47-el suhanunk a Mulholland Drive-on - 2001-2002
     Amelie csodálatos élete: Le Fabuleux destin d'Amélie Poulain (Jean-Pierre Jeunet): a szüzséből sok fabula építhető, ha a javítóember megjavítja a torz képeket kiköpő masinát. Amália pedig igazán elragadó! Olyan, mint egy kedves videójáték-figura... Mintha már kiveszett volna az igazi filmszerűség, a képekben való elbeszélés a mai „dumaparádé” filmekből. Pedig a képpel és filmképpel nagyon sok mindent lehet ám mondani! Jeunet visszahozza, ami elveszett. Ha Renoir és Bresson itt lenne! Itt is van. Képben van. Ön is?
     There was a man...egyszer volt, volt egyszer egy ember ~~> tegyük fel, hogy volt egy ember..., de a Coen fivérek filmjének főhőse: The Man, Who Wasn't there (Az ember, aki nem volt) ~~> az ember, aki nem létezett. Ilyen pofa nincs, lehetetlen, nem létezik. Csak filmen. Ami teljes egészében az ő ott nem létének van szentelve. No és az igazság, a bizonyosság hajlékony, esetenként visszahajló voltának. A film noir keret, az antiutópia, a fodrászüzlet mind csak kellék: a lényeg a filmre vitt gondolat: empirikus vizsgálódás, avagy modellált környezet? Paradox módon az összes gondolatnál útban van maga a gondolat eszköze: kedves kis agyacskánk...      1984 .. 1948: az álom szürke lett – sajnos a valóság még sokkal szürkébb, pedig ha használnánk a kollektív szürkeállományt, színesebbnél színesebb lehetne! Ha Heisenberg itt lenne! Itt is van! Illetve itt van valahol... a káoszban mintha egy Packard suhant volna el...
     A pimasz Luis Buńuelnél (A vágy titokzatos tárgya - Cet obscur objet du désir) két színésznő játszik egy szerepet, David Lynch-nél a Mulholland Drive-ban két-két szerep játszik egy-egy színésznővel. A film egyszerre mutatja be az elődök, a rendező korábbi, és az erre reflektáló kollégák stílusát. Bonyolult, rémisztő, de egyben játékos történet, ami sok variációt elbír: játszani, filmet építeni hívja nézőjét.
     Színek, színek. Képek, képek. Pedro Almodóvar a mai spanyol film Matadora, aki az Eleven hús nehéz, forró érzékiségén át a lélek boldogságfalak között csapongó, kilátástalan, ámde szórakoztató vergődését rajzolja filmre. Nem járhatott filmes iskolába, ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – teljesen egyedi stílust alakított ki, amely példamutató érték. Hable con ella - Beszélj hozzá! De kihez is? Kék a vörösben, vörös a kékben, férfi a nőben, nő a férfiben - kutat a lélek mélyén Almodóvar, s utat a lét telén négy álmodó vár...          

<=                                                                                                          Filmtörténet - kiindulópont