 |
 |
|
|
|
|
|
|
|
 A hőszivattyú lényege |
|
 A geotermikus hőszivattyú
a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérsékletkülönbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.
A ténylegesen megfizetendő energia a kompresszor működtetéséhez szükséges elektromos energia lesz. Mivel a tényleges hasznos hőt a hűtőközeg "beszállítja", a kondenzátoron leadott hőmenniyég 3-4-szer több lehet, mint a kompresszor által felvett elektromos energia.
Azt a számot, amely a felvett elektromos energia és a leadott hőenergia hányadosa, nevezzük hatékonységi mutatónak, vagy az EER számnak (angol Energy Efficiency Ratio). Minél nagyobb az EER szám, annál hatékonyabb a hőszivattyú.
Annak függvényében, hogy milyen a kollektor oldal, beszélhetünk termálvizes, levegős, vagy geotermikus hőszivattyúkról.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
Tudta hogy? Éves átlagban egy négytagú család használati melegvíz igényének kb. 60-70%-a készülhet napenergia felhasználásával.
Tudta hogy? A napkollektoros rendszer, már a telepítésétől kezdve pénzt takarít meg nekünk, tehát nem „fogyaszt”, hanem „termel”. Ráadásul a rendszer ára emeli házunk értékét, az elvárt (szinte karbantartás-mentes) élettartama pedig 25-30 év. |
|
|
 |
|
|
|
