Világunk egyre inkább belesodródik az úgynevezett „hagyományos energiák” válságába. Folyamatosan érzékelhető ezen energiahordozók árának emelkedése, de az ellátás bizonytalansága is. Ma már mindenki számára egyre világosabb, hogy az egyetlen megoldás csakis a folyamatosan megújuló energiák minél nagyobb arányú használata lehet.

Ez meglepően nagy arány ahhoz képest, hogyaz évnek legfeljebb a felében fűtünk. Szintén elgondolkodtató, hogy egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fűtéséhez, mint egy osztrák.
Elég, ha csak a rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, szabályozatlan fűtési rendszereinkre,valamint elöregedett kazánjainkra gondolunk.



I.)Épületeink hőszigetelése

1.)Homlokzat
Hazánkban sok épület még mindig nem rendelkezik megfelelő hőszigeteléssel, hiszen a hőszigetelő-anyagok használata csak az utóbbi évtizedekben terjedt el, mivel eddig olcsónak tűnt a fűtésre használt energia.

1/a.)Tetőfödém

1/b.)Lapos tető

2.)Nyílászárók
A régi épületek nyílászáróinak állapota általában nem megfelelő, az ablakok, ajtók kevésbé jól záródnak, ami az épület hőveszteségének akár 10%-át is okozhatja.

2/a.)A hőszigetelő üvegek

3.)Fűtésrendszerek
Az elmúlt évtizedekben a különböző fa-, olaj- és széntüzelésű, valamint elektromos fűtésű kályhák tüzelőanyaga bőségesen rendelkezésre állt, kivéve a szénhiány idejét.

3/a.)A hagyományos kazán, kondenzációs kazán

3/b.)A napenergia
A meleg víz előállításához, illetve fűtésrásegítésként egyre jobban terjed a napenergia hasznosítása. A meglévő rendszerekhez könnyen illeszthetők a napkollektorok, illetve a hozzájuk tartozó hőtárolók és kiegészítő berendezések

3/c.)A hőszivattyú
Egy másik energiahasznosítási lehetőség a hőszivattyú. Jelenleg a hőszivattyús rendszerek beruházási költségei lényegesen nagyobbak a hagyományos hőellátás kiépítésével összehasonlítva.

3/d.)A faelgázosító és a pelletkazán
Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a reneszánszukat élő vegyes tüzelésű kazánokat.