37 - 29 (21-12) Dunaferr NK: Ungureanu, Lovász 3, Laluska 2, Ferling 6, Borbás 1, Gáspár 1, Nagy I. 2. Csere: Sirina (kapus), Mörtel 5, Őri 7, Vincze, Kovács A., Pigniczki 2, Balogh B. Edző: Kovács Péter. A Győr elleni döntetlen után újabb nehéz feladat várt a Dunaferr NK nőikézilabda-csapatára, mely szombaton délután a fővárosban vendégszerepelt a bajnokság rájátszásának második fordulójában. Ellenfelünk ezúttal a Ferencváros gárdája volt, s bár hazai pályán a zöld-fehérek tűntek némiképp esélyesebbnek, az ETO elleni iksz után joggal bizakodhattak a bravúrban az újvárosi drukkerek. Csak tíz percig szoros Nem is kezdte rosszul a meccset Kovács Péter gárdája, hiszen Gáspár és Laluska találataival pillanatok alatt kétgólos előnyre tett szert, ám a folytatás korántsem úgy alakult, ahogyan azt a mieink eltervezték. Uhrakova, valamint Szamoránsky góljaival gyorsan egyenlített a Fradi, mely a vezetést is megszerezte, de a tizedik percig úgy tűnt, hogy tartja a lépést csapatunk a hazaiakkal, hiszen ekkor még egált mutatott az eredményjelző (5-5). Itt azonban megtorpant együttesünk, mely képtelen volt áttörni a vendéglátók védelmét, s hogy a baj még nagyobb legyen, saját kapuja előtt sem volt határozott a Dunaferr, így a Németh-tanítványok egymás után négy gólt is lőve, megnyugtató előnyhöz jutottak (9-5). Hiába kért időt Kovács Péter, az edzői intelmek sem hatottak a csapatra, így a Ferencváros könnyedén növelte előnyét a támadásban és védekezésben is haloványan teljesítő piros-fehérekkel szemben (16-9). A hazaiak Tóth Tímea vezérletével valósággal átrohantak a mieinken, akik közül Gáspár már a félidő vége előtt "kipontozódott", így a tízperces szünetre már tetemes, kilencgólos hátránnyal vonulhatott csapatunk (21-12). Semmi nem változik Az első félidőt látva, szinte már csak a csoda segíthetett volna együttesünkön a második harminc percben, de a dunaújvárosi szurkolóknak ezúttal várnia kellett a feltámadásra. Bár együttesünk kezdte góllal a játékrészt, hamar megvolt a tíz közte (23-13), s innentől már csak az lehetett a mieink célja, hogy elkerüljék a katasztrofális vereséget. Küzdött, ment is előre csapatunk, de hiába sikerült valamivel több gólt szerezni, mint az első félidőben, rendre érkezett a válasz a túloldalon is, így nem, vagy csak alig csökkent a két gárda közti különbség (30-22). Ekkor már egyik gárda sem sokat törődött a védekezéssel, így sok találatot láthattak a meccsre kilátogatók, nagy fájdalmunkra azonban ez már csak arra volt elegendő, hogy tartsuk nyolcfás hátrányunkat, további felzárkózásra esélye sem volt a gyengén védekező piros-fehéreknek. A mérkőzés végén így 37-29-es ferencvárosi győzelmet mutatott az eredményjelző, ami önmagában is szomorú, ám sokkal nagyobb a fájdalmunk úgy, hogy mindössze tíz percig reménykedhettünk a pontszerzésben. A Fradi gárdája ugyanis meglepően sima, de megérdemelt győzelmet aratott az ezúttal pontatlanul, gyengén játszó Dunaferr ellen. forrás: http://www.dferrhandball.com
|
