A mágia eszköztárának
legegyetemesebb és legnépszerűbb darabjai az amulettek és a talizmánok. Az
amulett elnevezéssel általában azokat a kisméretű tárgyakat jelölik, amelyek
tulajdonosuk mágikus védelmét szolgálják. A mágikus védelem a legtöbb esetben
egyet jelent a szemmel verés elhárításával, a rontás megakadályozásával és a
démonok vagy más ártó szellemek elijesztésével, távoltartásával. Természetes
vagy ember alkotta tárgyat egyaránt lehet amulettként alkalmazni. A
legkedveltebb természetes amulettek közé tartoznak a különféle kövületek,
féldrágakövek, csigák, kagylók, karmok, fogak és gyökerek, az ember alkotta
amulettek közé pedig az isteneket, angyalokat, szemeket és kezeket ábrázoló
szobrocskák. Végső soron azonban amulettnek tekinthető minden olyan, nyakba
akasztható vagy testre erősíthető tárgy, amelyet tulajdonosa vagy viselője annak
tart. A talizmánok ezzel szemben olyan mágikus eszközök, amelyek meghatározott
célok elérését, események bekövetkezését, vagy anyagi javak megszerzését vannak
hivatva elősegíteni.
A talizmánok
a legtöbb esetben mesterségesen előállított tárgyak, amelyek gyakran egy
szisztematikusan felépített, minden esetlegességtől mentes mágikus ábrával
vannak ellátva. Az általában kör alakú talizmánábrák leggyakoribb szimbólumok,
démonok, angyalok és istenek nevei, jelképei, karakterei, szigillumai és
képmásai. A gyakran meghatározott anyagra, módon, időben és körülmények között
elkészített talizmánt tulajdonosa egy hagyományos felszentelési rítussal, vagy
legalábbis egy rögtönzött birtokbavételi szertartással teheti még hatásosabbá.Az
amulett, de még inkább a talizmán csak egy személyhez tartozhat, mások által
való viselése, de talán még érintése is csökkenti az erejét, illetve
hatékonyságát.
A vásárlást követően ajánlatos
az alaposan letisztított medált egy darabig ruha alatt viselni, hogy a testtel
érintkezve feltöltődjön az emberből áradó magnetikus fluidummal. Néhány nap
múlva a hátuljába karcoljuk bele saját szigillumunkat, amelyet monogramunkból,
születési jegyünkből, uralkodó bolygónk jeléből és valamilyen, általunk
különösen kedvelt jelképből, szimbólumból vagy emblémából állíthatunk össze.
Ezután helyezzük magunk elé az így birtokba vett medált, és koncentráljunk
erősen a rajta látható eredeti ábrára, majd szorítsuk a kezünkbe, és gondoljunk
azokra a vágyainkra, terveinkre vagy céljainkra, amelyek elérésében, illetve
megvalósításában számítunk a segítségre. Ha elég intenzíven koncentráltunk az
ábrára és arra, amit meg akarunk szerezni vagy el akarunk érni, azok
összekapcsolódva belevésődnek a tudatunkba, majd lassanként lesüllyednek a
tudatalatti óceán mélyére, a mágikus őserő rejtett birodalmába, ahol beindítanak
egy folyamatot, amely az egymást eldöntő dominók láncolatához hasonlóan a
láthatatlan világ szféráin áthaladva végül kifejti hatását az érzékelhető dolgok
világában. A várt eredmény természetesen nem egyik napról a másikra fog
bekövetkezni. Addig is viseljük a medált minél gyakrabban, ha mód van rá, az
alvás kivételével állandóan.
|
Ezen az ábrán a csillagképeket (és végső soron
az egész univerzumot) körülölelő égi kígyó látható. Az önmagába visszatérő
hullámos vonallal jelképezett kozmikus kígyó többé-kevésbé azonosnak
tekinthető a végtelenség és a ciklikusság egyik legismertebb szimbólumával,
a hermetikus és alkimista kéziratok lapjain oly gyakran felbukkanó, saját
farkába harapó kígyóval vagy sárkánnyal. Ugyancsak saját farkába harapó
kígyóként ábrázolták a kozmoszt jelképező Urobóroszt. Egy Olümpiodórosz nevű
görög alkimista szerint "egyes egyiptomi papi írnokok, amikor a kozmoszt
akarták ábrázolni az obeliszkeken és a szent feliratokon, az Urobórosz nevű
sárkánykígyó képét vésték be vagy rajzolták oda. Ennek testén a foltok
elrendezése megegyezik a csillagképek elhelyezkedésével." Az ilyen és
hasonló talizmánok legfontosabb célja szorosabbra fűzni az ember és az
univerzum kapcsolatát, helyreállítani az egyén és a világ megbomlott
harmóniáját és védeni viselője testi-lelki egészségét. |
|
|
|
Koreai szerencsetalizmán a Li dinasztia második
periódusának (XVVII.-XIX.sz.) idejéből.
A közepén látható, körbe rajzolt kereszt a négy égtájat jelképezi, és arra
utal, hogy a talizmán a tér minden irányából magához vonzza a szerencsét és
a boldogságot. A központi ábra körül elhelyezkedő jelek a boldog élet öt
alappillérét jelentik, amelyek többé-kevésbé megegyeznek a kínai
szerencsetalizmánok és üdvözlőkártyák öt denevérrel jelképezett öt
áldásával. Ez az öt alappillér a következő: su- hosszú élet; pu- gazdagság;
kong-njong- béke és egészség; ju ho- erény; no dzong-mjong- természetes
halál. |
|
|
|
Egykor különösen a Földközi-tenger északi
részén hajózó tengerészek körében volt népszerű ez az úgynevezett "asztro-navigációs"
talizmán, amelynek első példányai a XVIII.századból maradtak fenn. Viselői
azt tartották róla, hogy segít a tájékozódásban és a helyes út
megtalálásában, biztonságosabbá teszi a hajózást, lecsendesíti a hullámokat,
megoltalmaz a hajótöréstől, illetve a vízbefúlástól, hozzásegít a
jövedelmező vállalkozásokhoz és a szerencsés hazatéréhez. Az élet vizein
hajózók hasonló jótéteményeket várhatnak tőle. |
|
|
|
A főnix az égi tűz, a Nap, az örök megújulás és
a hallhatatlanság jelképe. Az ősi Egyiptomban az újjászületett Ozirisz
halhatatlan, mindent beragyogó lelkeként tisztelték. Kínában Feng-huang
néven ismerték, és a madarak királyának tartották. Ezenkívül összefüggésbe
hozták a császárnővel, a házastársi hűséggel, a nemi egyesüléssel, a déli
iránnyal, a tűzzel, a nyárral és a piros színnel. Testrészei az öt erényt
szimbolizálják; feje az erkölcsi tisztaságnak, két szárnya a
kötelességtudásnak, háta a rituálisan szabályozott viselkedésnek, mellkasa
az emberszeretetnek, gyomra pedig a megbízhatóságnak felel meg. Az antik
szerzők tudni vélték, hogy a főnix minden ötszázadik évében meglátogatja az
egyiptomi népvárost, Héliopoliszt, ahol hamuvá égeti magát, majd hamvaiból
újra életre kel. Egyesek szerint a Főnix a ciklikusan elpusztuló és
újjászülető univerzum szimbóluma. Tacitus 1461 évben adja meg életkorát,
Manilius pedig egy platón évében , amely addig tart, amíg a Nap, a Hold és
az öt bolygó vissza nem tér kiindulási helyzetébe. Tertullianus, Szent
Ambrus és Jeruzsálemi Szent Cirill a testi feltámadás bizonyítékát látta
benne.
|
|
|
|
Ez a bőséget, termékenységet, szerencsét,
üzleti sikereket, anyagi gyarapodást és gazdagságot hozó Jupiter talizmán a
következő, önmagukban is igen hatásos elemekből tevődik össze: Felül héber
betűkkel felírva a Jupiter planetáris intelligenciájának, Yahphielnek a neve
olvasható. A belső körben, a háromszögtől jobbra a Jupiter planetáris
szellemének, Hismaelnek, Balra Yahphielnek, a háromszög alatt pedig a
Jupiter olümposzi szellemének, Bethornak a szigilluma helyezkedik el. A
háromszögben középen a Jupitert jelképező korona, felül a bolygó közismert
asztrológiai szimbóluma, alul a vele társított két álllatövi jegy, a Nyilas
és a Halak ábrája, közöttük pedig Jupiter pecsétje látható. A körgyűrű két
oldalán a Jupiterrel azonosított két geomanciai alakzat, az
Acquisitio(megszerzés) és a Laeititia(öröm), alsó részén pedig a Jupiter
angyalának, Zacharielnek a jele fedezhető fel. |
|
|
|
Ez a talizmán -központi figurája, a serleg vagy
kehely révén (amely a nőiség egyik legősibb és legegyetemesebb szimbóluma)-
összeköttetést teremt az isteni világ női oldalával, de mindenekelőtt a
szerelem és a termékenység istennőivel. Ebből kifolyólag viselőjének
segítségére lehet a párválasztásban, a szeretett személynek ajándékozva
pedig előidézheti a kölcsönös vonzalom kialakulását vagy a szerelem
beteljesülését. A kereszténység jelképtárában szintén fontos szerepet tölt
be a kehely. Ez a hit szimbóluma, de Jézus földi életének kezdetét és végét
is egy-egy kehely jelképezi. Az első kehely Mária testére utal, a felette
lebegő galamb pedig a Szentlélekre. A második kehely az utolsó vacsora
kelyhe, amely Krisztus kiontott vérét tartalmazza. Ez a kehely nem más mint
a Grál, "a vágy titokzatos tárgya", a középkori lovagi misztika beavatási
labirintusának középpontja. |
|
|
|
Ez a Salamon királynak tulajdonított pentákulum,
vagyis a kör alakú mágikus ábra a mentális képességek fokozását, az
intellektus fejlesztését és az emberben rejlő legkülönfélébb kibontakozását
előmozdító mágikus segédeszközként szerepel a középkori grimoire-okban, azaz
varázskönyvekben. A nyugati ezoterikus tradíció Salamon királyt tartja a
bibliai idők legnagyobb mágusának. A hagyomány szerint Salamon varázsgyűrűi,
pentákulumai és talizmánjai segítségével démonok egész légiójának
parancsolt. Ezért tekintik mind a mai napig különösen hatásosnak a neki
tulajdonított varázsigéket és mágikus ábrákat. |
|
|
|
Ez a talizmán a indiai asztrológia legfontosabb
princípiumait foglalja magába. A külső kör a tizenkét állatövi jegyet
ábrázolja, amelyek tökéletesen megegyeznek a nyugati asztrológia állatövi
jegyeivel. A belső körben a planéták és a Föld jelképes alakjai, illetve
istenei.
Középen pedig Szurja, a napisten látható, amint kocsija elé befogott hét
lovat hajtaja. Mint minden körkörös ábra, ez is mágikus védelmet biztosít,
elhárítja, illetve semlegesíti a negatív hatásokat, őrzi a test és a lélek
épségét, makrokozmosz ábrázolásként pedig összeköt a mindenséggel és az
univerzumot irányító természetfeletti hatalmakkal. |
|
|
|
Az ókori Egyiptomban különösen a nők körében
volt népszerű az Ízisz-csomó néven ismert tjet amulett. Mivel Ízisz vérét
(egyesek szerint menstruációs kötőjét) jelképezi, eredetileg rendszerint
valamilyen vöröses árnyalatú féldrágakőből -karneolból, jáspisból, achátból-
vagy vörösre festett fajanszból készítették. Elsősorban a menstruációs
fájdalmak enyhítését és a különféle női betegségek gyógyítását várták tőle.
De minthogy Íziszt tartották az egyiptomi pantheon leghatalmasabb
varázslónőjének, jelképét a mágikus támadások elhárítására is alkalmazták.
Az élőket mindenekelőtt a szemmel veréstől és a rontástól védte, a
halottakat pedig az alvilági szörnyek pusztító hatalmától. |
|
|
|
Az ősi Európa nyolc szakrális ünnepének jeleit
magába foglaló talizmán. Az elmúlt korok emberei, akik együtt éltek a
természettel, jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítottak az évszakok
változásának és az évet négy egyenlő részre osztó két napéjegyenlőségnek és
két napfordulónak, mint modern városi ember, aki számára ez utóbbi események
legjobb esetben is csupán elvont csillagászati fogalmak. Egykor az
évszakokat elválasztó határnapokat és a négy kozmikus fordulónapot mágikus
erejű időszaknak tekintették, amelyek különösen alkalmasak a gazdag termést
és a sikeres vadászatot előmozdító áldozati szertartások és rituális táncok
bemutatására, valamint a természet rejtett erőivel és az istenekkel való
kapcsolatteremtésre. Az ősi szakrális ünnepek a következő sorrendben követik
egymást: Yule- a téli napforduló előestéje, az ujjászülető fény ünnepe;
Imbolc- február elsejének előestéje, a növekvő fény ünnepe; Ostara- a
tavaszi napéjegyenlőség előestéje, a kiviruló természet, a szerelmi mámor
ünnepe; Midsummer- a nyári napforduló előestéje, a termés betakarításának
ünnepe; Mabon- az őszi napéjegyenlőség előestéje, a gyümölcsérés, a szüret,
a bőség, a megelégedettség és a harmónia ünnepe; Halloween- november
elsejének előestéje, az ősök, a halottak, az alvilági lények ünnepe.
|
|
|
|
Az egyik legősibb egyiptomi amulett az Ozirisz
hátgerinceként értelmezett dzsed-oszlop, amely hieroglifaként a tartósságot,
állandóságot jelöli. Vannak, akik világfa szimbólumnak tartják, azokból az
egyiptomi sírfeliratokból kiindulva amelyek szerint halottak a dzsed-oszlop
segítségével jutnak fel az égbe. Az Ozirisz tiszteletére rendezett ünnepeken
felállított nagyméretű dzsed-oszlop az isten feltámadását illetve a
feltámadt istent jelképezte. Az oszlop két emberi karja minden bizonnyal a
túlvilági istenként újjászületett Ozirisz uralkodói rátermettségét volt
hivatva reprezentálni. A fáraók a nép előtt megjelenve ugyanígy tartották a
kezükben a pásztorbotot és a cséphadarót, a védelem és a büntetés, az
oltalom és a megtorlás eme két ősi jelképét. |
|
|
|
A hindu tantrizmus követői által használt
meditációs objektumok nyugaton is jól ismert formái a jantrák. Ezeket az
aránylag egyszerű, vonalas ábrákat "fémre, fára, bőrre, kőre, papírra
festik, illetve vésik, vagy csak egyszerűen a földre rajzolják vagy a falba
karcolják." A szanszkrit (eredetű) jantra szó jelentése "megtartást
elősegítő eszköz." Az itt látható Sri- jantrát egy négy "kapuval" ellátott
négyzet határolja. Ennek belsejében koncentrikus elrendezésű, stilizált
lótuszszirmokkal díszített körök láthatók, amelyek kilenc, egymásba hatoló
háromszöget ölelnek körül. A jantra középpontját egy bindu ("pont") jelöli.
A háromszögek közül négy felfelé, öt pedig lefelé irányul. A lefelé irányuló
háromszögek a női princípiumot, a felfelé irányulók pedig a férfi
princípiumot jelképezik. A középen látható pont (bindu) a teremtett világ
ősokát, a tulajdonságok nélküli, megnyilvánulatlan Brahmnat szimbolizálja. A
koncentráció, illetve meditáció során a teremtő pontból kifelé haladva
eljuthatnak a teremtett világhoz amelyet a négyzet jelöl. (a négyzet
oldalain elhelyezkedő "kapuk" a négy égtájnak felelnek meg.) Kívülről befelé
haladva pedig a teremtett világtól juthatunk el annak teremtőjéhez, a
megkülönböztethetetlen Brahmanhoz. |
|
|
|
Az ezoterikus tradíció és a mágia egyik
legfontosabb elméleti alapja az univerzum, azaz a makrokozmosz és az ember,
azaz a mikrokozmosz struktúrájának lényegi azonosságáról való tanítás. Egy
Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított értekezés így fogalmazza meg ezt az
ősi elképzelést: "A makrokozmoszt szárazföldi és víziállatok népesítik be,
hasonlóképpen az embernek is megvannak a maga apró élősködői. A
makrokozmosznak folyói, tavai és tengerei vannak, az embert belek töltik ki
és erek hálózzák be. A makrokozmoszban szelek és viharok támadnak, az ember
lélegzik, és gázokat termel. A makrokozmoszt bevilágítja a Nap és a Hold, az
embernek pedig szemei vannak, hogy befoghassa a fényt; jobb szeme a Nappal
rokon, bal szeme a Holddal. A makrokozmosz rendelkezik az állatöv tizenkét
jegyével, és az ember éppúgy rendelkezik velük; a fejétől, amely a Kosnak
felel meg, a lábáig, amely a Halaknak van alárendelve." Ez a talizmán -
amelynek fő funkciója az ember és az univerzum kapcsolatának szorosabbra
fűzése - Cornelius Agrippa De occulta philosophiájának illusztrációjaként
kezdte pályafutását. Maga az ábra - amelyen a mikrokozmosz ember és jelképe,
a pentagram látható az univerzum gyűrűjével körülvéve - a planéták és a
testrészek mágikus megfeleléseit (Mars - fej, Vénusz - jobb, Jupiter bal
kar, Merkúr jobb, Szaturnusz bal láb, Nap - törzs, Hold - nemi szervek) volt
hivatva szemléltetni. |
|
|
|
Ez a mágikus körrel övezett hexagram (ét
egyenlő oldalú háromszögből összetevődő hatágú csillag) egy tipikus grimoire
(varázskönyv) ábra. A hexagram körül elhelyezkedő betűkből kiolvasható AGLA
feliratnak a zsidó és keresztény kabbalisták egyaránt gonoszt elhárító,
ördögűző hatást tulajdonítottak az elmúlt századokban. Az ábrát körülvevő
kör szintén a sötét erők távoltartását szolgálja, maga a hexagram pedig
összeköttetést teremt a makrokozmosszal és magához vonzza az univerzumot
irányító természetfeletti hatalmak pozitív energiáit. |
|
|
|
A Mózes hatodik és hetedik könyve című grimoire
(varázskönyv) egyik mágikus ábrája, pontosabban pecsétje. Az ábra titkos
értelmű héber feliratokat, Isten különféle elnevezéseit és a semhamporas
néhány angyalának a nevét foglalja magába. A semhamphoras egyébként egy
tipikus kabbalista módszer. A segítségével fedezték fel a középkori
kabbalisták azt a hetvenkét varázserejűnek tartott angyalnevet, amelyek
Mózes második könyvének 19., 20. És 21 szakaszában vannak elrejtve. A
könyvben olvasható kísérőszöveg szerint ez a talizmánábra hozzásegíti
birtokosát az elrejtett kincsek felfedezéséhez, értékes ásványlelőhelyek
feltárásához és a gyors meggazdagodáshoz.
|
|
|
|
Az egyiptomi mitológia mindmáig legismertebb és
legnépszerűbb alakja a nagy varázslónő, az isteni anya, a misztériumok
lefátyolozott úrnője, Ízisz. Nevének eredeti formája Iszet (írják még
Aszetnek és Eszitnek is), amely trónust (szék)helyet jelent. Az őt ábrázoló
képek és szobrok legtöbbjén ott látható nevének hieroglifje, a lépcsőzetes
trónus. A később sokfelé ismertté vált Ízisz elnevezés az egyiptomi név
görög változata. A görög-római korban nemzetközivé vált Íziszt az
egyiptomiak egyebek közt a termékenység, a szülés, az anyaság, a női nem, a
gabona, a sors, a hitvesi hűség, a testvéri szeretet, az ég, a szél, a víz,
a tenger, a hajózás és a mágia istennőjeként tisztelték. Képmása
talizmánként viselve az imént felsoroltakon kívül az élet számos más
területén is segítségére lehet az embernek.
|
|
|
|
Ez a talizmán elsősorban a kereskedőknek, az
üzletembereknek, a tanulóknak és az utazóknak nyújt védelmet, illetve hoz
szerencsét. Az ábra központi eleme a Merkúr bolygó asztrológiai jele, amely
ugyancsak a Merkúrt reprezentáló nyolcágú csillag közepén helyezkedik el. (a
nyolcas a Merkúr által uralt számok egyike.) A csillag csúcsai között
elhelyezkedő tizenhat további jel a központi jel által közvetített Merkúr
hatását van hivatva erősíteni. A Merkúr legfontosabb asztrológiai jellemzői
egyébként a következők: gyorsaság, légiesség, mozgékonyság, sokoldalúság,
tarkaság, változékonyság, semlegesség, alkalmazkodás és átalakulás.
|
|
|
|
Ez a talizmán nem más, mint egy mandala. A
"kör" jelentésű mandala szó egy bonyolult és összetett ábrát jelöl, amely
különösen az indiai és tibeti ezoterikus tradícióban játszik jelentős
szerepet. Leegyszerűsítve egy vagy több külső körgyűrűből, egy átlói által
négy háromszögre osztott belső négyzetből és egy vagy több, ugyancsak
koncentrikusan elhelyezkedő belső körből áll. A rendszerint erődre vagy
labirintusra emlékeztető mandala ezenkívül gyakran foglal magába különféle
istenalakokat, szakrális szimbólumokat, jelképes tárgyakat, mágikus
eszközöket és épületelemeket. A fenti séma alapján elvileg végtelen számú
mandalavariáció hozható létre. A mandala a teremtett világ, az univerzum
sematikus ábrája, ugyanakkor a beavatásnak és a meditációnak, azaz a
középpont megközelítésének is fontos segédeszköze. Talizmánként viselve
segít az összpontosításban, az elmélyedésben, valamint a helyes célok
kiválasztásában és elérésében. |
|
|
|
A hét klasszikus planéta hexagramja. A
középpontban elhelyezkedő Nap révén a talizmán a többi hat égitestnek
kizárólag a pozitív energiáit hasznosítja. Az ábra -amelynek elrendezése a
planétáknak a kabbala szefiráival való társítását tükrözi- áttételesen a
szivárvány színeit is reprezentálja. A középen elhelyezkedő hatszög (Nap) a
színek összességét magába foglaló fehéret, a bal felső háromszög (Mars) a
vöröset, a bal alsó (Merkúr) a narancsot, az alsó (Hold) a sárgát, a jobb
alsó (Vénusz) a zöldet, a jobb felső (Jupiter) a kéket, a felső pedig a
lilát képviseli. |
|
|
|
Az élet- illetve világfa motívuma szinte minden
kultúrakörben megtalálható valamilyen formában. A világfa nem más, mint a
világ tengelye, amely összeköti az egymás felett elhelyezkedő
világszférákat, vagyis az alsó, a középső és a felső világot. Gyökerei a
démonok lakta alvilágból erednek, törzse átszeli a növények, állatok és
emberek által benépesített középső világot, lombkoronája pedig belenyúlik az
istenek égi birodalmába. A világfa motívuma a mitikus kozmológiák mellett
népmesékben is gyakran felbukkan, de közismert a szibériai népek
világfakultusza is. A szibériai sámánok túlvilági utazásaik során a világfa
segítségével jutnak el az alsó és a felső világba. Agy evenki sámán a
következőket mondta a jurtája közelében álló világfa jelképről, és a
sámánfáról: "a mi hitünk szerint a révülő sámán lelke ezen a fán kúszik fel
a legfelső lényhez, mert a szertartás alatt ez a fa megnő és láthatatlanul
felér az égig." A sámánfa megmászása a sámánok beavatásában is jelentős
szerepet játszott. Ennek az ősi rítusnak a nyomait őrzik azok a magyar
népmesék, amelyek a "tetejetlen" fa megmászásáról szólnak. Mindebből
következik, hogy a világfa ábrája talizmánként viselve segít legyőzni az
akadályokat, előmozdítja a világi és a spirituális előrejutást, illetve,
illetve felemelkedést, ezenkívül szilárddá, kitartóvá és állhatatossá tesz. |
|
|
|
Ez a szerencsét, sikert és gazdagságot hozó
naptalizmán a következő, önmagukban is igen hatásos elemekből tevődik össze:
Felül a Hórusz jobb szemével díszített egyiptomi szárnyas napkorong látható.
A belső körben -héber betűkkel felírva- Michael neve olvasható. (Michael a
nyugati okkultizmus szerint a Nap angyala.) A belső körben ezenkívül
felfedezhető még a Nap otthonául szolgáló Oroszlán asztrológiai jele,
valamint a Nap olümposzi szellemének, Ochnak a szigilluma (mágikus pecsétje)
is. A körgyűrű jobb és bal oldalát egy-egy felfelé álló, tehát pozitív
energiát sugárzó pentagram díszíti. Alattuk helyezkedik el a Nappal
társított két geomanciai alakzat a Frotuna Major (nagy szerencse) és a
Fortuna Minor (kis szerencse ábrája. Végül a körgyűrű alján ott látható a
Nap angyalának, Michaelnek a szigilliuma. |
|
|
|
Kínában gyakoriak a Buddha lábnyomát ábrázoló
vésetek, faragványok és képek, amelyek rendszerint a buddhizmus nyolc
szimbólumát (ba-ji-xiang) foglalják magukba. Ezek a szimbólumok
többé-kevésbé megegyeznek az ősi indiai koronázási szertartások kellékeivel,
de a jelentésük természetesen már a buddhizmus hitrendszeréhez kapcsolódik.
A kagylókürt adja hírül a prédikáció kezdetét, illetve hívja össze a
tanítványokat. A kerék magát a prédikációt, illetve Buddha tanításait
jelképezi (vö. a "tan kereke" elnevezéssel). A díszes mennyezet az emberek
és az állatok iránit könyörületet fejezi ki, az ernyő pedig a gyógyító erejű
növényeket védelmezi a nap hevétől. A lótusz a tisztaságot jelképezi, a váza
a tökéletes bölcsességet, az aranyhalak a szabadságot ("él mint hal a
vízben"), illetve a végső megszabadulást, a csomó pedig az örök életet.
Indiában hasonló módon ábrázolták Visnu lábnyomát, amelyek ábrái az
univerzum alapvető princípiumait jelenítették meg. |
|
|
|
Ellentétben Európával, Kínában kimondottan
pozitív képzetek kapcsolódnak a denevérhez, és egy denevér megpillantása
egyértelműen szerencsés előjelnek számít. Ennek oka mindenekelőtt abban
keresendő, hogy a denevért jelentő szó (fu) hangtanilag tökéletesen
megegyezik a szerencsét jelentő szóval (fu). Különösen nagy hatású
szerencsejelkép a vörös színű denevér, mert a hagyomány szerint a vörös szín
vonzza a pozitív dolgokat és távol tartja a rosszakaratú démonokat. Kínában
igen kedveltek azok a képek, amelyek a szerencsével, az egészséggel, az
erényességgel, a békével és a hosszú élettel azonosak. Az öt denevért
ábrázoló talizmánokkal rokon az az ábra, amelyen két gyermek látható, amint
öt repdeső denevért próbál elkapni és egy nagyméretű vázába zárni, vagy
amelyiken egy mágus éppen öt denevért enged szabadon egy ládából vagy egy
cserépfazékból. |
|
|
|
Ezen a talizmánon az állatöv és a
legjelentősebb fényszögek láthatók. Ez utóbbiak konkrétan a következők:
kilencven fok, azaz negyedfény (qadrat) - négyzettel jelölve; száznyolcvan
fok, azaz szembenállás (oppozíció) - két összekapcsolt körrel jelölve;
hatvan fok, azaz hatodfény (sextil) - csillaggal jelölve; és százhúsz fok,
azaz harmadfény (trigon) - háromszöggel jelölve. Az asztrológusok
szerint a negyedfény és a szembenállás diszharmonikus, ellentétes,
kártékony, a hatodfény és a harmadfény pedig harmonikus, békés, jótékony
viszonyt jelöl. Az ábrát körülvevő állatöv szokás szerint mágikus védelmet
biztosít és elősegíti az egyészséget, az épséget és a teljességet, az
egymást kiegészítő fényszögek pedig a belső és a külső béke és harmónia
előmozdítását szolgálják. |
|
|
|
A kutatók szerint a dzsed-oszlop egyike a
legősibb egyiptomi amuletteknek. Ezt támasztják alá az I. dinasztia idején
használt heluáni temetőből előkerült példányok is. A dzsed eredetileg talán
egy gabonakévékkel övezett májusfaszerű oszlop kicsinyített másolata
lehetett az i. e. 2. Évezredtől azonban már Ozirisz hátgerincének
jelképeként értelmezik. Mint hieroglifa, a tartósságot, állandóságot és
állhatatosságot jelenti, és amulettként is ezeknek a tulajdonságoknak a
biztosítása és megőrzése a fő funkciója. A radiesztéziai megfigyelések
szerint a dzsed-oszlop fehér színnel világít, ami nagyon jó hatással van az
élő szervezet energetikai rendszerére. |
|
|
|
Mint minden körkörös ábra, az altáji állatöv is
óv a káros külső befolyásoktól, és egyfajta mágikus védelmet biztosít. Az
altáji állatöv egyébként teljes egészében megegyezik a jól ismert
távol-keleti állatövvel (Patkány, Bivaly, Tigris, Nyúl, Sárkány, Kígyó, Ló,
Bak, Majom, Kakas, Kutya, Disznó). Mivel az állatöv a teljesség
szimbólumaként is felfogható, talizmánként viselve megőrzi e test és a lélek
épségét, és előmozdítja az egyéni szellemi kiteljesedését. A középen
elhelyezkedő végtelen hurok (pan-zhang) a közép-ázsiai népek szerint
sikerben gazdag, hosszú és boldog életet biztosít. |
|
|
|
Ennek a japán emblémának a központi ábrája a
Közép-Ázsiában és a Távol-Keleten egyaránt népszerű, végtelen csomót idézi.
A végtelen csomóval (kínai néven pan zhang) díszített talizmánok a
harmonikus, törésektől mentes, hosszú és boldog életet vannak hivatva
elősegíteni. A végtelen csomónak ez a sajátos, háromfelé ágazó változata
feltehetően a világ szinte minden tradíciójában fellelhető szakrális
hármasságok valamelyikére utal. A csomót körülvevő hatszögletű ábra pedig -
egyéb jelentés mellett - minden bizonnyal a teljességgel és a
befejezettséggel azonos hat direkciót (a négy égtájat, valamint az alsó és a
felső irányt) jelképezi. |
|
|
|
Ez a talizmán a Piramisok Bölcse című grimoire
(varázskönyv) tizenhármas számú mágikus ábrájával azonos. A könyv a XVIII.
században jelent meg először nyomtatásban. A kísérőszöveg szerint az ábrát
célszerű sáfrányszínű szaténra hímezni ezüstszínű fonállal (de természetesen
más formában elkészítve is kifejti hatását). Birtokosát átlag feletti
képességekkel ruházza fel és hozzásegíti céljai eléréséhez, illetve a
legkülönfélébb anyagi javak megszerzéséhez. Az ábra a következő varázsszavak
segítségével kelthető életre: TURAN, ESTONOS, FUZA, VAZOTAS, TESTANAR. |
|
|
|
Ez a két egymásba helyezett kínai piktogram a
hagyomány szerint szerencsét hoz és mágikus védelmet biztosít, elűzi a
démonokat és más ártó szellemeket, távol tartja a rontást és semlegesíti a
káros külső befolyásokat. De nemcsak a kívülről jövő támadásoktól óvja meg
viselőjét, hanem a belső konfliktusokat és a saját maga által előidézett
problémákat is segít megoldani. |
|
|
|
Ennek a talizmánnak az alapja egy középkori
ábra, amelyen az állatövi jegyek és a bolygók láthatók két, koncentrikus
körben elhelyezve. A kép középpontját -a korabeli geocentrikus
világszemléletnek megfelelően- a Föld alkotja. A bolygókat- hagyományos
asztrológiai jelek társaságában- a velük azonosított istenek képviselik. Az
isteneknek kezében azok a jelképes tárgyak láthatók amelyek az ókor óta az
adott bolygó legjellemzőbb tulajdonságait testesítik meg. Az ilyen és
hasonló talizmánok fő feladata az egészség megőrzése, a test és a lélek
harmóniájának elősegítése, a külső és a belső világ, a makro- és
mikrokozmosz kapcsolatának szorosabbra fűzése. |
|
|
|
A pentagramot, vagyis a megszakítatlan,
önmagába visszatérő, ötször megtörő és önmagát ötször metsző vonallal
megrajzolt ötágú csillagot a belőle áradó mágikus erő miatt egykor az
ördögök, démonok és más ártalmas kreatúrák elijesztésére, távoltartására
használták. A pentagramnak elsősorban azért tulajdonítottak mágikus erőt,
mert többszörösen magába foglalja azt az évezredek óta ideálisnak és
tökéletesnek tartott arányt, amelyet egyebek közt aranymetszésnek (sectio
durea) isteni metszetnek (sectio divina) és isteni aránynak (divina
proportione) neveznek, s amelynek első meghatározását (a:b=b:[a+b])
Euklidész geometriai tankönyvéből ismerjük. Európában a középkor és az újkor
folyamán gyakran festettek vagy karcoltak pentagramot a házak küszöbére,
hogy megoltalmazzák a ház lakóit a rontástól, és elriasszák a démonokat. A
varázslatos pentagram az idők során fokozatosan a mágia első számú
szimbólumává vált. Ma a felfelé álló pentagram jelképezi a fehér mágiát
illetve boszorkányságot, a teurgiát és a jobb kéz útját, a lefelé álló
pentagram pedig a fekete mágiát, illetve boszorkányságot, a goiciát és a bal
kéz útját.
|
|
|
|
Ez a Kis-Ázsiából származó talizmán eredetileg
1. Suppiluliuma (i.e.1375-1335) hettita király nagy pecsétje volt. A
történészek 1. Suppiluliumát tartják a hettita nép legnagyobb uralkodójának,
akiben a politikai éleslátás éles látás és ravaszság kitűnő hadvezéri
képességekkel párosul. Nem sokkal trónra kerülése után meghódította a
Mitanni Birodalmat, és országa határait egészen Libanonig terjesztette ki. A
legyőzött népeket azonban nem süllyesztette rabszolgasorba, hanem
vazallusaivá tette - elsősorban okos házassági politikája segítségével
hatalmát az akkori uralkodó oly nagyra becsülték, hogy például az egyiptomi
királynő, Tutanh- amon özvegye az egyik hettita királyfit szerette volna
maga mellé emelni a fáraók trónjára. Ez a talizmán - tekintve, hogy egy
hatalmas és sikeres uralkodó pecsétjeként kezdte a pályafutását- kitűnően
alkalmas az önbizalom erősítésére és a vezetői képességek fokozására, ezen
kívül viselőjének hathatós segítséget nyújthat az előrejutásban és a
magasabb pozíciók megszerzésében. |
|
|
|
Ez a távol-keleti talizmán egy tücsök alakú
segítő szellemet ábrázol. A kínai mágikus szimbóliákban a tücsök a nyárral,
a meleggel, a tűzzel, a déli iránnyal, a bölcsességgel, a boldogsággal, a
bátorsággal, a merészséggel, a becsületes küzdelemmel és a győzelemmel áll
közeli kapcsolatban. A régi kínaiak a betakarítást követő őszi ünnepeken és
vásárokon gyakran rendeztek tücsökviadalokat, amelyeknek rendszerint egy
hízott ökör volt a tétje. |
|
|
|
Az ezoterikus tradíció szerint a világon minden
dolog és minden történés két egymással szembenálló és egymást kiegészítő
erőnek van alárendelve s ezeknek az erőknek a szüntelen harca, váltakozása,
ingadozása, és az egyensúlyi helyzet megteremtésére való állandó törekvése
eredményezi azt a folyamatos mozgást, amely egyet jelent az élettel, sőt a
világegyetem létével. Ez a dinamikus, két pólusú univerzumkép a legtisztább
formáját a kínai taoizmusban érte el. A taoizmus szerint a világegyetemben
minden dolog, és minden történés vagy jin vagy jang karakterű illetve ahogy
a "sárga császárnak" tulajdonított ősi orvosi könyvében olvashatjuk: "Az
univerzumban minden az örökké váltakozó jin és jang erők határoznak meg." A
jin elsődleges jelentése árnyékos lejtő naptól védett hely, a hegy északi
oldala, másodsorban jelent még sötétséget, éjszakát, hideget, gyengédséget,
befogadást, nőiességet, passzivitást, földet és halált. A jang elsődleges
jelentése napsütötte lejtő, a hegy déli oldala, másodsorban jelent még
fényt, nappalt, meleget, erőt, kiáradást, férfiasságot, aktivitást, eget, és
életet. A jin-jang ábra talizmánként viselve elősegíti a test és a lélek
harmóniáját, a belső és ezáltal a külső béke megőrzését, illetve
megvalósítását. |
|
|
|
A taoizmus legismertebb szimbóluma, az
egymásnak feszülő, egymást kiegészítő ellentétes erők harmóniáját kifejező
jin-jang embléma ezen az ábrán a megvilágosult világ ősokait, illetve
alapprincípiumát jelképező nyolc trigram gyűrűjében látható. A trigramok
elnevezései és legfontosabb megfelelései a következők: 1. Kun ("befogadó") -
föld, anya, hasüreg, tehén, passzivitás, anyag, feketeség, forma, látszat;
2. Csen ("gerjesztő") - villám, legidősebb fiú, láb, holló, megrázkódtatás,
mozgás, gyorsaság, erő, hevesség, út, visszatérés; 3. Li ("tapadó") - tűz,
középső lány, szem, fácán, alkalmazkodás, függőség, közeledés, egyesülés,
fegyver, szárazság, napfény, túlvilág, teknőc, kígyó; 4. Tui ("vidám") - tó,
legfiatalabb lány, száj, bárány, nyugtalanság, derű, öröm, ágyas,
kötelesség, álhatatlanság, mocsár; 5. Csien ("alkotó") - ég, atya, fej,
sárkány, ló, aktivitás, uralkodó, arany, kör, nefrit, jég, hideg, kiszáradt
fa; Szun ("szelíd") - szél, fa, legidősebb lány, comb, tyúk, behatolás,
munka, törtetés, fehér, magasság, felemelkedés, nyereség, szag, szélesség,
homlok; 7. Kan ("Szakadékos") - víz, középső fiú, fül, sertés, áthatolás,
veszély, bukás, titok, sorscsapás, mélyedés, tolvaj, holdfény, róka,
lehetőség; 8. Ken ("mozdulatlan") - hegy, legfiatalabb fiú, kéz, kutya,
állhatatosság, szerzetes, fogság, erő, ajtó, mellékút, hüvelykujj, orr,
tartósság. Minthogy ez a nyolc trigram képezi a híres kínai jóskönyv, a Ji
csing hatvannégy hexagramjának az alapját, a velük díszített védő amulett
hozzásegíti a jövendő megismeréséhez. |
|
|
|
Ez a talizmán valójában agy ősi kínai
szerencsejelkép (Fu). A hagyományos kínai üdvözlőkártyákon is gyakran
felbukkanó piktogramok az őszinte, szívből jövő jókívánságok hordozói.
Talizmánként viselve hozzásegítenek a sikerekben gazdag, termékeny, hosszú,
és boldog élethez. Az esküvői szertartás során a két jelet gyakran
virágokból rakták ki az ifjú pár tiszteletére. Ilyenkor természetesen
elsősorban a bő gyermekáldást volt hivatva elősegíteni. |
|
|
|
A világfa (vagy életfa) egyetemes szimbólumát
ezen az ábrán két szárnyas oroszlán fogja közre. A világfa az univerzum
"gerincét", tengelyét, jelképezi, amely összeköti egymással az eget és a
földet.
Az oroszlán világszerte az egyik legkedveltebb állatalakja az ezoterikus
szimbolikának, az emblematikának, és a heraldikának. A legtöbb esetben a
Napot, a fényt, a tüzet és a királyi méltóságot testesíti meg, de
szimbolizálhatja a dicsőséget, a bátorságot, a hősiességet, a büszkeséget és
az éberséget is. Talizmánként, illetve amulettként viselve ez az ábra
mindenekelőtt a test, és a lélek védelmét szolgálja, vitális energiával tölt
fel, erőt ad, sziárddá és rendíthetetlenné tesz, összeköt a természetfeletti
világgal, és hozzásegít a magasabb rendű célok eléréséhez. |
|
|
|
Ezen a talizmánon a "hosszú élet" jelentésű
kínai piktogram egyik formája látható. A régi kínaiak nagy varázserőt
tulajdonítottak ennek az ábrának, és azt tartották róla, hogy a testre
erősítve, vagy a ruhára hímezve, illetve festve fokozza az életerőt, segít
megőrizni az egészséget és meghosszabbítja az életet. Kínában az emberek még
ma is gyakran ajándékoznak szeretteiknek olyan tárgyakat, amelyek a "hosszú
élet" jelével vannak díszítve.
|
|
|
|
Ez a távol-keleti mágikus ábra egyaránt
jelképezi a világot alkotó kettősségeket (fény és árnyék, Nap és Hold, férfi
és nő, jang és jin stb.), hármasságokat (trimurti, trikája, három
őskvalitás, ég- föld- ember, test- lélek- szellem stb.) és négyességeket
(négy évszak, négy égtáj, négy életszakasz, négy virágkorszak stb.).
Talizmánként, illetve amulettként viselve elhárítja az akadályokat,
semlegesíti a káros külső befolyásokat, őrzi az egészséget, elősegíti a test
és a lélek harmóniáját, szilárddá és állhatatossá tesz, hozzájárul a belső
egyensúly megteremtéséhez, és segít helyreállítani az ember és az univerzum
közötti mágikus kapcsolatot. |
|
|
|
A (tibeti) tantrikus buddhizmus legfontosabb
szimbóluma a vadzsra, tibeti néven rdo- rdzse. Kiemelkedő fontosságát mi sem
bizonyítja jobban, mint a tantrikus buddhizmus vadzsrajána elnevezése. A
szanszkrit vadzsra szó jelentése gyémánt, villám és jogar, de miután
mindhárom jelentés egyazon dologra vonatkozik, célszerűbb "gyémántvillámjogar"
-nak fordítani.
A vadzsra kezdetben Indrának, a védikus panteon központi alakjának, a
villámlás és mennydörgés istenének "napként ragyogó" villámkötege volt, s
ily módon az esővel és a termékenységgel is szoros kapcsolatban állt. Később
fokozatosan a háromágú szigony alakját öltötte magára, végül, a buddhizmus
idején két ilyen háromágú szigony összeillesztése és térbeli kiterjesztése
révén kialakult a vadzsra ma is használatos formája. A buddhisták első
sorban a gyémánt valós vagy vélt tulajdonságait, a tökéletes tisztaságot, a
felülmúlhatatlan szilárdságot, a ritkaságot, a megközelíthetetlenséget és a
sérthetetlenséget társítják hozzá.
|
|
|
|
Ezen a távol- keleti emblémán egy virág
stilizált szriomkoszorúja látható, amely további három, szirmait bontó
virágot ölel körül. A sziromkoszorú, mint minden körkörös ábra, a mágikus
védelmet van hivatva reprezentálni. A belül elhelyezkedő virágok egy részt a
világot alkotó három őskvalitást (szanszkrit guna) és egyéb tradicionális
hármasságok, másrészt a kezdeteket és a kibontakozást jelképezik.
Talizmánként illetve amulettként viselve ez az embléma védelmet biztosít és
távol tartja a negatív, destruktív hatásokat, segít a helyes döntések
meghozatalában, a megfelelő irány kiválasztásában, az új utak
megtalálásában, és a kezdeti nehézségek legyőzésében. |
|
|
|
A kelta napkereszt egyesíti magában az ősi
kelta hitvilág és a kereszténység legfontosabb szimbólumait, vagyis a Nap
körét és a feszületet. A feszületről most nem ejtünk szót, mivel jelentése
közismert. A Nap köre egyrészt magát a Napot jelképezi, másrészt a Nap
évenként megtett útját, amelyet négy egyenlő részre oszt a két napforduló és
a két napéjegyenlőség (ezt jeleníti meg a körbe rajzolt egyenlő szárú
kereszt). Talizmánként viselve hozzásegít a belső békéhez, a misztikus
elmélyedéshez, és a megvilágosodáshoz. |
|
|
|
Ezen a talizmánon a víz (shui) jelentésű kínai
piktogram látható. A távol-keleti tradícióban, de különösen a taoizmusban
kiemelt metafizikai jelentősége volt a víz őselemnek. Bizonyság erre a Tao
te csing nyolcadik verse, amelynek első fele szabad fordításban így hangzik:
"A transzcendens kvalitás hasonlatos a vízhez, ellenállás nélkül felveszi
minden dolog alakját, a legalacsonyabb pozíciót foglalja el, amelyet az emberek megvetnek (mert a "magasakat"
keresik). Pedig minél jobban eltávolodunk a közönséges tevékenységtől,
annál közelebb kerülünk az úthoz." Ebből kifolyólag a víz jelével ellátott
talizmán közelebb visz az igazi transzcendenciához, a hétköznapok világában
pedig segít megvalósítani, illetve megőrizni a belső békét, a nyugalmat, a
derűt, a mértékletességet, a kiegyensúlyozottságot és a boldogságot.
|
|
|
|
A legismertebb egyiptomi amulett kétségkívül a
még ma is sokak által hordott "Nílus-kereszt" vagy "füles kereszt" (crux
ansata), amely nem más, mint az élet (ankh) szó jelölésére használt
hieroglifa.
A templomok domborművein, és a sírok falfestményein ábrázolt istenek kezében
szinte mindig ott látható ez a hallhatatlan embléma, ami arra utal, hogy nem
csak a véges földi élet jelképezte, hanem az istenek és a megdicsőültek örök
életét is. Nyilván ez volt az egyik oka annak, hogy később a kopt
keresztények körében is megőrizte népszerűségét. Az egyiptomi hagyomány
szerint az amulettként viselt ankh jel fokozza az életerőt, távoltártja a
betegségeket és a káros hatásokat, elűzi a démonokat, megtöri a rontást,
hosszú és kellemes életet biztosít. |
|
|
|
A szemmel verés és általában a rontás
kivédésének, elhárításának vagy visszaverésének világszerte kedvelt eszközei
a különféle szem- amulettek. A mágikus célokat szolgáló szemábrázolások
legismertebb típusa kétség kívül a Hórusz szemét jelképező udzsat- szem. Az
egyiptomi mitológiából megtudhatjuk, hogy mikor Hórusz legyőzte Széthet,
mindkét szeme súlyosan megsérült. A beteg szemeket azután Thot, a gyógyítás
istene tette éppé, azaz udzsattá. A szempáronként ábrázolt Udzsat- szemek, a
Hórusz szemével azonosított Napot, és Holdat jelképezik. Az ókori
Egyiptomban az élő és a holt embereken kívül gyakran istenek, és szent
állatok is viselték ezt az amulettet. A szent macskák szobrainak nyakában
látható udzsat- szemek a mágikus védelem mellett az állatnak a Naphoz és /
vagy a Holdhoz fűződő bőséges viszonyát is kifejezésre juttatják. A hajók
orrát szintén udzsat- szemek díszítették. Ezek - azontúl, hogy elhárították
a rontást - látó lénnyé tették a hajót, ami nagymértékben javította a
hajózás biztonságát. |
|
|
|
Ez a mágikus hexagram a régi varázskönyvek
szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az üzleti vállalkozások és a
pénzügyi manőverek sikeres lebonyolításához, de az anyagi gyarapodás más
formáihoz is segítséget nyújthat. Az okkultisták szerint ráadásul az ilyen
és hasonló alakzatok felerősítik, illetve fókuszálják az akaraterőt,
aktivizálják a tudatalatti mélyén szunnyadó mágikus energiákat és a
felszínre hozzák az emberben parafenomenális képességeket. |
|
|
|
A "hosszú élet" jelentésű kínai piktogram egy
másik, geometrikus elrendezésű formája. Egy ősi eredetű, de sokféle még ma
is eleven elképzelés szerint a bonyolult vonalhálózat speciális sugárzása
aktivizálja a belső energiákat és megsokszorozza az ember vitális erejét,
miáltal biztosítja a jó egészséget és a sikerekben gazdag, hosszú, boldog
életet. A hosszú élet különböző szimbólumai egyébként gyakran jelennek meg a
kínai mitológia halhatatlanjait, illetve az örök élet istenét, a déli
pólusban tanyázó shou- xinget megjelenítő képeken és üdvözlőkártyákon. Az
ilyen üdvözlőkártyák még ma is igen népszerűek Kínában. |
|
|
|
A Salamon pecsétje néven ismert, két egyenlő
oldalú háromszögből összetevődő hatágú csillagot a makrokozmosz jeleként
szokták értelmezni. A lefelé álló háromszög az alsó, azaz az anyagi világot,
a felfelé álló háromszög a felső, azaz a szellemi spirituális világot
jelképezi, összekapcsolódásuk, illetve egymásba hatolásuk pedig a kettő
egységét fejezi ki. Ezenkívül a lefelé álló háromszög képviseli az őselemek
közül a földet és a vizet, a felfelé álló háromszög a levegőt és a tüzet,
egyesülésük pedig magát a tetemtett világot szimbolizálja, amely a négy
őselemből tevődik össze. Ebből következik, hogy a Salamon pecsétje
talizmánként viselve előmozdítja az alsó és a felső világ, azaz a test és a
lélek, illetve szellem harmonikus együttműködését, hozzásegít a belső és
ezáltal a külső univerzum békéjéhez. Ezenkívül összeköttetést biztosít a
makrokozmosszal, és kaput nyit a természetfölötti világra. |
|
|
|
Ennek az asztromágikus talizmánnak a központi
eleme a Jupiter bolygónak megfelelő mágikus négyzet, amelyet különféle,
szintén a Jupiterhez kapcsolódó szimbólumok, karakterek, angyal- és
démonnevek vesznek körül. A négyszer négyes kvadrát minden vízszintes és
függőleges sorának harmincnégy az összege, de ugyanez a szám jön ki, ha a
négyzetet négy kisebb, kétszer kettes kvadrátra osztjuk, sőt még a középen
elhelyezkedő kétszer kettes négyzet számait összeadva is erre az eredményre
jutunk. Mint minden Jupiter- talizmán, ez is bőséget, termékenységet,
szerencsét, üzleti sikereket, anyagi gyarapodást és gazdagságot hoz
tulajdonosának.
|
|
|
|
Kínában és Tibetben egyaránt népszerű a
végtelen hurok, vagyis a hosszú élet csomója (pan- zhang). A
szerencsecsomónak is nevezett végtelen szalagot jelölő pan- zhang kifejezés
egyébként azt jelenti, hogy hosszú zsinór, hosszú tekervény. A pan- zhang
egyike a buddhizmus nyolc legszentebb jelképének. Egy régi hindu elképzelés
szerint eredetileg Visnu mellkasát díszítette ez az ábra. Egy ugyancsak ősi
kínai nézet szerint a pan- zhang az isteni segítséggel legyőzött ellenség
beleit jeleníti meg. Erre a feltételezésre nyilván az adott okot, hogy a
zhang kifejezés nagyjából úgy hangzik, mint a beleket jelölő zang szó. A
végtelen hurok gyakori eleme a kínai díszítőművészetnek. Talizmánként
viselve természetesen a zavartalan, törésektől mentes hosszú életet van
hivatva elősegíteni. |
|
|
|
Az ábra közepén elhelyezkedő OM szótag,
pontosabban csíraszótag (bidzsa mantra) az indiai ezoterikus tradíció
szerint az univerzum kvintesszenciája. Ez az a mágikus szó, illetve
hangrezgés, amelyben a legtöményebben nyilatkozik meg a mindenséget
létrehozó és fenntartó univerzális tudat mindent átható ereje. Az OM a
teremtés betetőzésének hangja, amely ugyanakkor a jógának, a teremtés előtti
létállapotba való visszatérésnek is eszköze lehet: "Miképpen a pók fonala
segítségével a magasságba jut és szabadságot nyer, azonképpen a jógi is a
szabadság magaságába jut az Om szótag által". A mahájána buddhizmus tanítása
szerint az OM nem a teremtés betetőzésének rezgése, nem a véső mantra, hanem
az első, az univerzum alaphangja, a kezdet, a kibontakozás mantrája, amely a
bódhiszattva útjának bevezetője is egyben, s amely éppen ezért szerepel a
buddhista meditációs formulák és mantrafüzérek elején, nem pedig a végén. (OM
MANI PADME HUM) Az OM szótagot körülvevő kerék nyolc küllője a buddhizmus
alapját alkotó nemes nyolcrétű ösvényt, vagyis a helyes felismerést,
elhatározást, beszédet, tettet, életmódot, gyakorlást, gondolkodást, és
meditációt jelképezi. |
|
|
|
A védelmet biztosító kör, illetve az azt
jelképező ábra az egyiptomi mágiában is jelentős szerepet játszott. A
legismertebb védőkör ábrázolás a hieroglif szövegekben gyakran felbukkanó
uralkodói névgyűrű, a "cartouche" volt. A francia eredetű cartouche (tövény)
szónak természetesen nem sok köze van az ábra eredeti jelentéséhez. A
cartouche feltehetően egy zsinórt ábrázolt, amely az univerzum mitikus
határát jelképezte, pontosabban azt az útvonalat, amelyet a Nap tesz meg a
világ körül. A fáraók nevét bekeretező cartouche így nemcsak mágikus
védelmet jelent, hanem azt is kifejezi, hogy a fáraó a teremett világ ura. |
|
|
|
Ez a távol- keleti eredetű talizmán egy lángoló
gyöngyszemet ábrázol. A "tökéletesség gyöngyének" is
nevezett lángoló gyöngyszem az ellentétes előjelű kvalitások, a tűz és a
víz, a férfi és a nő harmonikus összekapcsolódását, a jang és a jin
princípium végső egységét fejezi ki. Síva és Buddha harmadik szemeként a
metafizikai látást, a transzcendens bölcsességet és a spirituális
megvilágosodást jelképezi. Talizmánként viselve hozzájárul a belső
tökéletesedéshez, a tisztánlátás kifejlesztéséhez és a világ intuitív
megismeréshez, a két nem egyesülésének szimbólumaként pedig elősegíti a
termékenységet (a testi és a szellemi egyaránt), a harmonikus párkapcsolatot
és a boldog házasságot.
|
|
|
|
A világszerte elterjedi szem- amulettek
legnépszerűbb egyiptomi változata kétségkívül a Hórusz szemét jelképező
udzsat-szem. Egy ma már kevésbé ismert mítosz szerint az ördögi Széthel
vívott harca során Hórusz mindkét szeme súlyosan megsérült. Az isteni
szemeket végül Toth, a gyógyítás istene tette újra éppé, azaz udzsattá. Más
mítoszokból kiderül, hogy Hórusz szemei azonosak a Nappal és a Holddal,
amelyek időnként (a holdfázisok változása, valamint a nap- és a
holdfogyatkozások során) szintén elveszítik épségüket. Az ábrázolásokon
Hórusz jobb szeme felel meg a Napnak, bal szeme pedig a Holdnak. Az udzsat-
szemnek - mint általában a szem- amulettnek - mindenekelőtt a rontás
elhárítása, a szemmel-verés visszafordítása volt a feladata. Az óegyiptomi
udzsat- szemek leggyakrabban kék vagy zöld fajanszból vagy ugyanilyen színű
féldrágakőből készültek. A képen látható két állat, az ureuszkígyó és a
keselyű Alsó- és Felső- Egypiptomot jelképezte. |
|
|
|
Ez a szerencsehozó AGLA talizmán - amelynek
rontáselhárító, ördögűző, lázcsillapító és gyógyító hatást is
tulajdonítottak - eredetileg egy girmoire- ban, azaz varázskönyvben látta
meg a napvilágot. A mágikus erejűnek tartott AGLA felirat - amely a
notarikun nevű kabbalista metódusnak köszönheti létrejöttét - az "Atha gibor
leolam Adonai" (A te hatalmad örökkévaló , Uram) imaformula kezdőbetűiből
tevődik össze. Az AGLA gyakori eleme a varázskönyvekben, például a III. Leó
pápának tulajdonított Enchridionban szereplő varázskörnek, mágikus ábráknak,
talizmánoknak, feliratonak és varázsigéknek. Egykori népszerűségét mi sem
bizonyítja jobban, mint hogy voltak vidékek Európában, ahol sokáig minden
talizmánt, amulettet és mágikus erejűnek tartott ásványt AGLA- ként
emlegettek. |
|
|
|
Ez a talizmán az állatövi jegyek és a velük
társított planéták által körülvett Aiónt, az örökkévalóság istenét
ábrázolja. A két makrokozmikus gyűrű természetesen jelen esetben is az
univerzummal való harmonikus kapcsolatot szolgálja, ezenkívül elősegíti az
egészséget, őrzi a test és a lélek épséget és mágikus védelmet nyújt. A
középen látható titokzatos istent, az időt illetve az örökkévalóságot
megtestesítő Aiónt gyakran ábrázolták oroszlánfejű angyalszárnyú
emberalakként, akinek testét az univerzum kígyója öleli körül. A hagyomány
szerint Aión képmása talizmánként viselve hozzásegít a teljesség
megtapasztalásához és a végső titok megismeréséhez, hosszú és nyugalmas
életet biztosít, kitartóvá és állhatatossá tesz és erősíti a memóriát. |
|
|
|
Az Indiában és Tibetben egyaránt népszerű
mandalák legnépszerűbb változatai a jantrák, amelyeket a különféle tantrikus
irányzatok követői használtak koncentrációs és meditációs segédeszközként. A
jantrák leggyakoribb elemei a lefelé álló háromszögek a női nemi szervet (jóni)
és a női őselvet (sakti), a lefelé álló háromszögek pedig a férfi nemi
szervet (linga) és a férfi őselvet (Siva) jelképezik. Mindebből következik,
hogy a káli- jantra a női princípiumot, mégpedig - amint azt a neve is
elárulja - annak legfélelmetesebb aspektusát, a pusztító, de ugyanakkor
védelmező, démonűző Káli istennőt, a "sötét anyát" jeleníti meg. |
|
|
|
Az ókori Egyiptomban igen kedveltek voltak a
különböző istenek, illetve az őket jelképező állatok fejével díszített botok
és jogarok. Ilyen volt például Ámon botja, amely homlokán ureuszkígyót
viselő kosfejben végződött. III. Ramszeszről feljegyezték, hogy líbiai
hadjárata során harci kocsijára
Erősített egy Ámon- botot, így remélve védelmet az istentől. A legnépszerűbb
állatfejű bot kétségkívül az uasz- jogar alul kétfelé ágazik, tetejét pedig
egy meghatározhatatlan állat - egyesek szerint kutya, mások szerint róka-
feje díszíti. A régi egyiptomiak hite szerint amulettként viselve védelmet
nyújt, elhárítja a rontást és elősegíti a boldogságot.
|
|
|
|
A kereszténység és egyben a nyugati ezoterikus
tradíció egyik legismertebb szimbóluma a háromszögbe rajzolt szem.
Keresztény értelmezés szerint a szem Isten öröké éber, minden látó szemével,
a háromszög pedig, amely körülveszi, a Szentháromsággal azonos. Az
okkultisták szerint viszont a szem a "harmadik szemet", azaz a
tisztánlátást, a metafizikai éberséget és a beavatottságot, a háromszög
pedig a tűz őselemet, a fényt és a felfelé törekvés princípiumát és / vagy a
mikro- és a makrokozmoszt egyaránt meghatározó három őskvalitást (sal,
sulphur, mercurius), illetve a három gunát (tamasz, radzsasz, szattva)
jelképezi. Hol konkrétan, hol csak utalások formájában, de a világ szinte
minden nagyobb kultúrakörében megtalálhatók a harmadik szem ábrázolások. A
homlok közepén elhelyezkedő harmadik szem a metafizikai értelemben vett
kiegyensúlyozottságot, a kettősségeken való felülemelkedést, az ellentétes
erők összebékítését, a belső egyensúlyt, a teljesség megtapasztalását, a
spirituális győzelmet, a transzcendens bölcsességet, az érékeken túli
tapasztalást, a tisztánlátást, az ember feletti tudást, a természetfeletti
képességeket és beavatottságot jelképezi. |
|
|
|
Ezen a talizmánon a távol-keleti zodiákus
tizenkét állata (Patkány, Bivaly, Tigris, Nyúl, Sárkány, Ló, Kecske, Majom,
Kakas, Kutya, Disznó) látható. Mint a legtöbb körkörös, asztrológiai
elemeket tartalmazó amulett, illetve talizmán, ez is elsősorban
tulajdonosának mágikus védelmét, testi és lelki épségének, és egészségének
megőrzését szolgálja. Ezenkívül összeköttetést teremt a makrokozmosszal és
hozzájárul az ember és az univerzum megbomlott kapcsolatának
helyreállításához. |
|