Homepage Genetika (a görög genno γεννώ = életet adni szóból) a gének, az öröklõdés és az élõlényekvariációjának tudománya. A szót elõször az angol tudós, William Bateson használta Adam Sedgewicknek 1905. április 18-án írt levelében, az öröklõdést és a varáció tudományát jellemezve vele.

Az emberiség a genetikai tudást már az õskorban felhasználta a háziasítással és a növények, állatok szelektív tenyésztésével. A modern kutatásokban egy adott gén vagy genetikai kölcsönhatások vizsgálatára a genetika szolgáltatja az eszközöket. Egy élõlényen belül, a genetikai információt kromoszómák hordozzák, ahol ez az információ a DNS-ben van kódolva.

A gének kódolják azt az információt, mely a fehérjék szintéziséhez szükséges. Ennek bár nagy szerepe van benne, mégsem kizárólagosan határozza meg az élõlény fenotípusát. A kódolni valamit kifejezés azt jelenti, hogy egy gén tartalmazza az egy adott fehérje felépítéséhez szükséges instrukciókat. Megjegyzendõ, az "egy gén, egy fehérje" elv túlzottan leegyszerûsítettnek tûnik, hiszen egy gén több terméket is produkálhat, a transzkripció szabályozásától függõen.
A Genetikáról
A Genetika mérföldkövei
A Genetika területei
Források

DNS kettõs spirál. A nyilak egy-egy nukleotid alapegységet jeleznek.

A punnett négyzet ábrázolja két heterogén borsó keresztezését a domináns lila (B) és a recesszív fehér(b) virágok öröklődésével.