Szerző Téma: HTML kódok  (Megtekintve 532 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Arnold

  • Újonc
  • *
  • Hozzászólások: 23
  • Hírnév: 2
    • Profil megtekintése
HTML kódok
« Dátum: 2012. augusztus 21. - 15:03:02 »
A HTML Stuktúra

Amint a bevezetőben olvashattuk, minden HTML formátumú szövegfájl a <HTML> utasítással kezdődik és a </HTML> záró utasítással végződik. A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a <HEAD> utasítás jelzi. A fejlécelemek között szokás a dokumentumcímet megadni, mely címet a <TITLE> és a </TITLE> utasítások közé kell zárni. A fejlécet a </HEAD> utasítás zárja.
A dokumentumtörzs a fájl <BODY> és </BODY> utasítások közötti része. Ezen elemek között kell elhelyezni mindent: a szöveget, hivatkozásokat, képeket, stb. (A keretek és a JavaScript kódok kivételével!)
Tehát a következőkben a következő szerkezetet fogjuk használni:
<HTML>
<HEAD>
<TITLE> Ide jön az oldal címe, ezt a szöveget fogod latni a böngésző címsorában</TITLE>
</HEAD>
<BODY>
Ide jön a dokumentumtörzs.
</BODY>
</HTML>
A következőkben egyszerű formázó tag-ekre mutatok példát, amelyet a <body> és </body> tagek közé kell elhelyezni.
 A táblázatban láthatjátok a kódot, és mellette a kód eredményét. Amint látni fogjátok, minden tag-et (formázó utasítást) a < jel vezet be, és a > jel zár le. Az adott tag hatását a megfelelő lezáró tag szünteti meg, amely </tag> formátumú.
() Ha nem ezt szeretnéd használni, akkor természetesen bármilyen szöveges szerkesztőben (pl. notepad, joe, pico) megírhatod a kódot, amit  el kell mentened, majd a böngésződbe be kell olvasnod.
Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>

Ha ezt a kódot beírod a dokumentumtörzsbe
   

 
   

ez lesz az eredménye

<b>Kövér betűk (bold) </b>
   

   

Kövér betűk (bold)

<i>Dőlt betűk (italic)</i>
   

   

Dőlt betűk (italic)

<u>Aláhúzott betűk (underlined) </u>
   

   

Aláhúzott betűk (underlined)

<tt>Írógép betűk (teletype) </tt>
   

   

Írógép betűk (teletype)
Fejléc <h1> ... <h6>
(A fejlécek - mint ahogy a szövegszerkesztésnél is megszokhattuk - a html oldalak logikai felosztását teszik lehetővé. pl. h1 az oldal címe, h2 egy alcím, h3 annak az alcíme és így tovább. A HTML oldalak esetén 6 fejlécet használhatunk)

<h1>1-es fejléc </h1>
   

   
1-es fejléc

<h2>2-es fejléc </h2>
   

   
2-es fejléc

<h3>3-as fejléc </h3>
   

   
3-as fejléc

<h4>4-es fejléc </h4>
   

   
4-es fejléc

<h5>5-ös fejléc </h5>
   

   
5-ös fejléc

<h6>6-os fejléc </h6>
   

   
6-os fejléc


Ha nem az alapértelmezett (balra) igazítást szeretnénk használni, megadhatjuk az igazítás típusát az align paraméter segítségével. (left=balra, center=középre, right=jobbra) pl.
<h1 align="center"> Ez egy középre igazított 1-es fejléc </h1>
Ez egy középre igazított 1-es fejléc

<h3 align="right"> Ez egy jobbra igazított 3-as fejléc </h3>
Ez egy jobbra igazított 3-as fejléc
Betűméret <font size=" ">


A betűméretet kétféleképpen állíthatjuk be: abszolút és relatív módon.
Az abszolút méretmegadásban 1 és 7 között állíthatjuk be a méretet, ahol a 7-es a legnagyobb az 1-es a legkisebb...

<font size ="4"> 4-es betűméret </font>
   

   

4-es betűméret

<font size ="7"> 7-es betűméret </font>
   

   

7-es betűméret

 A relatív méretbeállításnál azt adhatjuk meg, hogy az alapként beállított betűmérethez képest mennyivel nagyobb, illetve kisebb betűméretet akarunk látni. Ha pl. 2-el nagyobbat, akkor a +2, ha 1-el kisebbet, akkor a -1 méretmegadást kell alkalmaznunk.
Azt, hogy mihez képest legyen nagyobb vagy kisebb az adott betűméret a <basefont size="méret"> tag segítségével állíthatjuk be.

<font size ="+2"> Kettővel nagyobb betűméret </font>
   

   

Kettővel nagyobb betűméret

<font size ="-1"> Eggyel kisebb betűméret </font>
   

   

Eggyel kisebb betűméret

 Az alábbi ablakban módosíthatod a kódot, és kipróbálhatod a méretmegadások közti különbségeket. pl. megváltoztathatod a basefont beállításokat is...

<HTML> <HEAD> <TITLE>Meret megadasok</TITLE> </HEAD> <BODY> <basefont size="3"> <font size="2"> 2-es méret </font> <font size="4"> 4-es méret </font> <font size="7"> 7-es méret </font> <font size="+2"> 2-el növel méret </font> <font size="-1"> 1-el csökkentett méret </font> <font size="-2"> 2-vel csökkentett méret </font> </BODY> </HTML>
Betűtípus <font face=" ">

A Face paraméter segítségével állítható be a kívánt betűtípus.

   

Figyelem! Ne használj különleges, egyedi betűtípusokat, mert nagy valószínűséggel a látogatók semmit sem vesznek észre belőle. (ugyanis azon betűtípusok esetében, amelyek nincsenek az adott gépre felinstallálva, a böngésző a hagyományos betűtípusokat jeleníti meg.)

<font face ="Arial">Arial betűtípus. </font>
   

   

Arial betűtipus.

<font face ="Courier">Courier betűtípus. </font>
   

   

Courier betűtipus.
Betűszín <font color=" ">

A betűk színét is többféleképpen lehet beállítani. Az első esetben a szín nevét használjuk, természetesen angolul. pl. red, yellow, black, white, stb... A második esetben egy kóddal adjuk meg a színt. A 6 jegyű kódot a # jel vezeti be.

<font color=red> Piros </font>
   

   

Piros

<font color=#898134> Kevert </font>
   

   

Kevert

#898134 a szín úgynevezett RGB kódja. Az első két karakter a vörös (R=red) szín erősségét mutatja 16-os számrendszerben (hexadecimálisan). A leggyengébb a 00, a legerősebb az FF. A 3.és 4. karakter a zöld szín erőssége (G=green), az 5. és 6. a kéké (B=blue)

   

A színek kódját a grafikai programok többsége megmutatja az adott színt kiválasztva. De az RGB picker segítségével online módon is megtudhatod a színek kódját.
 
Vízszintes vonal <hr>

Ha a dokumentumon belül valamilyen szakaszt el szeretnénk különíteni a többitől, használhatunk vízszintes elválasztó vonalat a <hr> tag használatával.

Ez egy vízszintes vonal (horizontal rule) <hr>

Az elválasztó vonal szélességét (width) és vastagságát (size) is megadhatjuk. Az igazítás (align)  balra (left), jobbra (right), középre (center) történhet.
pl. <hr size="3" align="center" width="150">

A vonal szélességét megadhatjuk képpontokban (ahogy a fenti példa mutatja), vagy pedig a rendelkezésre álló hely százalékában.
pl. <hr size="3" align="center" width="80%">
Bekezdések <p>

A <p> elem segítségével a szöveget bekezdésekre tördelhetjük. Az adott bekezdést a <p> és </p> elemek közé kell tenni. A bekezdést az align paraméterrel balra, középre, jobbra igazíthatjuk.
A böngészők az egyes bekezdések előtt és után - a tagolás érdekében - nagyobb helyet hagynak.
Igazítás (align): left(balra), center(közép), right(jobbra)

<P align="left"> Ez egy balra igazított bekezdés </P>

Ez egy balra igazított bekezdés

<P align="center"> Ez egy középre igazított bekezdés </P>

Ez egy középre igazított bekezdés

<P align="right"> Ez egy jobbra igazított bekezdés </P>

Ez egy jobbra igazított bekezdés

 
Sortörés <br>

Ha a szövegben egy sort feltétlenül új sorban akarunk kezdeni a <br> taget kell használnunk.

Ez az első sor<br>Ez pedig a második
   

   

Ez az első sor
Ez pedig a második
Hiperlinkek <a href="URL">  szöveg </a>

A hiperlinkekkel hozhatunk létre kapcsolatot szövegrészek, illetve dokumentumok között. A böngészők a linkeket aláhúzással illetve eltérő színnel jelölik, persze ezek a beállítások megváltoztathatóak.


Az URL (Uniform Resource Locator, egységes dokumentum meghatározó rendszer) a következő lehet:
Ha a saját gépünkön lévő dokumentumra szeretnénk hivatkozni, akkor az URL megadásánál a file:// "előtagot" kell használnunk. Ha pl. a c:\web\iskola\palyazat.html oldalra szeretnénk linket, akkor a file://C|WEB/ISKOLA/PALYAZAT.HTML URL-t kell használni. A c:\ megadás helyett használjuk a c| formát.
file://
dokumentum a kliens számítógépen
file://C|WEB/ISKOLA/PALYAZAT.HTML

   

Jól gondoljuk meg, hogy valóban erre a megadási módra van-e szükségünk. (ha ugyanezt az oldalt másik gépről néznénk, akkor a link az azon a gépen lévő web alkönyvtárban keresné az iskola alkönyvtárat és abban a palyazat.htm oldalt...)

Ha egy FTP szerveren elhelyezkedő állományt akarunk belinkelni, akkor az ftp:// protokolt kell használni.
ftp://
file átviteli protocol
ftp://ftp.c3.hu/Utilities/winzip70.exe
Ha egy másik weboldalra akarunk linket, használjuk a következőt:
http://
hypertext transfer protocol
http://www.elte.hu/
Ha a link segítségével be szeretnék jelentkezni (telnet segítségével) egy gépre, használjuk a következőt:
telnet://
bejelentkezés egy távoli gépre
telnet://ludens.elte.hu/
Ha a mailto:email cím formát használjuk, az adott linkre kattintva betöltődik az alapértelmezett levelezőprogram, amellyel emailt küldhetünk a megadott email címre.
 
mailto:
email cím megadása
mailto:abonyita@freemail.hu
 
(A levél tárgya is megadható a ?subject=szöveg elemmel, sőt az is hogy ki kapjon másolatot (?cc=cimzett) Ha több opciót akarunk megadni, akkor az &jelet kell alkalmazni. pl. mailto:abonyita@freemail.hu?CC=gipszjakab@freemail.hu&Subject=Proba)

Példák:

<a href="http://www.elte.hu/">Ez az ELTE honlapja</a>    

   

Ez az ELTE honlapja

<a href="ftp://ftp.c3.hu/Utilities/Winzip70.exe ">A winzip letölthető erről a címről</a>
   

   

A winzip letölthető erről a címről

<a href="mailto:abonyita@freemail.hu?subject=Üdvözlet">Itt írhat nekem levelet</a>
   

   

Itt írhat nekem levelet

A következőkben (pl. a frameknél) még foglalkozunk a hiperlinkek megadási módjaival.
Felsorolások

A HTML nyelv lehetőséget ad arra, hogy különböző listákat (felsorolás, sorszámozott, meghatározás) hozzunk létre.

Egyszerű felsorolás
Egyszerű felsorolás esetén az <ul> és </ul> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyeket a <li> tagek vezetnek be. pl.

<ul>
<li>első elem
<li>második elem
<li>harmadik elem
</ul>
   

   

    első elem
    második elem
    harmadik elem

Sorszámozott lista
Sorszámozott lista  esetén az <ol> és </ol> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyeket a <li> tagek vezetnek be. pl

<ol>
<li>első elem
<li>második elem
<li>harmadik elem
</ol>
   

   

    első elem
    második elem
    harmadik elem

Meghatározás lista
Meghatározás lista esetén az <dl> és </dl> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyek a fogalom megadásából (<dt> tag vezeti be) és a magyarázatából (<dd> tag vezeti be) állnak.

<dl>
<dt>1. fogalom <dd>az első fogalom magyarázata
<dt>2. fogalom <dd>a második fogalom magyarázata</dd>
</dl>
   

   

1. fogalom
az első fogalom magyarázata
2. fogalom
a második fogalom magyarázata
Speciális karakterek, ékezetes betűk

Előfordulhat, hogy az oldalon speciális jeleket szeretnénk megjeleníteni. (Speciális jelnek számít már a < és a > jel is, hiszen gondoljunk bele, ha a forráskódban használjuk ezeket a jeleket, akkor a böngésző úgy értelmezi, hogy valamilyen taget akarunk megadni, és nem fogja megjeleníteni. Ebben az esetben speciális karaktereket kell használnunk.

Ugyanez a helyzet az ékezetes betűkkel is. Ha ékezetes betűket szeretnénk használni akkor a következő kódokat kell "megjegyeznünk":

&aacute;= á
   

&Aacute;= Á
   

&ouml;= ö
   

&Ouml;= Ö

&eacute;= é
   

&Eacute;= É
   

&uuml;= ü
   

&Uuml;= Ü

&iacute;= í
   

&Iacute;= Í
   

&otilde;= ő
   

&Otilde;= Ő

&oacute;= ó
   

&Oacute;= Ó
   

&ucirc;= ű
   

&Ucirc;= Ű

&uacute;= ú
   

&Uacute;= Ú
   

 

Tehát ha pl. az árvíztűrő tükörfúrógép szöveget akarjuk megjeleníteni, akkor a következőket kell a kódba elhelyeznünk:
&aacute;rv&iacute;zt&ucirc;r&otilde; t&uuml;k&ouml;rf&uacute;r&oacute;g&eacute;p
Mielőtt teljesen elkoptatnátok a billentyűzeteteket és elmenne a kedvetek a magyar ékezetes betűk használatától, megnyugtatok mindenkit, hogy van egyszerűbb módja az ékezetes betűk megadásának. Az alternatívát a META tagek lehetőségei jelentik, amelyről egy külön fejezetben is foglalkozunk. Most elég csak annyit tudnunk, hogy a következő sorok valamelyikét be kell illesztenünk az oldal forráskódjába (mégpedig a <head> </head> tagek közé) és innentől kezdve bátran használhatjuk hagyományos módon az ékezetes betüket.

Tehát a megoldás:

<META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=windows-1250">

vagy

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">

sor használata a <HEAD> részben.
Speciális karakterek összefoglaló táblázata

 
   

HTML kód
   

Unicode
   

 
   

HTML kód
   

Unicode

 
   

&nbsp;
   

&#160;
   

D
   

&ETH;
   

&#208;

!
   

&iexcl;
   

&#161;
   

N
   

&Ntilde;
   

&#209;

c
   

&cent;
   

&#162;
   

O
   

&Ograve;
   

&#210;

?
   

&pound;
   

&#163;
   

Ó
   

&Oacute;
   

&#211;

¤
   

&curren;
   

&#164;
   

Ô
   

&Ocirc;
   

&#212;

Y
   

&yen;
   

&#165;
   

O
   

&Otilde;
   

&#213;

|
   

&brvbar;
   

&#166;
   

Ö
   

&Ouml;
   

&#214;

§
   

&sect;
   

&#167;
   

×
   

&times;
   

&#215;

¨
   

&uml;
   

&#168;
   

O
   

&Oslash;
   

&#216;

C
   

&copy;
   

&#169;
   

U
   

&Ugrave;
   

&#217;

a
   

&ordf;
   

&#170;
   

Ú
   

&Uacute;
   

&#218;

<
   

&laquo;
   

&#171;
   

U
   

&Ucirc;
   

&#219;

?
   

&not;
   

&#172;
   

Ü
   

&Uuml;
   

&#220;

­
   

&shy;
   

&#173;
   

Ý
   

&Yacute;
   

&#221;

R
   

&reg;
   

&#174;
   

?
   

&THORN;
   

&#222;

?
   

&macr;
   

&#175;
   

ß
   

&szlig;
   

&#223;

°
   

&deg;
   

&#176;
   

a
   

&agrave;
   

&#224;

?
   

&plusmn;
   

&#177;
   

á
   

&aacute;
   

&#225;

2
   

&sup2;
   

&#178;
   

â
   

&acirc;
   

&#226;

3
   

&sup3;
   

&#179;
   

a
   

&atilde;
   

&#227;

´
   

&acute;
   

&#180;
   

ä
   

&auml;
   

&#228;

?
   

&micro;
   

&#181;
   

a
   

&aring;
   

&#229;

?
   

&para;
   

&#182;
   

a
   

&aelig;
   

&#230;

.
   

&middot;
   

&#183;
   

ç
   

&ccedil;
   

&#231;

¸
   

&cedil;
   

&#184;
   

e
   

&egrave;
   

&#232;

1
   

&sup1;
   

&#185;
   

é
   

&eacute;
   

&#233;

o
   

&ordm;
   

&#186;
   

e
   

&ecirc;
   

&#234;

>
   

&raquo;
   

&#187;
   

ë
   

&euml;
   

&#235;

?
   

&frac14;
   

&#188;
   

i
   

&igrave;
   

&#236;

?
   

&frac12;
   

&#189;
   

í
   

&iacute;
   

&#237;

?
   

&frac34;
   

&#190;
   

î
   

&icirc;
   

&#238;

?
   

&iquest;
   

&#191;
   

i
   

&iuml;
   

&#239;

A
   

&Agrave;
   

&#192;
   

?
   

&eth;
   

&#240;

Á
   

&Aacute;
   

&#193;
   

n
   

&ntilde;
   

&#241;

Â
   

&Acirc;
   

&#194;
   

o
   

&ograve;
   

&#242;

A
   

&Atilde;
   

&#195;
   

ó
   

&oacute;
   

&#243;

Ä
   

&Auml;
   

&#196;
   

ô
   

&ocirc;
   

&#244;

A
   

&Aring;
   

&#197;
   

o
   

&otilde;
   

&#245;

A
   

&AElig;
   

&#198;
   

ö
   

&ouml;
   

&#246;

Ç
   

&Ccedil;
   

&#199;
   

÷
   

&divide;
   

&#247;

E
   

&Egrave;
   

&#200;
   

o
   

&oslash;
   

&#248;

É
   

&Eacute;
   

&#201;
   

u
   

&ugrave;
   

&#249;

E
   

&Ecirc;
   

&#202;
   

ú
   

&uacute;
   

&#250;

Ë
   

&Euml;
   

&#203;
   

u
   

&ucirc;
   

&#251;

I
   

&Igrave;
   

&#204;
   

ü
   

&uuml;
   

&#252;

Í
   

&Iacute;
   

&#205;
   

ý
   

&yacute;
   

&#253;

Î
   

&Icirc;
   

&#206;
   

?
   

&thorn;
   

&#254;

I
   

&Iuml;
   

&#207;
   

y
   

&yuml;
   

&#255;

 

 
Ennyi. :D
« Utoljára szerkesztve: 2012. augusztus 21. - 15:05:01 írta Arnold »