Az Árpádházi királyok idején a község földrajzi elhelyezkedésénél fogva magas, a rómaiak által pedig függőlegesre és simára lecsiszolt sziklafal természetes védelmet nyújtottak. Egyébként is, minden irányból a megközelítés (a távolság miatt is) nehéz terep volt mindenki számára. Még napjainkban is. Így, az erre merészkedőknek csak a jól belátható utakat kellett választania.
Sopronkőhida és Fertőrákos határában emelkedik a Kecske-hegy. Rajta feltehetően középső bronzkori földvár található. A kevésbé meredek oldalán, ahol a Szárhalmi erdő található, kettős sánc fedezhető fel, rajta tám kövekkel és cölöpnyomokkal. Mindkettő előtt árok is megfigyelhető. Elszórtan innen kerültek elő például kőkori kőbalta, vaskohó létezésére utaló salakdarabok és kelta pénzérmék.
A községben két helyen állítottak szobrot Nepomuki Szent János tiszteletére, az egyik a templomtérre felvezető lépcső mellett látható közvetlenül, a másik szobor az uradalmi vízimalom alatt a rákospatak mentén, a volt uradalmi magtár falában egy kőfülkében áll.
.jpg?PHPSESSID421678045536574=0405174aff6fa0ab3076203e246e4f8d)
