|
24-27 (13-15) Isthy beszámolója a szerbiai kiruccanásról: Az utazás szerencsére tűrhetően alakult, az időjárás és útviszonyok jók voltak, simán odaértünk, visszafelé meg végig a csajokkal jöttünk. A város nem valami bizalomgerjesztő, a szerbekről nem is beszélve. A csarnok nem egy nagy eresztés, természetesen hozza a balkáni formát, cigifüst stb. A helyünk még egész normális volt, a nagy lelátó jobb oldalán alul kaptunk helyet, de ezzel vége is a pozitívumoknak. Drapit, zászlót nem engedtek kitenni sehova, max. mögénk a székekre. Kaptunk kb. 4-5 széksort a szektor alján. A rendőri készenlét nem semmi volt, kb. 50 rendőr és biztonsági őr volt a csarnokban, azok közül 25-30 őrzött minket, teljesen körbeállták a mi részünket. Mi 20-an voltunk, sajnos kevesebben a vártnál. Nem engedtek le minket az alsó 2 sorba sem, ott álltak köztünk és a korlát között is. A bejáratnál motozás és detektorozás volt, mindkét dobverőnket elvették, szerencsére Böbe közbenjárására visszakaptuk. A két dobbal és a hangunkkal nem nagyon tudtak mit kezdeni, nem nagy eresztés ez a szurkolótábor. Azután a félidő közepén odajött mellénk a biztonsági őrök mögé a sarokba, egy kb. 50 éves szerb fazon és egy szirénát kezdett el tekerni, hogy elnyomja a hangunkat és a dobjainkat. Nahh, volt is egy kis szóváltás meg mutogatás, de kb. 10 perc után feladta a szirénázást. Most pedig jöjjön a legnevetségesebb dolog amit valaha tapasztaltam: mivel nem bírtak velünk és készültek gondolom ránk, az amúgy nem nagyon hangos közönséget a 6 hatalmas hangszóróból felvételről nyomott fújjolással és füttyel dübörögtetve támogatták meg. Valami Szerbiát éltető visszaszámlálást is nyomtak. Ez ment utána a meccs végéig amikor mi támadtunk. Ez azért nem semmi... A közönség egyébként hozta a balkáni formát, amikor a meccs elején a Himnuszt énekeltük, már a közepétől folyamatos füttykoncert volt hallható. Végig üvöltöztek és mutogattak felénk, szerncsére sikerült visszafogni magunkat, így nem lett semmi balhé. A nagy részük egyébként ilyen fiatal suttyó volt, aki a helyéről hőzöngött. Nem tudom jönnek-e Újvárosba, de az ott lévő RA-sok megígérték, hogy méltó fogadtatásban fognak részesülni. A végén amikor odajöttek a csajok, a rendőrök alig engedték, hogy lemenjük a korláthoz és pacsizhassunk. Természetesen a végén ismét elhangzott a Himnusz a csajoknak, szerencsére már zavartalanul, a sok bunkó akkorra már kitakarodott a csarnokból. Mikor kiürült a csarnok utána mi is kimentünk a kocsikhoz, ami a TV-seknél állt, viszonylag biztonságos helyen. Hátramentünk a játékos bejáróhoz. ott megvártuk a csajokat, pár szót váltottuk velük, azután elkísértük őket a szállodához kocsival és utána jöttünk velük hazáig. A szállásukról annyit: alig volt fűtés és a melegvíz ellátás is érdemelne néhány keresetlen szót. Arról nem is beszélve, hogy a szálloda nem is Arandelovacban volt, hanem onna kb. 25 km-re egy másik helységben. Nem csoda, hogy a meccs után azonnal jöttek haza. A mecccsről annyit: nem játszottunk jól, sztem eddigi legrosszabb BL meccsünk volt. Zaklatott, kapkodó játék, sok kimaradt ziccer, kapufák garmadával megint, technikai hibák. Sok kiejtett labda, ami azután lábat ért és a szerencse sem állt mellénk. Detti és Kitti hozta leginkább a meccset, Kitti külön dícséretet érdemel, mert az utsó 17 percben az ő beállásával tudtunk fordítani és elmenni, biztosítva ezzel a győzelmet. Ami még nagyon örömteli, hogy Lovi valóban egyre jobban kezdi visszanyerni régi formáját. Ira sajnos megint nem volt jó formában, voltak felvillanásai, de szerencséje sem volt, mert megint jöttek a potyák sajnos, nagyon kellett Kitti becserélése. A két román sípmesterről nem tudnék szalonképesen nyilatkozni, lenne mit mondanom róluk, inkább nem teszem, csak annyit, hogy néha egészen röhejes ítéleteik voltak. Még nem láttam a meccset felvételről, ezek a helyszíni tapasztalataim voltak. - Isthy - |
