NÉVADÓNK

Frim Jakab

Frim Jakab 1852. május 1-én született, 1919. április 29-én halt meg. Tanító, az értelmi fogyatékosok intézményes gyógyító-nevelésének fáradhatatlan, lelkes, sokoldalú úttörő szakembere hazánkban. 1875-ben elsőként létesített intézetet értelmi fogyatékosok számára. 1876-ban a philadelphiai egyetem a pszichológiai tudományok doktora címet adományozza számára.A gyógypedagógia fogalmát először használja a magyar pedagógiai szakirodalomban (1884).

„Frim Jakab kora mára már messze tűnő történelem. A világ azóta teljesen átalakult.

Amikor azonban a régmúlt időket mégis felidézzük, rájövünk, hogy a főhajtás nem csak az úttörő történelmi tettekért jár, hanem a mi 21. századi mindennapjainknak szóló üzenetekért is.

…A korra, nemre, vallásra, nemzetiségre, fogyatékossági típusra és súlyossági fokra tekintet nélküli befogadás és elfogadás a családi légkörű, mai szóhasználattal élve valóságos lakásotthonnak beillő intézetbe és az ott mindenkinek egyéni szükséglete szerint kialakított fejlesztési terv és a közösségben nyújtott egyéni gyógypedagógiai bánásmód a legmodernebb kívánalmakat is kielégíheti.

„Minden gyermek külön veendo elő,- olvassuk Frim Jakab egyik ajánlását - , a tanító figyelje vagy tanulja meg, mint kell vele bánni és mint győzheti le a testet és szellemet fogva tartó gyengeségeket. Erre vonatkozólag nem lehet pontos szabályokat állítani; egy valami állandó: hogy a tanító szeretetteljes bánásmód által a gyermekeket magához vonzza és hogy befolyást nyerjen náluk” (Frim, 1884, 50.)”

( átvéve a Gyógypedagógiai Szemle című folyóirat 2002. XXX. Évf. 3. sz. 218.)