Panírozás klasszikusan A szükség szerint kivert (kiklopfolt) és fél órával korábban besózott húst előbb lisztbe, majd elhabart tojásba, végül finom zsemlemorzsába forgatjuk. Közvetlenül a panírozás után, általában forró, bőséges zsiradékban sütjük ki.


Panírozás gazdagon Ekkor a szükség szerint kivert (kiklopfolt) és fél órával korábban besózott húst előbb elhabart tojásba, majd lisztbe, utána ismét az elhabart tojásba, végül finom zsemlemorzsába forgatjuk. Ettől a bundája kicsit vastagabb lesz, a hús viszont sokkal szaftosabb. Közvetlenül a panírozás után, általában forró, bőséges zsiradékban sütjük ki.


Panírozás extrákkal Ennél ugyanúgy járunk el, mint amikor "gazdagon" panírozunk, annyi különbséggel, hogy a nagyon finom zsemlemorzsához több-kevesebb kicsi magvat keverünk. Például szezámmagot vagy apróra vágott diót. Ilyenkor az utolsó fázisban célszerű a kezünket is használni, hogy a magok jól megtapadjanak a panír alsóbb rétegeiben.


Panírozás angolosan A kivert, besózott húst olvasztott vajba mártjuk, majd zsemlemorzsába forgatjuk, s úgy sütjük ki bő, forró zsiradékban.


Mi mehet a panír alá? Elsősorban a baromfinak tesz jót, de a marhahús, sőt akár a disznó rövidkaraja is szaftosabbá tehető úgy, ha a húst a klopfolás után legalább egy órára kevés tejbe áztatjuk. Amikor innen kivettük és lecsorgattuk, akkor sózzuk, egy fél órát állni hagyjuk, s a panírozás előtt még szárazra is töröljük. A továbbiakban úgy bánunk vele, mint bármely pácolatlan hússal.


Sajt panírozása A rántani való sajtszeleteket előbb lisztbe, majd tojásba forgatjuk, ezután ismét lisztbe, majd megint tojásba és legvégül a zsemlemorzsába. (A sajtot nem sózzuk előzetesen, csak az elhabart tojásba teszünk kevés sót.) Forró, bőséges zsiradékban sütjük ki, s amikor megfordítjuk (lehetőleg lapáttal) különösen vigyázunk, hogy a panír fel ne szakadjon.


Panírosok sütése Magyar Elek azt ajánlja, hogy a bundázott húsokat az egyik oldalukon fedő alatt süssük - így amíg pirul, párolódik is - s ha ez kész, a másik oldalukhoz már ne tegyük vissza a fedőt. A vastagabb húsoknál mindenképpen érdemes ezt az eljárást alkalmazni.