Az
1929-ben
alapított céget amatőr versenyzők
szponzorálására hozta
létre Enzo
Ferrari Modenában. Sok sikeres versenyzőt
készítettek fel és
versenyeztettek Alfa Romeókban,
egészen 1938-ig.
Ekkor
Enzo Ferrarit az Alfa
Romeo saját versenyrészlege
élére nevezte
ki.
1940-ben,
amikor Enzo Ferrari felismerte , hogy szeretett
csapatát, a
Scuderiát az Alfa Romeo be akarja
olvasztani, kilépett az Alfától,
és
visszatért a csapathoz. Mivel jó
ideig távol kellett maradnia a versenyektől,
repülőgépalkatrészeket és
egyéb gépészeti termékeket
gyártottak. A versenyeket a II.
világháború is lehetetlenné
tette. A
gyár 1943-ban Maranellóba
költözött,
de 1944-ben lebombázták, és csak
1946-ra
hozták helyre.
Az
első közúti
Ferrari, a 1,5 literes V12-es motorral szerelt 125S jelzésű
modell 1947-ben
készült el. A cél az volt, hogy a
bevételből
Enzo a versenyistállót
támogassa. Az utcai autók is hamarosan
népszerűek
lettek. Ehhez
hozzájárult az is, hogy Ferrarik
karosszériáján olyan híres
formatervező cégek dolgoztak, mint
például a Pininfarina,
a Bertone,
a Ghia
és a Touring.
A Ferrari kultusz-autó lett a fiatal multimilliomosok
körében, a kis
példányszámú
szériákat a
hosszú várakozási idő
ellenére is
elkapkodták.
A
Ferrarikat jellemzően kis
hengerűrtartalmú V8 és V12-es motorokkal
szerelték, leginkább
középmotoros
elrendezésben. Az 1980-as évek
közepéig a Ferrarik jellemzően
elég
megbízhatatlanok voltak, gyakran
szorultak szervízre. Ezt a rajongók a
Ferrari
speciális
"karakterjegyének" tartották.
A Ferrari jelenleg a
Fiat csoporthoz
tartozik a Maseratival, az Alfa
Romeóval
és a Lanciával együtt.
|