SzMSz

(Szervezeti és Működési Szabályzat)

TARTALOMJEGYZÉK

I.  AZ SZMSZ TARTALMÁT MEGHATÁROZÓ MAGASABB SZINTŰ ÉS HELYI                             JOGSZABÁLOK...……………………………………………………………………………………….…...3

II. Az iskola szervezeti rendszere és irányítása
III. Az iskola működésének rendje
IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
V. Tanórán kívüli foglalkozások

VI.AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL……..….  13

VII. Az iskola vezetésének és közösségének külső kapcsolatai

VIII. Az iskolai könyvtár működésének rendje
IX. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, az iskolai hagyományok    ápolása
X. A mindennapi testedzés formái
XI. Tanulók mulasztásának igazolása
XII. A tanulók jutalmazása
XIII. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
XIV. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
XV. Katasztrófavédelem, intézményi védő, óvó előírások
XVI. Az ösztöndíjak és támogatások megállapításának és felosztásának elvei

XVII. TÉRÍRÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSE..…………………………………………………………..27

XVIII. A tankönyvellátás rendje
XIX. A felnőttoktatás
XX. Felkészítés az érettségi vizsgára
XXI. A reklámtevékenység szabályozása
XXII. Az iskola minőségbiztosítási rendszere
XXIII. Az SzMSz elfogadása és jóváhagyása
XXIV. Záró rendelkezések

I. Az SZMSZ tartalmát maghatározó magasabb szintű
 és helyi jogszabályok

A szervezeti és működési szabályzat meghatározza intézményünk szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket.
A SZMSZ-ot az intézmény vezetője készíti el, és azt a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a 11/1994. (VI.8)MKM rendelet 4.§ (3)bekezdésében meghatározott kérdésekben.
A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.
Az SZMSZ összeállításánál a következő (többször módosított) magasabb szintű jogszabályok előírásait kell szem előtt tartani:
- az 1993. évi LXXIX. tv. és módosításai: A közoktatásról
- az 1991. évi XXXIII. tv : A közalkalmazottak jogállásáról
- a 138/1992.(X.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
- a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
- a 8/2000. (V. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.) MKM rendelet módosításáról
- az 5/1998. (II. 8.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás rendjéről
- a 30/2004. (X.28) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló  11/1994. (VI.) MKM. Rendelet módosításáról
- a 31/2001. OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról
- a 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről
- a 2003. évi LXXXVI. tv.: A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
- a 13/2004. (IV. 27) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. Végrehajtásáról.
Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz, melyek a következők:

             Alapító okirat
             Pedagógiai program
             (helyi tanterv)
             SZMSZ
             Házirend
             Belső szabályzatok

                   kollektív szerződés

Az intézmény adatai és tevékenységi köre az alapító okirat szerint
Az intézmény elnevezése:                                 Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola

Az intézmény típusa:                                        Többcélú középfokú közoktatási intézmény

Szakágazati száma:                                          432997

Székhelye:                                                       8960 Lenti, Zrínyi u. 5.

Az ingatlan nyilvántartási adatai:           524.sz. tulajdoni lapon 453.hrsz

Az ingatlan tulajdonosa:                                   Lenti Város Önkormányzata
                                                                      8960 Lenti, Zrínyi u.4.  

Évfolyamok száma:                  Nyelvi előkészítő évfolyam, általános gimnázium: 9-13. évfolyam
                                                           Szakközépiskola: 9-12. évfolyam
                                               Szakképző évfolyam (OKJ): 13-14. évfolyam
                                               Gimnázium esti tagozat: 9-12. évfolyam

Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám:
                                               gimnázium és szakközépiskola: 280 fő
                                               nyelvi előkészítő évfolyam: 30 fő
                                               szakképző évfolyam: 20 fő
                                               esti tagozat: 100 fő

Tagozat megnevezése:              Nappali és esti tagozat, érettségi utáni szakképzés

Tagozatok: Szakközépiskola
                   szakmai orientáció( 9-10. évfolyam) a következő szakterületeken:

                   szakmacsoportos alapozó oktatás(11-12. évfolyam):

Alapító neve:                            Nagyközségi Tanács VB. Lenti
Az alapító okirat kelte, száma
A Zala Megyei Közgyűlés 118/2005, (IX:23.)  KH .számú határozatával az alapító okiratot felülvizsgálta és elfogadta.

Fenntartó neve:                                               Zala Megyei Önkormányzat

Fenntartó címe:                                               Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.

Felügyeleti szerv:                                             Zala Megyei Közgyűlés

Felügyeleti szerv címe:                                     Zalaegerszeg, Kosztolányi út 10.

 Az intézmény jogállása:                                   Önálló jogi személy
 Az intézmény gazdálkodási formája:    Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Az intézmény gazdálkodási jogköre:Önálló gazdálkodó és költségvetési előirányzat feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörű gazdálkodó szerv

Vagyon feletti rendelkezés: Ingatlan vagyon esetében az Alapító okiratban foglaltak felett tulajdonjog nem illeti meg, a vagyon felett a mindenkor hatályos jogszabályok, a fenntartó önkormányzat vagyongazdálkodásról szóló rendelet és a fenntartó döntése alapján a rendelkezési jog az intézmény vezetőjét illeti meg.

Intézmény alapításának éve: 1962.

Az intézmény vezetőjének megbízási rendje:
Az intézmény vezetőjét - pályázat alapján - a Zala Megyei Közgyűlés bízza meg, az egyéb munkáltatói jogkört a Közgyűlés elnöke gyakorolja.

Az intézmény tevékenységi köre:

Az intézmény működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

Az intézmény költségvetésének tervezésében és végrehajtásával kapcsolatban a 217/1998.(XII. 30.)Kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

Az igazgató az intézmény gazdálkodásának folyamatára és sajátosságaira tekintettel működteti a folyamatba beépített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés ( FEUVÉ) rendszerét, melynek dokumentációja a SzMSz mellékletét képezi.

Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 11749022-15432993
Szakképzési alszámlaszám:       11749022-15432993-02130000
Az intézmény általános forgalmi adóalany, az oktatási tevékenység - ÁFA mentes, a konyha működtetése - ÁFA köteles.
Általános forgalmi adó számlaszám: 15432993-2-20.
Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
           
Az intézmény évi költségvetése a Költségvetési Törvény és a Zala Megyei Önkormányzat adott évi költségvetési rendelete alapján készül.
A költségvetés végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért és a bevételek növeléséért - az alapfeladatok biztosításával - az intézmény vezetője felelős.

Feladatmutatók

Az intézmény bélyegzőjének lenyomata:

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:
igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, iskolatitkár,az év végi jegyek adminisztrálásakor osztályfőnökök.

Az iskola OM kódja:   037631

Az intézmény megszüntetése a fenntartó kezdeményezésére történhet meg.

II. Az iskola szervezeti rendszere és irányítása

1. Az iskola szervezete

a)       Az iskolavezetés

- igazgató
- igazgatóhelyettes
- gazdasági vezető

     Az iskola élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az igazgató vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.
Kizárólagos jogkörébe tartozik:

Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettest, a gazdasági vezetőt, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, az iskolatitkárt. A diákönkormányzatot segítő tanár közvetlenül fordulhat hozzá.
 
    Az igazgatóhelyettes megbízatását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre kinevezett pedagógusa lehet. Az igazgatót távollétében – a munkáltatói jogkör, a tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint gazdálkodási ügyek kivételével- az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettesítés az igazgató teljes jogkörére kiterjed (tartós távollétnek két hét tekinthető).

Amennyiben az iskolavezetés tagjai rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tudnak az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni.

A gazdasági vezető az intézmény vezetésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, e területen képviseli az intézményt.
Közvetlenül irányítja (és erről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja):

Felelős:

Az iskolavezetés hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról.
A vezetői ügyeletet az iskolavezetés tagjai látják el az éves munkatervben meghatározottak szerint.
Az iskolavezetés munkáját munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi (1. 2. és 3. számú melléklet).

b)      Az iskola szakmai vezetősége (tágabb iskolavezetés)

- igazgató
- igazgatóhelyettes
- gazdasági vezető
- szakmai munkaközösségek vezetői.
    
Az iskolavezetőség a tárgyalt témától függően az alábbi tagokkal bővülhet:
     - közalkalmazotti tanács elnöke
     - a munkahelyi szakszervezet vezetője
     - a diákönkormányzat vezetője
     - gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tanár.

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.

c)       Az iskola dolgozói

     Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Hatásköréből a teljes munkáltatói jogkör egy részét a nem pedagógus munkakörökben dolgozók felett a gazdasági vezetőre ruházhatja át.
Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírások az SzMSz mellékletében találhatók.

Az intézmény technikai dolgozóinak munkarendje:

Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat a gazdasági vezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezetés (igazgatóhelyettes, gazdasági vezető) tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az előző bekezdés utolsó mondatában rögzítettek szerint az igazgató határozza meg, munkaidejüket belső szabályzat rögzíti.

A pedagógusok munkarendje:

A pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény tartalmazza. A nevelési- oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkából vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.
A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.
A pedagógus köteles tíz perccel a tanítási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30-ig köteles jelenteni. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást.
Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra elhagyására, a tanmenettől eltérő tanóra megtartására. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.
A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani.
A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felül – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.
A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak továbbhaladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

d) Az iskola szervezeti egységei

          - nappali középfokú oktatás (gimnázium, szakközépiskola, OKJ-s képzés)
          - esti oktatás(gimnázium)

2. Az iskola szervezetének vázlata

Az iskola szervezetének vázlatát a 4. számú melléklet mutatja be.

III. Az iskola működésének rendje

A reggeli kezdéstől a kijelölt vezető beérkezéséig, illetve a délután távozó vezető után a munkaidejét töltő közalkalmazott jogosult a szükségessé váló intézkedések megtételére és az iskolavezetés tájékoztatására.

Az esti tagozaton a tanítási órákat 14 óra 20 perc és 18 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 40 perc, az óraközi szünetek 5 percesek.
Az órákat senki nem zavarhatja.

Tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésre külön ügyeleti rendet készít az igazgató. A nyári szünetben az ügyeletet meg kell szervezni.

A használók felelősek:

IV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

       Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése és irányítása a jogszabályi előírásoknak és a fenntartói döntéseknek megfelelően az igazgató feladata. A pedagógusok munkájának ellenőrzése folyamatosan történik a munkatervben meghatározott belső ellenőrzési terv alapján, melyet az iskolavezetés készít el.
       A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is.
       A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős.
       Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. Az ebben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

1.  A nevelő-oktató munka ellenőrzését végezheti:
                   a) igazgató,
                   b) igazgatóhelyettes,
c) munkaközösség-vezető,
                     d) igazgató által felkért pedagógus,
                     e) külső szakértő.

       Az ellenőrzés során tapasztaltakról az ellenőrzési tervben foglaltak szerint kötelesek az ellenőrzést végzők beszámolni.
Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját, ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolába újonnan érkezett pedagógusokra.
       Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően saját területén végzi.
A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az iskola illetékes vezetőjét.

2.  Az ellenőrzés módszerei:

                   a) tanórai és tanórán kívüli foglalkozások látogatása,
                   b) a tanulók írásbeli munkáinak vizsgálata,
                   c) szóbeli, írásbeli beszámoltatás,
                   d) mérések.

3.  A pedagógus munkája ellenőrzésének területei, szempontjai:

                   a) a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon,
                   b) tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
                   c) szülőkkel való kapcsolattartás,
                   d) a tanulók felzárkóztatásában, tehetséggondozásában való részvétel,
                   e) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megszervezése, hatékonysága, eredményessége,
                   f) a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének színvonala,
                   g) a tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása,
                   h) a munkaköri kötelességek teljesítése, munkafegyelem,
i) az adminisztrációs feladatok ellátása,
j) a tanulók magatartása, szorgalma (motiváció),
                   k) folyamatos és aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében,
                   l) díjazás nélküli iskolai feladatok ellátása (szertárfelelős, stb.),
                   m) továbbképzéseken való részvétel, önképzés,
                   n) bekapcsolódás az iskolai és iskolán kívüli szakmai-pedagógiai és érdekképviseleti tevékenységbe,
                   o) pályázatokon való részvétel, azok eredményessége,
                   p) önként vállalt feladatok ellátása,
                   r) személyes példamutatás,
                   s) az iskola képviselete,
                   t) vezetői feladatok ellátása.

     Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógussal egyénileg illetve az illetékes szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat az igazgató a nevelőtestületi értekezleteken összegzi és értékeli.

V. Tanórán kívüli foglalkozások

1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi tanórán kívüli foglalkozások működhetnek:

                   a) szakkörök és diákkörök
                   b) diáksportkör
                   c) énekkar
                   d) tehetségfejlesztő foglalkozások
                   e) továbbtanulásra előkészítő foglalkozások
                   f) középfokú nyelvvizsgára előkészítő foglalkozások
                   g) felzárkóztató foglalkozások
                   h) számítógépes tanfolyamok (OKJ és ECDL)

     A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes, melyekre a jelentkezés a tanév elején történik, és a foglalkozás időtartamára szól. A jelentkezés után a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A foglalkozások egy része lehet részben vagy teljesen önköltséges.
     A nyilvántartásba vétel után minden foglalkozásról naplót kell vezetni.

2. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítási napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnökök osztályfőnöki munkatervükben rögzítik.
     Túrákat, kirándulásokat, táborokat az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével szervezhetnek.

3.  A tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében az iskola tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a tanulók felkészítéséért a szaktanárok, illetve a munkaközösségek felelősek.

4.  Az iskola az azt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít.

5. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik.

VI. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel
 

1. Az iskolaközösség
    
          - közalkalmazottak
          - tanulók
          - szülők
2. Az iskolai közalkalmazottak közössége

Az iskolai közalkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állók összessége. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (MT, Kjt) és az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény Kollektív szerződése rögzíti.

3. A nevelők közösségei

          a)       A nevelőtestület

     A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a gazdasági vezető, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben.
A nevelőtestület jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik, melyet átruházhat az adott közösségben tanítókra.
A nevelőtestület véleményezési, javaslattevői és egyetértési jogkörét teljes egészében magának tartja fenn.
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörei közül „a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításá”-t átruházza az adott osztályban tanítók közösségére.

     A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

                - tanévnyitó értekezlet,
                - félévzáró értekezlet,
                - tanévzáró értekezlet,
                - félévi- és év végi osztályozó értekezlet,
                - nevelési értekezlet.

Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hív össze, ha a nevelőtestület 25%-a, a szakmai munkaközösségek fele ezt kéri, illetve ha az iskolavezetés ezt indokoltnak tartja. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon nevelőtestület tagjainak több mint 50%-a jelen van.

A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben – ha a testület minősített többsége ezt kéri – titkos szavazást kell elrendelni.
Fenti szabályok érvényesek akkor is, ha az aktuális feladatok miatt az intézmény dolgozóinak csak egy része vesz részt az értekezleten.
Ilyen értekezlet lehet:

     - munkaközösségi értekezletek,
     - felnőttoktatásban közreműködők értekezlete,
                        - OKJ-s oktatásban érintettek értekezlete,
                        - egy osztályban tanítók értekezlete,
                        - technikai dolgozók értekezlete.

b)      Szakmai munkaközösségek
         
          Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek:
             
              - osztályfőnöki munkaközösség
                          tagjai: osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
              - humán munkaközösség
                          tagjai: magyar, történelem, rajz, ének szakos tanárok
              - reál munkaközösség
          tagjai: matematikai, fizika, kémia, biológia, földrajz,
                      informatika szakos tanárok
     - idegen nyelvi munkaközösség tagjai
                tagjai: idegen nyelveket tanító tanárok

A szakmai munkaközösségek feladatai:

     - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskolavezetés munkáját,
     - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében, tartalmi és módszertani korszerűsítésében,
     - egységes követelményrendszert alakítanak ki , mérik és értékelik a tanulók szintjét  folyamatosan,
     - összeállítják az érettségi vizsgák tételsorait, ezeket értékelik,
     - pályázatokat, tanulmányi versenyeket írnak ki , szerveznek, bonyolítanak le,
     - szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak az önképzéshez,
      - javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról,
      - munkatervet, valamint a munkaközösségi tevékenységről készülő elemzéseket, értékeléseket készítenek.
     
A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított éves munkaterv szerint tevékenykedik. Vezetőjét a munkaközösség javaslatára az igazgató nevezi ki.

         
d)      Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

          Az iskolavezetés vagy a nevelőtestület döntése alapján aktuális feladatok megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak. (Házirend, SZMSZ, Pedagógiai program, stb. tervezetének elkészítése.)
          Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja vagy az igazgató bízza meg.

4. A szülők közösségei
         
a)    Az iskolában a szülők a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hoznak létre.

b)    Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik maguk közül az iskolai szülői szervezetbe 3-3 főt delegálnak.
                       
Az egyes osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a szülői szervezet tagjai vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskolavezetéshez.

c)    Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége, melynek munkájában az egyes osztályok szülői szervezeteinek választott tisztségviselői vesznek részt.
A tisztségviselők a szülők javaslatai alapján:

              - elnök,
              - vezetőségi tagok (2 fő),
              - pénztáros.
         
          Az iskola szülői szervezetének vezetősége akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint 50%-a jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
          Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatóhelyettesével tart kapcsolatot. Az igazgatóhelyettes az iskola szülői szervezetének vezetőségét tanévenként legalább egyszer összehívja és itt tájékoztatást ad az iskola éves feladatairól, tevékenységéről.

d)      Az iskola szülői szervezetét az alábbi jogok illetik meg:

- megválasztja saját tisztségviselőit,
          - kialakítja saját működési rendjét,
          - elkészíti saját munkatervét,
          - képviseli a szülőket jogaik érvényesítésében,
- véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,
        - véleményezi az iskola Pedagógiai programját, Házirendjét, Munkatervét, valamint az SzMSz azon pontjait, amelyek a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatosak.

5. A tanulók közösségei       

a)       Az azonos évfolyamra járó diákok vagy szaktanár által vezetett  tanulócsoportot vagy osztályközösséget alkotnak, melynek élén az osztályfőnök áll, aki megbízatását az iskola igazgatójától kapja.
          Az osztályközösség az alábbi diákönkormányzati tisztségviselőket választja meg:
              - osztálytitkár,
              - vezetőségi tagok (2 fő).

b)      A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjai közül egy képviselőt választanak a diákönkormányzatba.

          Az iskolai DÖK felépítése:
               - osztályonként 3-3 fő, akik maguk közül választják meg a DÖK vezetőjét és helyettesét,
              - DÖK segítő tanárt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a      nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.
          - Az iskolai érdekegyeztetés folyamata: tanuló ® osztály DÖK ®iskolai DÖK ®   iskolavezetés ® tantestület
- Az iskolai kapcsolattartás folyamata: tanuló ®osztályfőnök vagy szaktanár ® iskolavezetés
    

Az intézmény a diákönkormányzat jóváhagyott programjának megfelelően, előzetes egyeztetés után a megadott időben és helyen biztosítja zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SzMSz és Házirend szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató, a megbízott pedagógus, és a választott képviselők útján valósul meg.
          A kapcsolattartás fórumai:

              - az iskolavezetés megbeszélései,
              - értekezletek,
                        - megbeszélések.
          A fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán értesíti a nevelőket.
          Az igazgató feladata az iskolavezetés ülései után tájékoztatni az irányítása alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel.

b)      Nevelők és a tanulók
         
          Az iskola egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató az alábbiak szerint tájékoztatja a tanulókat:
              - az iskola folyosóján elhelyezett hirdetőtáblákon,
              - az iskolarádión,
              - az osztályfőnökön keresztül az osztályfőnöki órákon,
              - a diákközgyűlésen.
         
          A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, hiányzásairól a szaktanárok és az osztályfőnökök folyamatosan szóban és írásban tájékoztatják.
          A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik tanáraikkal, osztályfőnökükkel, az iskolavezetéssel.

c)       Nevelők és a szülők
         
          Az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról rendszeres tájékoztatót ad:
             
· a szülői szervezet vezetőségének ülésén,
· az iskolai szülőértekezleteken,
· az iskolai rendezvényeken az igazgató, az igazgatóhelyettes,
· az osztály szülőértekezletén az osztályfőnök.

          A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi fórumok szolgálnak:

              - szülői értekezletek,
              - családlátogatások,
              - fogadóórák,
              - írásbeli tájékoztató ellenőrző könyvön keresztül,
              - telefonon vagy levélben történő értesítés,
              - személyes beszélgetés.

          A szülői értekezletek idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, SzMSz-éről tájékoztatást kérhetnek.

          Fenti dokumentumok egy-egy példánya az alábbi helyeken található meg:

               - az iskola igazgatójánál,
              - a tanári szobában (a DÖK-t segítő tanárnál),
- az iskola irattárában,
- az iskola könyvtárában,
- az iskola fenntartójánál.

VII. Az iskola vezetésének és közösségének külső

 kapcsolatai

                   a) a Zala Megyei Önkormányzattal,
                   b) a helyi önkormányzati képviselőtestülettel,Lenti és a környező települések pol-
                      gármesteri hivatalaival,
                   c) a Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskolával,
                   d) a Zala Megyei Munkaügyi Központtal,
                   e) a helyi művelődési központtal,
f) a helyi zeneiskolával,
                   g) a vonzáskörzetbe tartozó általános iskolákkal,
                   h) a város és a megye más középiskoláival,
                   i) a szakképzésben érdekelt szervezetekkel, vállalkozókkal.

                   a) az iskolát támogató alapítványokkal,
                   b) helyi civilszervezetekkel,
                   c) helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal,
                   d) helyi gyermek és ifjúsági szervezetekkel (GYIÉT),
                   e) a lenti Családsegítő Szolgálattal,
f) a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, Zalaegerszeg Apáczai Csere János tér 5/A.

VIII. Az iskolai könyvtár működésének rendje

Az iskolai könyvtár szakértő által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, mely a Házirend melléklete.

IX. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések,az iskolai hagyományok ápolása

1. Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, és a felelősöket az éves munkaterv határozza meg.

2.  Az intézményi ünnepélyek, megemlékezések rendje:
a) tanévnyitó
b) aradi vértanuk emléknapja – október 6.
c) Nemzeti ünnep - október 23.
d) Gönczi-nap: november 22. előtti péntek
e) karácsonyi ünnepély: az év utolsó tanítási napján
f) szalagavató
g) megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól: február 25.
h) Nemzeti ünnep: március 15.
i) megemlékezés a holocaust áldozatairól: április 16.
j) ballagás
k) tanévzáró

     Megjegyzés: b), g), i) megemlékezéseket osztályfőnöki órán, történelem órán vagy az iskolarádión keresztül rendezzük meg.

    Az ünnepélyeken, megemlékezéseken, hagyományápoló rendezvényeken a tanulók megjelenését, részvételét, öltözetét a Házirend szabályozza.

X. A mindennapi testedzés formái

A mindennapos testedzés lehetőségét az alábbi foglalkozások megszervezésével biztosítjuk:

1.  A pedagógiai programban előírt számú testnevelési óra keretén belül.
     A kötelező testnevelési órákon vesznek részt az I. kategóriába sorolt tanulók, nekik megfelelő „könnyített” mozgásanyag végzésével.
2.  Nem kötelező időkeret terhére működtetjük az iskolai sportkört legalább heti 2x45 perces időtartammal. Itt felkészítést kapnak a tanulók a középiskolás versenyeken, bajnokságokon való szereplésre röplabda, kézilabda, sakk, tenisz, labdarúgás és atlétika sportágakban.
     A versenyeztetéssel kapcsolatban felmerülő (utazás, nevezési díj, bírói díj, stb. ) költségeket a költségvetésből illetve egyéb forrásokból (alapítvány, pályázatok) finanszírozzuk.

3.  A tanulók igénye szerint rendszeresen tömegsport órákat tartunk, melyeken minden diák tanári felügyelet mellett használhatja az iskola sportlétesítményeit és eszközeit. A tömegsport órák elsődleges céljának a kikapcsolódást, a szórakozást, a kellemes testi felüdülést tekintjük. Lehetőséget adunk a kötetlen mozgásra, játékra, valamint versenyzési lehetőséget kínálunk osztályok közötti házibajnokságok szervezésével.

4.  Alkalmat adunk a téli sportok megismerésére sítábor keretében.

5.  A gyógytestnevelési (II. kategóriás) foglalkozások megtartásához az egészségügyi szakszolgálat segítségét vesszük igénybe.

6. A III. kategóriába sorolt tanulók nem sportolhatnak. A II. és III. kategóriába sorolt tanulóknak a testnevelési órán jelen kell lenni, ez alól felmentést az igazgató adhat.

XI. Tanulók mulasztásának igazolása

1.  A tanuló tanítási óráról való távolmaradását, illetve késését az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően.

3. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát és emiatt a tanítási év végén nem osztályozható, a nevelőtestület engedélyezheti az osztályozó vizsga letételét.

4.  Ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja az évi 30 órát, a nem tanköteles tanulót külön fegyelmi eljárás nélkül törölni kell a tanulók névsorából.

5. Ha egy adott tantárgyból a hiányzás meghaladja a tanítási órák 30%-át, és a tanítási év végén a tanuló emiatt nem osztályozható, osztályozó vizsga letételére kaphat engedélyt a nevelőtestülettől.

XII. A tanulók jutalmazása

1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

2.  Az iskola ezen túlmenően jutalmazhatja azt a tanulót, aki:
                   a) kimagasló sportteljesítményt nyújt,
                   b) eredményes kulturális tevékenységet folytat,
                   c) a közösségi életben jó szervező és irányító tevékenységet végez.
3.  A jutalmazás formái:
            
     a) az iskolában elismerésként a következő írásbeli dicséretek adhatók:
                   - szaktanári
                   - osztályfőnöki
                   - igazgatói
                   - nevelőtestületi.

    Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ők a tanév végén ajándékkönyvvel és oklevéllel jutalmazhatók.

     b) Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veszi át. A jutalmak odaítéléséről a nevelőtestület dönt.

     c) A négy éven át kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló Gönczi-emlékplakett kitüntetést kap. A kitüntetést a ballagási ünnepélyen az iskola igazgatója adja át. Erről a nevelőtestület dönt az osztályfőnök javaslata alapján.

     d) A kiváló tanulmányi eredményű tanuló tanulmányi ösztöndíjat kap. Odaítéléséről a tantestület félévenként dönt.

     f) Csoportos jutalmazási formák:
        A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Ennek odaítéléséről a tantestület javaslatára az igazgató dönt.

XIII. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

1.  A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

2.  A tanuló helytelen magatartása, tanulmányi kötelezettségeinek sorozatos elmulasztása, a házirend kisebb megsértése,enyhébb fegyelmi vétségek elkövetése, az erkölcsi normák kisebb megsértése, illetve gondatlan károkozás esetén az alábbi fegyelmező intézkedésben részesíthető:

     A  fentieket fegyelmi tárgyalás nélkül adhatja:

     A fegyelmező intézkedés kihirdetése a fegyelmi vétségtől függően történhet:

A felsorolt fegyelmező intézkedések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába kell bejegyezni.

3.  A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója, illetve a tantestület dönt.

XIV. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és

ellátása

Az iskola fenntartja és biztosítja az iskolaorvosi rendelő helyiségét, berendezését és alapfelszerelését.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola minden tanévben biztosítja:
     a) egészségügyi szűrést két alkalommal, melyet az iskolaorvos a védőnővel együtt végez,
     b) fogászati ellenőrzés egy alkalommal.
A tanuló egészségügyi problémáival az iskolai rendelési időben felkeresheti az iskolaorvost.

XV. Katasztrófavédelem, intézményi védő, óvó előírások

1.A katasztrófák megelőzése, az ellenük való védekezés nemzeti ügy, így az ebből adódó feladatok az oktatási intézmények pedagógusaira, tanulóira és alkalmazottaira is vonatkoznak.

2. Az iskolát speciális katasztrófaveszély nem fenyegeti, mivel távol fekszik a fő közlekedési útvonalaktól, s a gyakran kiáradó Kerka sem veszélyforrás. Ennek megfelelően konkrét esetre vonatkozó veszély elhárítási tervet nem készítünk.

3. Mivel tanulóinknak mintegy fele vidékről bejáró, a téli tartós hóesések gyakran utazási gondokat okoznak. A Zala Volán helyi diszpécserszolgálatával felvett kapcsolat segíti a tanulók problémamentes közlekedését.

4.  Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SzMSz mellékletében található Katasztrófavédelmi terv előírásai szerint kell végezni.
     A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt vagy távollétében az ügyeletet tartó személyt.

     Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően
              a) haladéktalanul értesíti
                        - az érintett hatóságokat,
                        - a fenntartót,
                        - a szülőket
              b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók
                   védelmét, biztonságát szolgálják.

     Rendkívüli eseménynek számít különösen:
                   - tűz,
                   - árvíz,
                   - földrengés,
                   - bombariadó,
                   - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó,
 nehezítő körülmény.

     Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény:
- kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv alapján történik. Az egyéb, intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.
- a rendkívüli esemény jelzése: a tűzeset vagy káreset helyének jelentése a rendőrségnek, tűzoltóságnak és a mentőknek,
- az iskolavezetést, a dolgozókat, tanulókat haladéktalanul értesíteni, a veszélyben lévőket riasztani kell az eseményt észlelőnek,
- a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalói (kiürítés, mentés, rendfenntartás, rendvédelmi szervek - rendőrség, tűzoltóság - fogadásának előkészítése, biztonsági berendezések kezelése).

A Katasztrófavédelmi terv tartalmazza:

                     - az iskola adatait,
- az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival).

 A rendkívüli eseményekre való felkészülés céljából tanévenként legalább egyszer próbariadót kell tartani, melynek végrehajtását az iskola valamennyi tanulójával és dolgozójával közösen kell értékelni. A próbariadó tervezése az éves munkatervben történik.

5. A tanulók katasztrófavédelemmel kapcsolatos felkészítése: a tanulók minden évben részt vesznek a Katasztrófavédelmi Igazgatóság által meghirdetett versenyeken.

6. A pedagógusok és alkalmazottak katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése érdekében minden tanévben kötelező továbbképzést tartunk. A tanulók felkészítése az osztályfőnökök feladata

Intézményi védő, óvó előírások      

1.  Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére átadja azokat az alapvető ismereteket, amely részükre egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges. Baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele mindenkinek kötelessége.

2.  Az iskola helyi tanterve alapján tantárgyi órák keretében kell oktatni a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

3. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet fenntartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

4. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órának a testnevelés, a fizika és a kémia óra tekintendő.

5. A tanulók figyelmét fel kell hívni minden gyakorlati, technikai feladat vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor a követendő magatartásra.

a) a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni,
b) a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást – ha lehetséges – meg kell szüntetni,
c) az esetet jelenteni az igazgatónak.

7.  A balesetet szenvedett tanulót elsősegélyben részesítő nevelő, dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

8.   A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink számára kötelező. Az iskolában történt mindenféle
              balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek elkerülése, megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket meg kell hozni.

9.  Az iskolában vagy iskolán kívüli rendezvényen előforduló tanuló balesetekkel kapcsolatos feladatok a magasabb jogszabályok alapján:

       a) A tanuló balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
       b) A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak ( kiskorú esetén a szülőnek ). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
c) A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola igazgatójának és a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni
d) Igény esetén a szülői szervezetet és a diákönkormányzat részvételét is biztosítani kell a tanulói balesetek kivizsgálásában.
       f) Súlyos az a tanuló baleset, amely:
                       - a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült- orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette),
                         - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, jelentős mértékű károsodását,
                         - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
                         - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb, két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
                         - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő torzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.

XVI. Az ösztöndíjak és támogatások megállapításának és felosztásának elvei

1.  Az ösztöndíj a kimagasló tanulmányi munka elismerését szolgálja. A rendelkezésre álló ösztöndíjkeret az iskola éves költségvetésében kerül megállapításra.
     A tanulmányi ösztöndíj odaítélésének szempontjait a nevelőtestület határozza meg, és dönt az összegek nagyságáról. Az ösztöndíj lezárt félévre szól.

2.  Támogatás: ingyenes tankönyvre illetve 50%-os étkezési térítési díjkedvezményre jogosultminden olyan tanuló, aki a törvény szerinti feltételeknek megfelel.

XVII. Térítési díj és tandíj befizetése

1. A közoktatási törvény és a fenntartó által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges követelményekről az iskola igazgatója dönt.

2. A gazdasági vezető minden tanév elején a nyilatkozatok alapján dönt a kedvezményre jogosultak személyéről.

3. A térítési díjakat és tandíjakat az előre meghatározott időpontig az iskola pénztárába kell befizetni vagy számláról utalni.
      Indokolt esetben a határidőtől való eltérésre az igazgató engedélyt adhat.

4. Az előre befizetett díjak visszafizetéséről a gazdasági vezető gondoskodik, ha:
                   a) a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik
                   b) a tanuló egy hónapot meghaladóan igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni.

5. Az igénybe nem vett, de előre lemondott étkezésekre a már befizettet díjat az élelmezésvezető túlfizetésként a következő hónapra elszámolja.

XVIII. A tankönyvellátás rendje

1.  Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató a felelős. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek és segédletek hivatalos jegyzéke megfelelő időben álljon rendelkezésére a pedagógusoknak, illetve a szakmai munkaközösségeknek. Törekedni kell arra, hogy a követelményeknek megfelelő, árban legkedvezőbb könyvet kapják a tanulók. Az igazgató a tankönyvellátás megszervezésére a nevelőtestület tagjai közül tankönyvfelelőst bíz meg.

2.  A tankönyvfelelős:
                   a) elkészíti a tankönyvrendelést a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján,
                   b) megszervezi a tankönyvek iskolai terjesztését,
                   c) elszámol a tankönyvforgalmazókkal.

     Az intézmény könyvelő-pénztárosa nyugtát ad a tanulóknak, illetve számlát annak a tanulónak, aki ezt igényli.
     A tankönyvfelelős tevékenységéért megállapodás alapján díjazásban részesül.

XIX. A felnőttoktatás

1.  Az iskolában esti tagozatú oktatás folyik.

2.  A felnőttoktatás délutáni munkarendben, 14 óra 20 perc és 18 óra között történik.

3.  Az esti tagozatú oktatás heti három délután (hétfő, szerda, csütörtök) van.

4.  A felnőttoktatáson résztvevő 9. évfolyamos vagy más intézményből érkező hallgató regisztrációs díjat, a 11-12. évfolyamú hallgató félévenként térítési díjat fizet, melyet az igazgató állapít meg.

5. A felnőttoktatást az igazgatóhelyettes az osztályfőnökökkel együtt irányítja.

XX. Felkészítés az érettségi vizsgára

                                           Az iskola minden évben február 1-ig nyilvánosságra hozza, hogy a kötelező érettségi tárgyakon (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek) túl melyik tantárgyakból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést.
                                           A 10.évfolyamos tanulók május 20-ig írásban nyilatkoznak arról, hogy a választott érettségi tárgyakból milyen szintű felkészítésre jelentkeznek. Módosításra augusztus 31-ig van lehetőség.
                                           A választott tárgyak és felkészülési szint megváltoztatása csak igazgatói engedéllyel lehetséges.
     

XXI. A reklámtevékenység szabályozása

1.  Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és kulturális tevékenyéggel, az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze.

2. Ügynöki tevékenységet az iskolában csak igazgatói engedéllyel lehet folytatni.

XXII. Az iskola minőségbiztosítási rendszere

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§-a előírja az intézményi minőségirányítási program elkészítését. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek kereti között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.
Az intézmény igazgatója elkészíti az intézményi minőségirányítási programot, ennek végrehajtására minőségfejlesztési csoportot hoz létre és működtet.
A három tagú minőségfejlesztési csoport vezetőből és két tagból áll. A megbízás egy tanévre szól, többször ismételhető.
A csoport hatásköre:
                   - a partnerek azonosítása, a partnerlista frissítése,
                   - a partnerek elégedettségének mérése, értékelése, visszajelzés az igazgatónak,
                   - a többletmunkáért járó juttatások elosztására vonatkozó javaslattétel,
                   - a személyre szabott önértékelés és az intézményi önértékelés szempontjainak összeállítása,
                   - az intézményi minőségirányítási program felülvizsgálatára javaslatok megfogalmazása.

XXIII. Az SzMSz elfogadása és jóváhagyása

Elfogadáskor a jogszabályokban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet.
       
2.  Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata az intézmény fenntartójának, Zala Megye Önkormányzatának 2006.                            napján történt jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát vesztette

XXIV. Záró rendelkezések

1. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:

      - Számviteli politika
- Házi Pénztár Kezelési Szabályzat
- Bizonylati Szabályzat
- Leltározási Szabályzat
- Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének
 szabályzata
- Katasztrófavédelmi Szabályzat
- Iskolai Könyvtár Szabályzata
- Dolgozók munkaköri leírása
- FEUVE helyi rendszere

Lenti, 2006-04-25.

                                                        Árkovicsné Pezzetta Claudia
                                                                  igazgató

Vissza a lap tetejére