentős növekedésével, a méhcsaládok egészségi állapotának növekedésével, és nem utolsó sorban sok más oldalon !
Jegyezzük meg máris például, hogy, az eljárás nem igényel semmiféle szer alkalmazását, a hozzá tartozó elkerülhetetlen alkalmazási fáradságot .!Nem kell kaptárt nyitni, a családot háborgatni, arra fáradságot, időt szentelni ! Na persze törődni kell a felügyelettel, az esetleges kellékek figyelemmel kísérésével, leváltásával, például az alkalmazott csalillat minőségével, mennyiségével, karbantartással. . . Közel se időigényes, fáradságos feladatok de mégis jelentős ha nem is nehéz a tennivaló! Már az első méhész évad lejártával jelentéktelenné válik az atka kártevése ! Nem kell elfelejteni hogy ez idő alatt, jó idő esetén igen gyakran előfordul hogy az atkát hordozó méhecske minden kaptáron való ki-be járás alkalmával ki van téve az « atka csábításnak, valahányszor ki és beszállás folyik ! Így az jó idő esetén, naponta, akár 100-szor is! ! !. Így hát az atka, előbb-utóbb « leakasztva » a dolgozó méh hátáról !Mi több, megállitva véglegesen a méhek vérszívásától !
Miközben ugyancsak említésre érdemleges megjegyzés : a valóságban egy igen kicsiny költségekkel járó eljárásról van szó ! A kellékek, többségében az « Atka-fésűk » kicsiny méretei, Kicsiny « alagutak » anyagok költségei szinte jelentéktelenek (kaptáronként 4 « atka-fésu » és egy kisméretű « csapda alagút » szitarács + csalillat tartó + szükséges phèromone « csalillat »!
Ugyancsak elképzelhető, hogy az
így alkalmazott berendezés, az első évben több mint hatásosan, bőven, megtérítette a kiadásokat ! A berendezés már fizetve, a helyszínen marad, működőképes állapotban ! Így az akár az eljövendő években is szinte különösebb költségek és munkálkodás nélkül!
Igaz ugyan, meg kell jegyezni, jelen esetben is, hogy ezen « Atka-fésűs » atkagyérítési, ajánlat, még csak mint egy tervezet kezdeményezési ajánlat létezik, No persze számos oldalon még számosabb javító módosítások is elképzelhető ! Hogyan megtudni amennyiben egy ilyen eljárás alkalmazása, hatásos, érdemleges lenne, a méhészeti gyakorlatban ha nem, megvalósított kísérletek alapján ! Sajnos ez idáig valójában senki érdeklődő, kipróbálni kész a magyar méhészek között !
Igaza van a Méhészet szaklap, főszerkesztőjének E’ger Úrnak :a magyar méhészeket, csakis a már megvalósított, működőképes, atkamentesítő megoldások érdekelnek ! Hát akkor maradjunk úgy ahogy eddig is voltunk !Vagyis ne tegyünk semmit ? ? ?