Szent Sebestyén vértanú fertőrákosi szobrát 1721-ben emelték a Kőhida felé vezető út mentén, a mezőn. Az eredeti szobor az idők folyamán elpusztult. Ennek helyére 1871-ben Vinczi Erzsébet faragtatott újat. Azóta a Fő utca meghosszabbodott, ezért ma a szobor a házsorban áll. Szent Sebestyén szobrát Fertőrákos fennállásának 800 éves évfordulója alkalmából a Német Nemzetiségi Dal- és Kultúregyesület restauráltatta 1999-ben.
Szent István idején a győri püspökség birtokához nem csak földek, hanem falvak is tartoztak. Az uradalom földjeinek megmunkálása a falu jobbágyaira hárult. Egészen 1848-ig. Ekkor a jobbágyok felszabadításával eltörölték a robotot. Az uradalmaknak a földjeik művelésére cselédséget kellett fogadniuk.
Az Árpádházi királyok idején a község földrajzi elhelyezkedésénél fogva magas, a rómaiak által pedig függőlegesre és simára lecsiszolt sziklafal természetes védelmet nyújtottak. Egyébként is, minden irányból a megközelítés (a távolság miatt is) nehéz terep volt mindenki számára. Még napjainkban is. Így, az erre merészkedőknek csak a jól belátható utakat kellett választania.
.jpg?PHPSESSID421678045536574=fa8bfff437f8a7821a9a32afba0c5e46)
