Cairn terrier
A cairn terrier a legősibb skót terrierfajta, éppenséggel az igazi hegylakó, mégis a rokonságból ezt a fajtát ismerte el utoljára hivatalosan a Kennel Club.A cairn terrier kialakulása elsősorban Skye szigetéhez kötődik, így nem csoda, hogy 1910-ig rövidszőrű skye terriernek is hívták. .
Ma használatos elnevezése szülőföldjének sziklás vidékeire
utal, pontosabban a cairn szó olyan kőrakást, kőhalmot jelent, mely
síremlékként vagy határkőként szolgál. Érdekes, hogy sokáig a brit
"stone" (szó szerint kő) mértékegység volt a standard szerint a cairn
terrier kívánatos testsúlya, mely 14 font, ráadásul a fajta színei
között a kőszikla minden árnyalata megtalálható. Az egyik legkorábbi
feljegyzés 1436-ból maradt fenn, John Lesley-től, aki a fajtát
rettenthetetlen, gyors, kemény vadászkutyaként írja le, melynek
barlangokba és kotorékokba kellett bemásznia, hogy akár a borzot is
megölje. Az emberrel szemben viszont barátságos és vidám kutyának
ábrázolja Lesley a cairn terriert.
Skócia terrierjeit 1873-ig
egyszerűen skót terriereknek hívták, ezen belül két csoportot
különböztettek meg, a dandie dinmont és a skye terriereket. utóbbiak
közé tartozott a skót, a west highland white és a cairn terrier.
1908-ban végül külön részt nyitottak a törzskönyvben a westiknek, de
1924-ig a skye, a cairn és west highland white terriereket még mindig
keresztezték egymással, a fehér cairn almot westiként, a színes westi
almot cairn terrierként törzskönyvezték. A fajta atyjának Martin
MacLoad of Drynock kapitányt tartják, Skye szigetéről. MacLoad kapitány
nagy sportember és szenvedélyes vidravadász volt a századforduló
tájékán. Falkányi ezüstszínű rövidszőrű skye terriert tartott negyven
éven át, mígnem 1854-ben Kanadába emigrált. A Drynock-kutyákat Mr. John
Macdonald tenyésztette tovább, a Bridge of Ose kennel tulajdonosa,
szintén Skye szigetén. Macdonald úr DŰnvegan kastély vadőre volt, a
MacLeod of Macleod klán szolgálatában, több mint 40 éven át. 1917-ből
származó levelében azt írja, az elmúlt 70 évben ő és testvére
Drynock-kutyákat tartottak. A Mackinnos of Kilbride kennel a maga
idejében szintén nagyon jó rövidszőrű skye terrier kennel volt. Ezek a
terrierek FarqŰahar of DrŰmfearn kutyáitól származtak, akik a XVII.
században éltek, szintén Skye szigetén. A modern cairn DrŰmfearn
kutyáitól származtak, akik a XVII. században éltek, szintén Skye
szigetén. A modern cairn terrier kialakulásában Alastair Campbell és
Mary Hawke játszották a legnagyobb szerepet. Az ő kitartásuknak
köszönhető, hogy 1910-ben a Kennel Club hivatalosan is elismerte a
fajtát és 1912. májŰs 29-én külön regisztert nyitott a cairn
terriernek.
Cairn terrier standard (FCI 4)
Általános megjelenés: Fürge,
figyelmes, munkára kész és megjelenésében ősi kutya. Mellső mancsaira
jól előre támaszkodó. Mellős és hátulsó része erőteljes, mellkasa mély,
mozgása nagyon szabad lefutású, szőrzete időjárásálló.
Karakter: Aktív, bátor és robosztus benyomást kell keltenie
Wesen: Rettenthetetlen és vidám, nagyon magabiztos, de nem agresszív.
Fej és koponya: Kicsi,
de a testtel megfelelően arányos fej. Széles koponya határozott
mélyedéssel a szemek között és kifejezet stoppal. erőteljes fang, erős
állkapocs, de nem hosszú vagy nehéz. Fekete orr. A fej jól szőrözött.
Szemek: Egymástól messze elhelyezkedők, közép nagyok, sötét mogyoróbarna színűek. Kissé mélyen ülők bozontos szemöldökkel.
Fülek: Kicsik, hegyesek, felállóak és jól hordottak, sem túl közel nem állnak egymáshoz, sem túl szőrösek.
Fang/harapás: Nagy
fogak. erőteljes állkapocs, szabályos, rendezett és teljes ollós
harapással, a felső metszőfogak sora hézag nélkül az alsó metszőfogak
sorára nyúlik, és a fogak az állkapocsban függőlegesen állnak.
Nyak: Jól illeszkedő, nem rövid.
Mellső rész: Ferdén
elhelyezkedő lapockák. A végtagok közepes hosszúságúak, erőteljes, de
nem túl nehéz csontokkal. A könyök semmiképpen sem fordulhat kifelé. A
végtagokat dús, durva szőr borítja.
Test: Közepesen hosszú, egyenes hát. Jól ívelt, messze hátranyúló bordák. erőteljes, hajlékony ágyék.
Hátulsó rész: Nagyon
erőteljes, izmos. Jól, de nem túlzottan szögelt térdízület. Mélyen
elhelyezkedő csánkízület, mely hátulról nézve, sem befelé, sem kifelé
nem fordul.
Mancsok: A mellső mancsok, melyek
nagyobbak a hátulsóknál, csekély mértékben kifelé fordulhatnak. Vastag,
erőteljes talppárnák. A vékony, keskeny vagy nyitott mancs hibának
tekintendő.
Farok: Rövid, a
testhez illő. Jól szőrözött, de nem zászlós. Sem túl magasan, sem túl
alacsonyan tűzött. Vidáman, de nem a hát fölött hordott.
Jármód/mozgás: Nagyon
szabad, folyamatos és térölelő mozgás. A mellső végtagok messze előre
nyúlnak, a hátulsók erőteljes tolóerőt biztosítanak. A csánkízületek
mozgás közben sem túl közel, sem túl távol nem kerülnek egymástól.
szőrzet: Nagy
jelentőségű, időjárásálló. Elengedhetetlen a kettős szőrzet dús, durva,
de nem drótos fedőszőrzettel és rövid, Puha és sűrű aljszőrzettel. A
nyitott szőrzet hiba. Enyhe hullámosság megengedett.
Szín: Krémszínű,
búzaszínű, vörös, szürke vagy szinte fekete. Csíkozottság minden
színnél megengedett. Tiszta fekete, fehér vagy fekete-cser nem
megengedett. Sötét jegyek a füleken vagy a fangon nagyon jellemző a
fajtára.
Méret/súly: A marmagasság kb. 28-31 cm, mindig helyes arányban a súllyal, mely ideális esetben 6-7,5 kg.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell
rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.