ASW-28 Forrás: RC Games magazin Írta: Surgán Ferenc /Flymen/
A formák bűvöletében Ritkán esik meg velem, hogy azonnal beleszeressek a tesztmodellbe, ami a kezem közé kerül. Lévén, hogy jómagam is a formák bűvöletében élek, s már nem egy vitorlázómodell törzssablonját készítettem el. A Pelikan ASW-28-a, egy nagyon szép formájú modell, akár a törzs, akár a szárny vonalvezetését vizsgáljuk. Komolyan mondom, illetve írom, hogy igazi öröm egy ilyen jól eltalált formát kézbe venni, megforgatni, nézegetni, simogatni. Törzs vonalai akár női idomok is lehetnének… A szárny pedig egy íves kardhoz hasonlít, a végein áramlásjavító winglettel. Mit mondjak, szerelem első látásra! Hát még, ha megtudjuk, hogy ez a szett egy teljesen repülőkész állapotban szállított, minden kiegészítővel ellátott, erőteljes csábítás. A modell vizsgálata A teszt kedvéért most az egyszer legyünk tapintatlanok, vizsgáljuk meg újdonsült szerelmünket apró részleteiben is… A törzs és a szárny, valamint a vízszintes vezérsík a gyártó szerint EPP -ből egy rendkívül jó felületű, ám de igen rugalmas változatából készült. Érdekes módon, más durvább EPP haboktól eltérően ennek már tapintása is kellemes, mint egy jó bőré… Valahogy én inkább Elaporra tippelnék…A modell teljesen készre szerelt, minden elektronika a helyén, beállítva. A gép orrában egy háromfázisú RAY motor kapott helyet. A hátrahajló légcsavart műanyag középrésszel szerelték a motorra. Az egyszerűen előre lehúzható orrkúp a légcsavarhoz hasonlóan fekete színű műanyag. A kabinban találjuk a háromfázisú feszültségszabályzót, ötcsatornás, 35 mHz-s vevőt, és az oldal és magassági kormány szervót. Ez utóbbiak jól eldugva, épp hozzáférhető helyre kerültek beépítésre. A szervóktól két bowdenen keresztül jut el a mozgás a kormányfelületekig. A törzs éke a kabintető, ami imitált műszerfallal van dekorálva. Ha rajtam múlna, még egy kis optikai tuningot is kapott volna. Szürke kabinalsó, matt fekete műszerfal, mint a nagyokon. Legjobban a fekete kabinszegély szúrja a szememet. Mivel az egész modell, mint általában a teljesítmény vitorlázógépek, fehér, így e keret is jobban mutatna fehéren. De ez már csak ízlés dolga. A két félszárny egy széncsővel kapcsolódik össze, ami egyben a főtartó szerepét is betölti. A szervók a szárnyban is beépítésre kerültek. De itt eltértek a kialakult gyakorlattól: a szervók nem a szárnyközépben, a csűrőkkel egyvonalban kaptak helyet, hanem a szárnytőben. Innét bowdenen és egy himbán keresztül jut ki a mozgatás a kormányfelületre. Véleményem szerint ez nem a legszerencsésebb párosítás. Az apróka 6 grammos szervók mozgása nem teljesen jut át ezen a teljesítménycsökkentő rendszeren. Én a szervókábeleket hosszabbítottam volna meg, nem a mechanikai mozgatás útját. A vízszintes vezérsík kicsi, takaros, és profilos. Majdnem elfér a tenyeremben. Apropó méretek: a kétméteres szárnyfesztávolság ellenére, a modell gyári súlya 540 gramm… Ez igazán kíváncsivá tesz! Mivel teljes szettről írok, itt van még a dobozban egy MOD 2 kiosztású 35 MHz-n működő négycsatornás rádió. Különlegessége a gumiszerű bevonat, ami a legizgalmasabb pillanatokban sem engedi kicsúszni a kezünkből az irányítás élményét. Az egyszerű adókészüléken egyedül a szervó forgásirányokat változtathatjuk meg, minden csatornán külön-külön, egy-egy süllyesztett mikrokapcsoló segítségével. Kapunk még egy kétcellás, 1100 mA-es RAY LiPO akkut is, és egy hozzávaló 12 Voltról működő töltőt, töltőkábelekkel. A modell összeszerelése Az első benyomásaim beigazolódván, kezdjünk a kormányok kézi bejáratásával, még az összeállítás előtt. Lekötjük a szervókarokról az acélbowdeneket, majd kézi erővel mozgatjuk néhány percig, hogy valamelyest bejáródjanak az érezhetően nehezen mozgó elemek. Csak ezután kötjük vissza, és állítjuk be újból a neutrális helyzetet. Ha mindezt nem tesszük, előfordulhat hogy kicsiny szervóink csak erőlködve működnek, természetesen jóval nagyobb áramfogyasztással, illetve nem állnak vissza ugyanabba a helyzetbe. A törzsbe két oldalról, az igen ötletesen kialakított fészkébe csúsztatjuk a szárnyakat, majd a szervókábelek befűzése után teljesen összetoljuk a két felet. Felcsavarozzuk a „T” elrendezésű vízszintes vezérsíkot, és el is készült a modell. Nem tudom írtam-e már ennyire keveset egy modell összeállításáról… Elfelejtettem a matricázást, ez még legalább három rémesen hosszú percet vesz igénybe. Nézegetem a modellt, forgatom, de valami nagyon nem tetszik. A derékszögekkel és a párhuzamokkal van bajom. Amíg a vízszintes és a függőleges vezérsík, elnevezésükre is tekintettel, szép derékszöget zárnak, addig a vízszintes vezérsík és a szárny síkja becslésem szerint legalább 6-8 (!) fokkal eltér. Hamar rájövök az okra is, ami a két félből álló törzs összeragasztásakor következhetett be: a két fél egymáshoz viszonyított, enyhe csavarodása miatt a függőleges vezérsík, szemből nézve a törzshöz viszonyítva nem függőleges. Ezt a hibát orvosolni már nemigen lehet, mert ha a szárny síkhoz igazítjuk a vízszintes vezérsíkot, akkor meg a függőlegeshez képest nem lesz derékszög. Kedves Olvasó, érted ugye…? Két dolgunk akad még repülés előtt: betárazni az adóba nyolc darab tölthető AA akkut, vagy jó minőségű tartóselemet, valamint feltölteni a LiPo akkut. Rádiópróba után már csak Tél tábornok szeszélyén múlik, mikor repülhetünk egy jót. Berepülés Karácsony első napjának reggelén verőfényes napsütésre ébredtem. Nem is tétlenkedtem sokáig, és némi telefonos egyeztetés után a megszokott stáb megjelent a havas modellreptéren. A két centis hó, és a nulla fok körüli hőmérséklet majdnem téli hangulatot is tetemtett, itt a várostól tíz kilométerre. A modell összeállítása itt, a reptéren sem tart tovább három percnél. A két félszárny a széncső főtartóra húzva kerül a helyére. Egyedül a szervókábelek befűzéséhez kell átfagyott ujjaimat megtornásztatni. Repülés előtt a két szárnyfélen található rögzítő csavart meg kell húzni. Ez hivatott megakadályozni a két fél szétcsúszását repülés közben. A földi fotózás után előveszem a belső zsebemben melengetett 2 cellás RAY LiPo akkut. Ha így teszünk, akkor rögtön leadja a teljesítményét, ha hidegen próbálkozunk, akkor csak a terhelés okozta felmelegedés után tér magához az akku. A repülés előtti ellenőrzésnél tűnik fel, hogy a jobb oldali csűrő szemlátomást kevesebbet tér ki, mint a bal oldali. Mivel egy csatornáról, „Y” kábelről vannak vezérelve, így elektronikus állítási lehetőség nincs. Az ok a mechanika valószínű szorulása lehet, amire a hideg még rátehet egy lapáttal. Mindennek ellenére az első start minden izgalom nélküli, kb. 30 fokos szögben emelkedik a modell, az enyhe Északkeleti szellőben. Biztonságos magasságban leállítom a motort. Szépen siklik a kecses madár. Kitrimmelés után a fordulókat próbálgatom. A tűhegyes szárnyvégek ellenére sem hajlamos a dugóhúzóra, még kis sebességnél sem. A szárnyvégeken lévő két fül, (winglet) lehet az oka. Kissé túlhúzva, kis sebességnél értelemszerűen kevésbé fognak a kormányok. De a sebesség növelésével azonnal visszatér a kormányhatás is. Pár perc repülés után jön a vitorlázógép terheléspróbája, a „megfűtés”. A meredekebb siklópályára kényszerített ASW-28 jelentősen begyorsulva húz át előttünk. Szárnyain alig látszik, hogy hab, jól bírja a terhelést. Mindössze a szárnyvégek, ahová nem ér ki a széncső, remegnek egy kicsit. A megfűtésből motorral való felhúzás következik, majd téli vitorlázás. Az igaziakhoz megtévesztésig hasonló megjelenésű gép remekül siklik, szinte alig merül. Az emelés ilyenkor ritka madár, de a az érezhetően melegedő időben ráakadok néhány termik buborékra. Egészen szűken is szépen fordulózik a modell, a csűrő és az oldalkormány együttes használatával. Egy-két átstartolás, hogy lássam mennyire gyors a gép, majd behelyezkedek a leszálláshoz. A gép még a kilebegtetés közben is jól vezethető, s a párnahatás megszűntével hozzásimul a havas anyaföldhöz. Karácsonykor nem egyszerű a dolga a modellezőnek. Rohanok haza sütni-főzni, mert ez is a hobbim. A teszt máskor, máshol folytatódik. Karácsonyt követő napon az első dolgom a Metneten megnézni az aktuális szélirányt. 45 fok, azaz Északkelet ma is. Ez remek, hisz a pestkörnyéki Somlyó hegynek van egy ilyen tájolású lejtője. Így már a Kedves Olvasónak sem lehet titok, hogy az első síkvidéki repülés után a következő teszt, a modell lejtővitorlázó tulajdonságainak vizsgálata. Lelkes barátaimmal most is bő egy óránk, és egy akkumlátorunk van. A szél itt fent a hegyen még jobban érezteti a fagypont körüli hőmérsékletet. Ezért az összeszerelés most még rövidebb időt vesz igénybe… Rádiópróba, majd kidobom a lejtőre járó motorral a modellt. 60- 80 méteren már jól érezhető a lejtőszél okozta emelőhatás, így leveszem a gázt. Klasszikus lejtővitorlázás következik. Nyolcasozok a lejtővel párhuzamosan, úgy, hogy a fordulókban mindig kifelé, a lejtőtől el fordulok. Azt hiszem, ez az ASW-28 igazi közege. Itt már nem is tűnik olyan gyorsnak a modell, a szélsebesség miatt. A kormányhatások is tökéletesek, hosszú percekig repülök az a lejtó emelőterében. A modell így álló motorral is folyamatosan emelkedik. A szélerősség csökkenésével persze kissé elmerülünk, ilyenkor jön jól a motor használata. Könnyedén visszanyerhetjük magasságunkat, majd a szél ismételt beerősödésével folytathatjuk a lejtővitorlázást. Igazi repülés élményt ad ez a kecses madár, egyedül ujjaim végei kiáltanak egy kis melegért. Ha több akkum, és meleg kesztyűm lett volna, talán még most is ott állnék! A lejtővitorlázás után kissé előreutazom a modellel, majd egy pár forduló után visszarepülök a gerinc fölé. Ez lesz majd a leszállópálya, próbálgatom hová tegyem le a gépet. Szerencsémre, elsőre sikerül úgy bejönni, hogy az előttünk öt méterre lévő magas puha fűbe liftezek a szélben, csak lehajolni kell a modellért. Összegezve A modell a fentebb említett apró hiányosságai ellenére is egy remek vonalvezetésű, kiváló repülőtulajdonságokkal bíró gép. Épp hogy csak leszálltam vele, de máris a következő repüléséről ábrándozom. De összegezzük újdonsült szerelemünk előnyeit, hátrányait. A rendkívül rugalmas sárkányszerkezet elnyűhetetlenné teszi a modellt. A motor kiszerelése lehetetlen, a törzsbe ragasztva szállítják. A szervók is beragasztva kerülnek beépítésre. A kormánymozgatások kissé nehézkesen működnek. De akik a saját műszaki elképzeléseiket szeretnék megvalósítani, azoknak ASW-28 már kapható alkatrészenként külön-külön. Szárny, törzs két félben, vezérsík, kabin, illetve készre összeállítva is, motorral, szabályzóval, szervókkal, rádió és vevő nélkül. Magunknak kell tehát döntést hoznunk. Az alapverzió is remekül használható, de ha időnk és tehetségünk engedi, tovább tökéletesíthetjük repülőnket. De az én szép karcsú szerelmem akkor is a szerelmem, ha „X” lába van, és kissé nehezen mozognak az izületei… J Szükséges kiegészítők: 8 db AA méretű akku, vagy tartóselem Hosszúság: Ára:
. |