Az
FTC története
Az FTC
(Ferencvárosi Torna Club) 1899. május
3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt.
A klub színe: zöld-fehér.
Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi
emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő,
Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades
tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz Turul, a karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda
körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne Ferencváros felirattal, arany vagy zöld betűkkel.
1900. december 3. óta van az egyesületnek „Football”-szakosztálya. Az 1902-es évben az oxfordi focicsapat 16:0-ra verte a
Fradit, ez maradt a Fradi legnagyobb különbségű veresége a mai napig is.
A Rákosi-korszak éveiben az FTC a nevét és hagyományos színösszeállítását nem tarthatta meg. Később azonban a szocializmus
jegyében "rehabilitálták" a klubot.
Az elért 28 bajnoki cím rekord Magyarországon.
A sikerévek: 1903, 1905, 1906-07, 1908-09, 1909-10, 1910-11, 1911-12, 1912-13, 1925-26, 1926-27, 1927-28, 1931-32, 1933-34,
1937-38, 1939-40, 1940-41, 1948-49, 1962-63, 1964, 1967, 1968, 1975-76, 1980-81, 1991-92, 1994-95, 1995-96, 2000-2001,
2003-2004.
Az FTC saját pályája 1911-ben került átadásra. Eredeti újságcikkek a pálya épüléséről a www.huszadikszazad.hu portálon: 1.
[2] 2. [3]
Az egyik legemlékezetesebb az 1931-32. évi 100%-os bajnokság, amelyet csak győzelemmel, tehát döntetlen és vereség nélkül
zárt a Ferencváros. Ez a magyar labdarúgás történetében egyedülálló, de Európában is kevés az ilyen bravúros szereplés.
A Ferencváros nyerte a legtöbb alkalommal a Magyar Kupát is. A 20 kupagyőzelem évei: 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935,
1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004.
Az FTC nemzetközi kupaszereplése is figyelemre méltó. A Ferencváros 1928-ban és 1937-ben nyerte a korszak híres, rangos
trófeáját, a Közép-Európai Kupát, a legendás KK-t.
A három nagy európai kupa közül az UEFA-kupa ősét, a Vásárvárosok Kupáját
(rövidítésben: VVK), a Ferencváros 1965-ben
nyerte meg.
A VVK-ban 1968-ban ismét döntőbe került a zöld-fehér gárda, de a Leeds United nyerte a trófeát. 1972-ben, immár az UEFA
kupában, az elődöntőig jutott a csapat. A KEK-ben 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban a kupát a
fénykorát élő Dinamo Kijev nyerte.
A Ferencváros az első magyar csapat amely Bajnokok Ligájába küzdötte magát.
(a belga R.S.C. Anderlecht legyőzésével)
A klub menedzsmentje azonban nem tudott élni a sikernek köszönhető lehetőségekkel. A korszerűtlen és felelőtlen
gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ jogszerűtlen eljárásának következtében
a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, és jelenleg is a másodosztályban szerepel.
Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi
emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő,
Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades
tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz Turul, a karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda
körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne Ferencváros felirattal, arany vagy zöld betűkkel.
1900. december 3. óta van az egyesületnek „Football”-szakosztálya. Az 1902-es évben az oxfordi focicsapat 16:0-ra verte a
Fradit, ez maradt a Fradi legnagyobb különbségű veresége a mai napig is.
A Rákosi-korszak éveiben az FTC a nevét és hagyományos színösszeállítását nem tarthatta meg. Később azonban a szocializmus
jegyében "rehabilitálták" a klubot.
Az elért 28 bajnoki cím rekord Magyarországon.
A sikerévek: 1903, 1905, 1906-07, 1908-09, 1909-10, 1910-11, 1911-12, 1912-13, 1925-26, 1926-27, 1927-28, 1931-32, 1933-34,
1937-38, 1939-40, 1940-41, 1948-49, 1962-63, 1964, 1967, 1968, 1975-76, 1980-81, 1991-92, 1994-95, 1995-96, 2000-2001,
2003-2004.
Az FTC saját pályája 1911-ben került átadásra. Eredeti újságcikkek a pálya épüléséről a www.huszadikszazad.hu portálon: 1.
[2] 2. [3]
Az egyik legemlékezetesebb az 1931-32. évi 100%-os bajnokság, amelyet csak győzelemmel, tehát döntetlen és vereség nélkül
zárt a Ferencváros. Ez a magyar labdarúgás történetében egyedülálló, de Európában is kevés az ilyen bravúros szereplés.
A Ferencváros nyerte a legtöbb alkalommal a Magyar Kupát is. A 20 kupagyőzelem évei: 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935,
1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004.
Az FTC nemzetközi kupaszereplése is figyelemre méltó. A Ferencváros 1928-ban és 1937-ben nyerte a korszak híres, rangos
trófeáját, a Közép-Európai Kupát, a legendás KK-t.
A három nagy európai kupa közül az UEFA-kupa ősét, a Vásárvárosok Kupáját
(rövidítésben: VVK), a Ferencváros 1965-ben
nyerte meg.
A VVK-ban 1968-ban ismét döntőbe került a zöld-fehér gárda, de a Leeds United nyerte a trófeát. 1972-ben, immár az UEFA
kupában, az elődöntőig jutott a csapat. A KEK-ben 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban a kupát a
fénykorát élő Dinamo Kijev nyerte.
A Ferencváros az első magyar csapat amely Bajnokok Ligájába küzdötte magát.
(a belga R.S.C. Anderlecht legyőzésével)
A klub menedzsmentje azonban nem tudott élni a sikernek köszönhető lehetőségekkel. A korszerűtlen és felelőtlen
gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ jogszerűtlen eljárásának következtében
a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, és jelenleg is a másodosztályban szerepel.
