Pille Forrás: RC Games magazin Írta: Surgán Ferenc /Flymen/ Az igazi modellező nagy álmodozó! Eltervez ezt azt, majd később, amint ideje engedi, megvalósítja. Ez sokszor, hónapokba, évekbe telik. Egy papírra vetett skicc, egy vázlat, később alakot ölt, és elkészül egy repülőmodell. Alkotója nem repülőmérnök, egyszerű ember, aki eddigi tudását tapasztalati úton szerezte. Nem kis büszkeséggel töltött el, amikor több mint tíz éves álmomat megvalósíthattam, és elkészült az Ördög szekere névre keresztelt autogiróm, mint ahogyan ezt itt a magazinban olvashattátok. Amikor a modell törzssablonját elkészítettem, leírtam, hogy egyszer majd elkészül a hagyományos, merevszárnyú változat is. A szempontjaim a következők voltak: Egyszerű strapabíró kivitel, jó szerelhetőség, rendkívül könnyű szerkezet, olcsó, de megbízható elektronika. Egy napot töltöttem el a részletrajzok elkészítésével, szárny és csillapító felületek formatervezésével. Le sem merem írni, ebben a számítógépes világban, de sok dolga akadt a radírnak… J Ciki, vagy nem, de kézzel rajzoltam… A modell építését egy új törzs kikenésével kezdtem. Közérthetőbben, ez egy negatív sablonban készült üvegszövet-műgyanta héjszerkezet elkészítését jelenti. A munka nem egyszerű, némi tapasztalat és sok kellék szükségeltetik. Jómagam nem szívesen dolgozom vegyi anyagokkal, különösen műgyantával. De csodálatos dolgokat alkothatunk ezzel a technológiával. A kikeményedett törzs kivétele kisebbfajta ünnep a klubban, mindenki drukkol, hogy kijöjjön a sablonból… A nyers törzs megmunkálása után beépítendő alkatrészek elkészítése következik: futótartó bak, motorágy, és szervópanel 2 mm-es rétegelt lemezből, futószár és szárnydúc 2 mm-es acélszálból. Ezek a kisméretű alkatrészek az évek óta felgyülemlett, egy óriási dobozban rejlő „hulladék” anyagokból készültek. A futószárat és a dúcot satuban méretre hajtottam. A dúcokat, mivel több alkatrészből állnak, forrasztani is kell. Ehhez, egy nagyobb teljesítményű forrasztópákára van szükség. Farok csúszót is kap a kicsike, 1,5 mm-es acélszálból. Mókás külseje van már most, az apróságnak, s még nem tudom, milyen nevet adjak neki? A szárny és csillapítófelületek elkészítése dilemma elé állít: balza, vagy depron? Az utóbbi mellett döntök, jórészt a súly miatt. A vezérsíkok 6 mm-es depron lapból készültek. Kivágásuk, a sablont is beleértve nem tett ki egy órát sem. A belépő éleket azért lekerekítem, hogy ne vesszünk össze az aerodinamikával. A forgáspontokat cellux helyett inkább apró zsanérokkal oldom meg. A csillapítófelületek mindössze gumizással kerülnek felerősítésre a törzs hátulján. Így megmarad a lehetőség az elmozdulásra, egy rosszul sikerült landolásnál, illetve a cseréjük is könnyen elvégezhető. Az enyhén hátranyilazott szárny elkészítése a vetületek kivágásával kezdődik, 4 mm-es depron lapból. A bordák is ebből készülnek, a főtartó pedig egy élére állított 2x8-as fenyőléc. Aktivátoros ciánalapú „stiro” ragasztóval dolgozom, és jól haladok. A szárny összeállítása egy délelőtt folyamán elkészült. A két félszárnyat összeragasztom, majd egy üvegcsíkkal középen megerősítem. Itt lesz majd felgumizva a törzsre, így a felületnek keménynek is kell lennie! A modellhez választott elektronika a hazai piacon beszerezhető, legolcsóbb megoldás. Kínai háromfázisú csengő motor, (ez a népi elnevezése), és a hozzávaló szintén kínai 18 Amperes szabályzó együtt már számos forgalmazónál tízezer Forint alatt beszerezhető. Két 9 grammos Tower Pro szervó, egy Jeti Rex5 MPD vevő, valamint az áramforrás egy E-Tec 1250 mA LIPO akku. A motor a törzsön kívülre kerül. Így könnyen szerelhető, és a hűtése is megoldott. A szabályzónak, akkunak bőven marad hely, a szinte üres törzsben. A két kis 9 grammos szervó pedig szinte elveszik benne. Miután minden a helyére kerül, beállítom a mozgatásokat. Ezután mindent szétszerelek, és a törzs fényezése következik. Ez a hagyományos szóró gitt alapozással, illetve színre fújással készül el. Hála a gyorsan száradó, jó minőségű anyagoknak, ez is gyorsan megy. Száradás után a végszerelés, illetve a dekoráció következik. Sikerül megfelelő méretű pilótabábut találni a gépbe. Pókerarccal várja az első felszállást… Hosszas agyalás után nevet is kap a kis modell. Pille, remélem, rászolgál a nevére. A mérleg kérlelhetetlen kijelzője 420 grammot mutat! Az hiszem, jó választás volt az üvegszövet törzs és depron felületek egyvelege. A puding próbája az evés, ám nem könnyű télen olyan napot találni, ami alkalmas egy berepülésre. Végül az Újév másnapján került sor az eseményre, érdeklődő barátaim gyűrűjében. A Pille az eldobás után rezdületlenül szeli a jó sűrű téli levegőt. Egy nagyon kevés magassági trimm kell neki, és szinte magától repül. Gyönyörűen fordulózik, ám kissé gyorsabb, mint amire számítottam. Ez a profilnak köszönhető, de nem hátrány, mert így más habgépekkel ellentétben, szelesebb napokon is használható. Csak oldal és magassági kormányos gép lévén egy-két egyszerű figura, legyező forduló, bukfenc után jön az igazi próba: a dugóhúzó! Egy repülőszerkezet jóindulatúsága ezen áll, vagy bukik. A dugóhúzóba csak nehezen, a második próbára esik bele, majd amikor a belépett oldalkormányt elengedem, szinte azonnal ki is jön belőle. A leszállás is könnyedén megy, a kis kerekek ellenére a füves pályán nem vágódik át. Most már igazán nyugodtan adhatom át, akár tréner modellnek is, bárki kezébe. Már szemet is vetett rá a gyengébbik nem, egy repülni vágyó képviselője. Lehet, hogy Ő lesz idehaza az első női modell tesztpilóta? Öt akkut repülünk vele, majd egy óra időtartammal, és egyre jobban tetszik a Pille. Egy kisméretű, könnyen szerelhető, jóindulatú modellt sikerült alkotni, nagyon kevés anyagi és időráfordítással.
Hosszúság: 620 mm Fesztáv: 950 mm
|