A magyar szakirodalmat olvasva (Méhészet, + OMME honlap) időnként bámulkodva állok az értesülések előtt. Valóban letelt volna az értelmességem szavatossági határideje? Kételkednem kell következtetéseimben ? A francia és EU méhészet összehasonlítása a magyar méhészettel , komoly aggodalmakra ad okot. Ismét a kellemetlen érzés, lelkiismeret, becsületesség késztet visszahatásra.
Nyugaton évek óta, számos méhész érdekvédelmi követelések folynak a szervezeteken keresztül. Mi több, sokkal messzebb, még a méhészeken túl is. Lásd a hírközlés ágait, a méhészeti tárgyban készült filmeket, internetet. . . A tét több mint a méhészet: a biováltozatosság biztosítása, természet egyensúlyának fönntartása. No persze a méhészet az élvonalban. Lásd a mellékletben Olivier Belval, az UNAF országos méhésszervezet elnökének nyilvános levele a Syngenta méreggyártó tröszt elnökéhez (2012. 06.29) Többek között tényekre emlékeztet: a korszerű rovarirtók, mint a tiamethoxam, 5400 szorosan mérgezőbbek mint a valaha használt DDT? Miközben a rovarirtó csávázást alkalmazzák akkor is ha nincs rovarinvázió veszély. Ugyanakkor, szerintem, a csávázó szer, évről évre, a fölhalmozódik a talajban. Esetenként több év után is a vetésforgó növények gyökerén is könnyen fölszívódhat. Például: csávázott repceültetvény után, cukorrépát termelnek a területen, a rovarirtó fölszívódik az újabb növénybe is, a cukorba kerül, majd azt a tudatlan méhész megeteti a méheivel . No de ez a valóság már nem rovarméreg gyártó gondja.
Az utóbbi években, Magyarországon sehol nem olvashattam ilyen gondokról se értekezletekről, még kevésbé, tiltakozásokról. Pedig úgy tudott, van ott is tömeges méhpusztulás, hozzám is befutott számos ilyen értesítés. Ugyanakkor van ott, egy egységes méhész érdekvédelmi szervezet, és van méhészeti szaklap is. Mindkettő egymástól függetlenül monopol helyzetben. Úgy tesznek ahogy akarnak , szabadok, sehol egy versenyfél! Sehol tiltakozás a rovarirtók okozta károk miatt
A napokban kaptam kézhez a “Magyar Méhészeti Nemzeti Program Környezetterhelési Monitoring Vizsgálat 2012-13 beszámolóját. Közel 50 kis oldal, táblázatokkal, fényképekkel. Kíváncsian végig olvastam. Az évi állományveszteség 50% -ra becsült (5. oldal lapalja). Sehol táblázati kimutatás. Melyik vidéken, milyen környezetben feszült a helyzet? Hol mikor készültek felmérések, milyen kérdések segítségével, ? . . . A szerzők szerint, a tömeges kipusztulás okai, többek között, az atka fertőzés, és a betegségek terjedése, no meg az időjárási tényezők alakulásával magyarázható
Míg rovarirtó “neo-nikotinoidokkal kapcsolatos adatok, a jövő feladata” . Ugyanott olvasható: “Tulajdonképpen a fentebb idézet események (neo-nikotinoidok) hatására változtatta meg az OMME vezetősége, a tárgyban korábban alkotott véleményét” állítja a szöveg. A méhésszervezet ezidáig nem is tudott volna a rovarirtók káros hatásáról a méhekre? De most már tud! No lám megváltoztatta véleményét! Gyorsan, gyorsan, szólni kellene a VM miniszternek is: változtassa meg a véleményét ő is, tiltsa be a rovarirtók alkalmazását? Ki méhész, érdekvédő szervezet, fog így tenni?
A korábbi Monitoring vizsgálatokra és kizárólag az abban található érvekre támaszkodik a VM amikor teljes szabad kezet biztosít a nemzetközi méreggyártó trösztöknek. (MTI március 19 ?) Míg most, a neo-nikotinoidok alkalmazásából származó pusztulási adatok tanulmányozása a “jövő feladata” Mialatt nyugaton az már régen megtörtént. Sajnos nem így a magyaroknál , holott már egy idő óta használatban is e méreg. Miközben pusztulóban az állomány, évről, évre? Történik ez így, sok sok magyar méhész kárára?
Az idei beszámolóban hosszú oldalakon keresztül, a betegségek, védekezési szerek alkalmazásainak tanulmánya olvasható. Ugyanakkor Nyugaton már régóta bebizonyosodott egy tény: az újabb neo-nicotinoid szerek hatására a méh eltájolódik, vagyis képtelen hazatérni. Nem lehet a hullákat se megtalálni, a kaptár előtt, így lehetetlen az elhullást okozta mérgezést elemezni. Míg, a kaptáron belül állandóan bomlik az egyensúly, betegségek ütik fel a fejüket. A méreggyártók örülnek, dörzsölik a kezeiket, olyan rovarirtó szert ajánlhatnak, amelyből származó elhullás nem bizonyítható. Ugyanakkor a beszámolóban, érdekes módon, sehol egy szó, az amerikai költésrothadásról, holott, az OMME honlap szerint a zárlatok állandó növekedése eléri talán több százat is. Avagy e tény kívül áll a méhállomány valóságos pusztulásán, úgy mint a méhészek érdekein?
A méhállomány pusztulásával, történik azonban sokkal súlyosabb kár is. Ez pedig , a természet egyensúlyának bomlása, a biováltozatosság fokozatos csökkenése. Köztudott: a méhek a virágok beporzásával nem csak a növények termékenységét fokozzák, hanem, és egyben a fajták keresztezésével a biováltozatosságot is szavatolják. Ugyanakkor, az GM növények következetes termesztése a “bioszféra” ugyancsak és elkerülhetetlenül változati szegénységéhez vezet. Másrészt a változatosság hiányában, újabb, ismeretlen betegségek kerülnek a felszínre. Ezek a betegségek, az összes GM növényeket egyszerre érheti el, tehát, tömeges, általános pusztulására vezethet . Ilyen érvelések vajon ismeretlenek lennének úgy a VM -ben úgy mint a méhésszövetségben?
A rovarirtók negatív hatása természetesen valós, és tagadhatatlan, hiszen a méh is rovar! Legyen az Magyarországon! Azok, kizárólag miniszteri engedéllyel alkalmazhatok. A csávázó rovarirtó szerek fölhasználása alkalmával kiváltott méhpusztulások kimutatása talán nem is tartozott a megfigyelési műsorba? Jó, jó, természetesen a Monitoring maga mint olyan, közel sem bio-analyzis laboratórium “Ebben a tárgykörben nem kívántuk és nem kívánjuk felvenni a versenyt a különböző nemzetközi hírű kutatóintézetekkel!” (idézet) E kijelentés folytán az olvasó feltételezheti , hogy a Monitoring beszámoló megrendelője ilyen kívánalmakat is jelzett?
A beszámoló nem kevés munkába és nem kis pénzösszegbe kerülhetett. Maga a felmérési műsor, szóba se került. Talán a Monitoring, önállóan találta ki, állította össze azt? Milyen okokra lehet visszavezetni egyes méhpusztulások, méhveszteségek, egyéb rendellenességek kialakulását? Merült fel a kérdés a szövegben. Később: milyen beavatkozások alkalmazásával lehetne azokat a közeljövőben elkerülni. (idézetek)
Ugyan akkor, talán tudni érdemes, hogy az EFSA uniós labo sem tartozik semmiféle méhészeti szervezet kivételes felelőssége alá. Úgy mint feltehetően a magyar KATKI kutató intézet sem tartozik a méhésszervezet hatáskörébe . Nem de a VM miniszter sem hivatkozhatott a KATKI intézet kutatási eredményeire? Miközben az agrár kamara honlapján sem találtam a tárgyban méhészeti értesüléseket, több mint számos szakosztály között. Következés képpen feltehető, hogy ilyen kutatás nem is folyt sehol az országban. Míg egy korábbi Monitorig beszámolóban, állítólag ”nem tapasztaltak rovarirtók által okozott méhpusztulásokat”. No lám, azóta is, ma is pusztíthatják a magyar méheket a méreggyártók, kényük, kedvük szerint. Senki szervezet, se magyar méhész nyilvánosan nem tiltakozik. Aki így tenne az árulónak minősül, közöttük természetesen magam is! Ilyen minősítés miatt, az országban, akár meg is szüntethetik a háborgó károsult méhész szervezeti tagságát, azzal és egyben az EU segítséget is! Mert ugyebár ez utóbbi , kizárólag a monopolszervezet tagjainak van fönntartva! Lehet ezen álláspontot egyben zsarolásnak is minősíteni ?
joseph.bencsik@free.fr 2013 október 2