Az asztrális projekció, vagy ismertebb nevén testen kívüli élmény (OBE - Out of Body Experience), egy olyan jelenség, ami mostanában egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és az utóbbi évtizedekben lett tüzetesebben tanulmányozva. Míg a világ népességének jelenleg csak egy kis része tud az OBE-ról, ennek ellenére napról napra egyre többen tanulnak e témáról. Viszont csak egy töredéke ezeknek az embereknek az, aki ténylegesen is csinálja. Mi is pontosan az asztrális projekció? Lehet, hogy hallottál róla a barátaidtól, esetleg olvastál róla az interneten, vagy talán már tapasztalatokat is szereztél e téren. Az asztrális projekció az éber tudat ideiglenes elszakadása a fizikai testtől, amely egy önmagunk által létrehozott transzállapot vagy egy egyszerű álom során jön létre. Egy elmélet szerint, alvás közben minden ember és állat elhagyja a testét. Az emberek minden éjjel megtapasztalják az OBE-t, csak aztán nem emlékeznek rá. Ezért az úgynevezett árnyék-memória a felelős. Az árnyék-memória gyakran az agy egy elérhetetlen részébe rögzíti az adatokat, s ez azt eredményezi, hogy nem emlékezünk az álmainkra és testen kívüli élményeinkre. Az egyén felébred és tudja, hogy álmodott valamit vagy projektált, de mégsem tud rá visszaemlékezni, még hatalmas erőfeszítések árán sem. A lényeg az, hogy minden ember projektál, csak aztán nem emlékszik rá. Azok, akik nem születtek a tudatos projektálás természetes képességével, az asztrálprojekciót gyakran túl nagy kihívásnak gondolják, és azt hiszik, hogy ez egy nagyon bonyolult dolog, és szinte lehetetlen az előidézése. A tudatosan előidézett projekciót nem olyan bonyolult megvalósítani, mint ahogy azt a legtöbb ember gondolja. Egyszerűen csak elő kell készíteni az elmét, valamint a szellemi és a fizikai testet a kilépésre.

Három kulcspontja van a sikeres projekciónak:

1. Fizikai ellazulás
2. Az elme lecsendesítése
3. A transzállapot elérése

Robert Bruce megállapítja az "Astral Dynamics" című művében, hogy az első számú oka  a tudatos kilépés sikertelenségének, a mély relaxáltság hiánya: "A mély fizikai relaxáció mindennek az alapja. Enélkül a tudatos kilépés rendkívül bonyolulttá válik, majdnem lehetetlenné. Sokkal több időt és energiát kell szentelni a mély relaxáció elsajátítására, mint az összes többire együttvéve - annyira fontos!" - Robert Bruce 

Az elme kiürítésének a képességét is majdnem tökéletesre kell fejleszteni. Minden perben számtalan gondolat fut keresztül az agyunkon, s minden ilyen gondolat egy hatalmas üzenetküldő és figyelmeztetőrendszer apró része. Ezt belső dialógusnak vagy majom-elmének hívják. Az emberek általában nem veszik észre ezeket a gondolatokat és képeket, mialatt ki és belépnek tudatukba, habár szerves részét képezik mindennapi életüknek, és fontos célt szolgálnak. Mikor valaki relaxálni akar és kiüríteni az elméjét, hogy asztrálprojekciót kíséreljen meg, ezek a gondolatok és képek kellemetlenné és idegesítővé válnak, és késleltetni fogjak az elme lecsendesítésének a folyamatát. A különböző technikák rendszeres gyakorlása segíteni fog megtisztítani az elmét, ami pedig mindenképpen szükséges a projekciós próbálkozás alatti koncentrációhoz. Különböző szintű transzállapotokat érzékelünk minden éjjel, mikor aludni megyünk. Bármikor, ha leheveredünk egy kis szunyókálásra, vagy ha átalusszuk az egész éjszakát, a testünk elkezd ellazulni, az elménk pedig beleveszik a hipnogogikus tudatállapottal járó gondolatok és képek sokaságába - és ez transzállapotot eredményez. A normális éjszakai projekció az alvási ciklusok elemeit is tartalmazza, mint ahogy a legtöbb tudatosan indukált projekció is. Az elme lecsendesítése utáni lépés, a transzállapot elérése. A transzállapot elérése annyit jelent, hogy a fizikai test elalszik, miközben az elme éber marad. Hogy előidézzük ezt az állapotot, némi gyakorlásra van szükség, és arra, hogy sikeresen ellazítsuk a fizikai testet, majd pedig megtisztítsuk az elmét. A mély relaxáció elérése és a gondolatok megtisztítása után a következő lépés tehát a 'mentális esés" előidézése, amely technika egyfajta katalizátorként játszik szerepet a transzindukció folyamatában. Miután egy megfelelő szintű transzállapotot elértünk, egy kilépő technikára van szükség,  ami az asztráltest fizikai testből való kilépését segíti elő. Erre rengeteg módszer létezik, s a projektáló személy saját ízlése szerint választhatja ki a neki leginkább megfelelőt. Egy kilépő technika egyszerűen csak a fizikai testen kívülre helyezi a tudatot, szimulálva az asztráltest megalkotását. A tiszta elme elengedhetetlen ilyenkor, mert ellenkező esetben a kísérlet nagy valószínűséggel kudarcba fullad. Szintén fontos a teljes koncentráció.  Sok egyén olyannak látja az asztrális testét az elszakadás után, mint amilyen a valódi fizikai teste. Vita folyik arról, hogy szükségünk van-e testre az asztrális térben. Első alkalmakkor a legtöbb  projektálónak van teste az asztráltérben is, ami úgy néz ki, mint a fizikai test, de e látszólagos test csak arra szolgál, hogy a segítségével megtanuljanak mozogni az asztráltérben. Néhányan azt tapasztalták, hogy bizonyos számú projekció után az asztráltest eltűnik, és csak a tudat marad meg, amely valójában bármilyen formát felvehetne. Az asztrális látás az asztrális projekció egy olyan része, amit nem teljesen értenek. Sokan azt mondják, hogy az elméjükkel látnak projekció közben, hasonlóan ahhoz, ahogy a denevérek navigálnak a radarjuk segítségével. Mások arról számolnak be, hogy az asztrális látás olyan, mint a normális fizikai látás, néhány apróbb módosítással. Ezt saját magadnak kell megtapasztalnod. Sokan felteszik a kérdést: "Hová menjek, ha már odakinn vagyok?" A választ csak te tudhatod, hisz bárhová elmehetsz, ahová csak akarsz. Egyesek földi helyeket keresnek fel a valós időben, míg mások magasabb birodalmakat és létsíkokat fedeznek fel, néhányan pedig még az Akasha Krónikákba is betekintést nyerhetnek. Az, hogy mit teszel odakinn, csakis tőled függ, és attól a képességedtől, hogy mozogni tudj az asztráltérben és érzékelni az ottani dolgokat. A lehetőségek végtelenek.