Nádasdy Ferenc (hadvezér)

Nádasdy Ferenc, magyar főnemes, hadvezér

Nádasdy Ferenc báró (1555 - Sárvár, 1604. január 4.) magyar főnemes, hadvezér, Vas vármegye főispánja, dunáninneni főkapitány, Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya fia, a csejtei rémtetteiről, ”csejtei szörnyként” elhíresült Báthory Erzsébet férje. Életútja

A híres, törökverő "erős fekete bég" 1555-ben látta meg a napvilágot Sárváron. Apja, a XVI. század egyik legkiválóbb politikusa és hadvezére, az ország nádora, Nádasdy Tamás; anyja a művelt nagyasszony, a mohácsi csata halottait eltemető Kanizsai Dorottya unokahúga, Kanizsai Orsolya volt.

A nádorfi gondos nevelésben részesült. Első tanítómestere a sárvári iskola országosan híres tudósa, Beythe István. 12 évesen került a császárvárosba az otthon megkezdett tanulmányai folytatására, I. Miksa német-római császár és magyar király udvarába. Itt ismerkedett meg többek között a nála egy évvel fiatalabb Bocskai Istvánnal, a későbbi fejedelemmel és Balassi Bálinttal, a kor híres poétájával.

Hatalmas apai örökségével - 851,5 jobbágyporta-, valamint Báthory Erzsébettel kötött házassága révén a családi kasszát növelő hozománnyal, birtokokkal 1601-re a magyarországi bárók sorában a harmadik helyre küzdötte fel magát. Gazdagságát és hatalmát a jobbágyportákon kívül több vár és várbirtok - vagy vártartomány- öregbítette. Birtokközpontjaiban, különösen Sárváron, igazi főúri udvartartást honosított meg, folytatta apja, Nádasdy Tamás művészetpártoló tevékenységét. Bár Nádasdy Ferenc életének nagy részét a harcmezőkön töltötte, sárvári házában szívesen látott vendégek voltak az írástudó deákok, tudós mesterek, prédikátorok. Apja példáját követve nyomdát létesített Sárváron. Itt jelentek meg udvari és tábori lelkészének, Magyari Istvánnak híres hitvitázó munkái is.

Fiatalon ott találjuk a kor politikai küzdelmeiben, hamarosan a magyar nemesi ellenzék egyik vezéralakjává válik. Batthány Boldizsár és Zrínyi György mellett neki köszönhető, hogy az 1582-83-as országgyűléseken az uralkodó részben teljesíti a magyar rendi követeléseket. Ebben valószínűleg döntő szerepe volt annak a ténynek is, hogy ők hárman ekkor jobban szimpatizáltak Báthory Istvánnal, és Rudolf császár tartott egy Báthoryt a magyar trónra segíteni akaró magyarországi felkeléstől. 1588-ban beválasztották a Drávától a Dunáig elterülő országrészt ellenőrző bizottságba.

A Vas megye főispánja és királyi főlovászmesteri címet viselő "fekete bég" 1598-ban újabb megtiszteltetésben részesült, aranysarkantyús vitézzé, lovaggá avatták Győrött, hadi érdemeiért. Még ugyanebben az esztendőben az uralkodó kinevezte dunántúli főkapitánynak. A főkapitányi tisztség országos szintű méltóság volt, nemcsak katonai, hanem politikai hatalmat is jelentett. Ő parancsnokolt a terület végvári katonaságának, a főurak magánhadseregének, a vármegyei és mezei hadaknak és a még ebben az időben is létező népfelkelés fegyvereseinek is. Beleszólása volt a terület vármegyéinek és városainak ügyeibe, de például hatáskörébe tartozott a hadizsákmány igazságos elosztásának biztosítása, vagy az arról való gondoskodás, hogy a várakban mindig félesztendőre elegendő élelmiszer legyen fölhalmozva.

1601-ben a politikai, hivatali ranglétrán továbbemelkedett, megválasztották a helytartó érsek mellé tanácsadói és egyúttal ellenőrző feladattal. Így az országbárók között az első helyre került, megelőzve mind Thurzó Györgyöt, a későbbi nádort, mind Forgách Zsigmondot, aki később szintén Magyarország nádora lett.

A két világháború között élt író, Herczeg Ferenc így jellemezte Nádasdyt:" A fekete bég sereget tartott a maga zsoldján, amely sűrűn csapott át a török végekre fejeket szedni. A száguldozásokat Nádasdy uram maga vezette, és ahol a hadizászlóit meghordozta, ott ámulatot keltett a mindent mérő vitézségével, és rémületet a kegyetlenségével. És bár a mezei munka (portyázás) volt az úri kedvtelése, ezért sok más mesterségben is jeleskedett. Szerette a lantosokat és a képírókat, csuda tulipánokat és óriás barackokat növesztett kertjében, idegen nyelveket tanult, külhoni tudósokkal levelezgetett, aranyon vásárolta a szép könyveket, és Sárváron könyvsajtót tartott. Az urasága dúsabb volt a bécsi királyénál...". Nádasdy Ferenc igazi reneszánsz férfiú volt a XVI. század második felében.

Sokoldalúsága volt a meghatározó, a magyar történelembe mégis a harctereken szerzett eredményeivel írta be a nevét. Apja, a kor viszonyait ismerő nádor, a török elleni harcot örökségként hagyta fiára, tudta, hogy neki is a török fegyverek közt kell majd helytállnia. A Későbbi "fekete bég" még alig egy éves, amikor Nádasdy Tamás a következő sorokat veti papírra:" Ferkót lassan-lassan a verőfény nézésére kell szoktatni, mert félő, hogy lágy szeme ne legyen, mert ha Isten élteti, az kopja hegyire kell többet nézni, hogy sem apjára, sem anyjára, ahhoz pedig nem jó a lágy szem."

A katonai mesterség alapjait már Sárváron, majd a királyi udvarban, mint apród és királyi ifjú, elsajátíthatta és már 22 évesen, 1577-ben ott találjuk Szigetvár környékén a török elleni harcban. A következő évben már a budai pasa, Musztafa, tesz panaszt ellene a simontornyi lesvetése miatt, majd újra Szigetvár közelében portyázik. 1579-ben a bajcsai győzelem, majd a berzencei hadicsel fémjelzi Nádasdy Ferenc katonai rátermettségét. 1580-ban Zrínyi György és Batthány Boldizsár csapataival a varasdi mezőn győzedelmeskedik (250 törököt levágtak, 430-at elfogtak, 20 zászlót zsákmányoltak), majd Esztergomnál veszi lesbe a törököt.

Nádasdy a lesvetések mestere. Nem véletlen, hogy a budai pasák állandó panasszal éltek ellene:" Zrínyi György, Nádasdy és Batthány tízezren Koppány tartományra jűttek, kik nagy dúlást és égetést tettek..."- írja Ali pasa, budai beglerbég 1583 márciusában. Huszárai élén 1584-ben Károlyvárosnál veri meg a törököt. Első igazán nagy hadivállalkozását 1586-ban hajtotta végre Koppánynál 1700 katonájával, ahol teljes győzelmet aratott. A következő évben Szigetvárnál lepte meg a törököt, majd a vértesaljai vereség következett. A tekintélyén esett csorbát azonban hamarosan kiköszörülte. Ez év augusztusában régi öreg barátjával, Zrínyi György dunántúli főkapitánnyal Kacorlaknál fényes éjszakai diadalt aratott a szigetvári, a pécsi, a mohácsi és a koppányi bégek egyesült hadán. A török sereg javát a mocsárba szorították, 1300 törököt fogolyként vittek magukkal. Saját veszteségük, Zrínyi jelentése szerint, mindössze 11 halott!

Nádasdy Ferenc katonai tehetsége, hadvezéri rátermettsége igazán a tizenötéves háborúban (1591-1606) bontakozott ki. Részese volt az 1593-as sziszeki győzelemnek, majd a székesfehérvári és a pákozdi diadalnak. 1594-ben elfoglalta Segesdet, Berzencét, Szőnyt, majd saját, valamint a Vas, Sopron és Zala megyei csapatokkal és a királytól kapott 300 lovassal és 300 gyalogossal részt vesz Esztergom ostromában, ahol Balassi Bálint is elesik. Ezután a sikertelen ostrom után a török beveszi Tata után Győrt, miután a többségében német és olasz védők kapitánya, Hardegg gróf kapitulál. Tettéért halálra ítélték, és 1595-ben Bécsben lefejezték.

1595-ben újra részt vesz az Esztergomot ostromló német, osztrák, olasz és magyar koalíció kötelékében, ezt követően Pálffy Miklóssal Párkányhoz vonul, s a Dunán hidat verve azt beveszik. Amikor üzenetet kapnak, hogy a budai beglerbég felmentő sereget állít össze a csatából elmenekült török erőkből Óbuda és Vörösvár mellett, Mátyás főherceg az ostromlók parancsnoka parancsot ad Pállfynak és Nádasdynak ezen erők szétkergetésére, melynek végrehajtásakor döntő szerepe van a "fekete bég" vezette 1000 lovasnak. Esztergom elfoglalása után Visegrád bevétele következik. 1597-ben Nádasdy nevéhez fűződik Tata visszafoglalása a töröktől. Ekkor alkalmazták először Magyarországon Prestyenszky János tűzmester Belgiumból hozott petárdáit, melyeket ott várkapuk betörésére jó sikerrel használtak, de eddig nálunk ismeretlenek voltak. Ezután Pápa környékén üt rajta a törökön. Szeptemberben már Győr alatt hadakozik, majd huszáraival kitünteti magát a nógrádverőcei ütközetben. 1598-ban veszi át a dunántúli főkapitányi tisztséget barátjától és harcostársától, Zrínyi Györgytől. Ott van Buda ostrománál, majd a következő évben csapatai élén Szécsénynél, Pécs és Szigetvár környékén mér csapást a törökre. 1600-ban a pápai vár fellázadt vallon őrsége ellen rendelték, hogy segítse Schwarzenberg fővezért a vár irányításának átvételében. Ezután ott van a Kanizsa felmentésére összegyűlt császári seregben. 1601 szeptemberében Székesfehérvárnál található, ahol 2000 katonával döntő érdemeket szerzett. Fehérvár felszabadítása után katonáival Kanizsa alá vonult. 1602-ben ott van az újabb budai ütközetben, majd elfoglalja Adonyt. Utolsó győztes csatáját 1603 szeptember végén Buda alatt vívja. 1604. január 4-én 48 évesen tér örök nyugovóra Sárváron.