A "minőség" és a "korrekt ár", mint fogalmak
A „minőség” szó marketing szempontból, – csak úgy, mint az akció – elnyűtté vált a
mindennapjainkban. Túl azon, hogy mindenre ráaggatják jelzőként, őszintén, ki nem azt várja
el, hogy minőséget kapjon a pénzéért?
Mindenkinek jogos igénye egy beszerzésnél, - legyen az szolgáltatás, háztartási gép,
üzemanyag, élelmiszer, geodéziai eszköz és gyakorlatilag bármi, amiért pénzt kell kiadni, -
hogy az ellenszolgáltatás a lehető legjobb minőségű legyen?
Mondhatnánk azt, hogy az ár némileg mutatója a felhasznált anyagok tulajdonságainak,
ráfordított energia értékének, de lássuk be, manapság azonos termékkörökben hatalmas
eltérések nem nagyon lehetnek.
(Gondoljunk csak az autógyárakra: szinte követhetetlen, éppen ki kit vásárol fel, a főbb
alkatrészek azonos gyártósorról jönnek le. Árukat, „minőségüket”(?) az embléma határozza
meg!)
Persze a minőség mindenkinek, mindenhol mást jelent.
Maradva az autós vonalon: egy Forma 1-es autó az ipar remeke, minőségi anyagokból
összeépítve, akár 320km/h végsebességgel. Mégis egy földmérő mit kezdene vele terepen?
Neki a munkavégzéshez egy magas felépítésű 4x4-es terepjáró a minőségi megoldás,
amivel a járhatatlan terepen is elboldogul, amivel nem akad el. Persze, ez a választása nem a
gyorsulási versenyekre termett!
Mindkét termék gépjármű, mindkét termék minőséget képvisel, mégsem vethetőek össze!
Elmondhatjuk tehát, hogy a minőség egy termék olyan tulajdonsága, amit egy adott
szituációban a felhasználhatósága határoz meg, így nagyon relatív fogalom.
Megítélése így nem a forgalmazó feladata, hanem a felhasználóé, aki saját igényei és céljai
alapján el tudja dönteni, hogy egy roadster vagy egy terepjáró képviseli neki a minőséget!
Néhány gondolat a "korrekt árról":
Új helyemen, új pozíciómban egy oktatáson szóba került a „korrekt ár” kérdése.
A résztvevők egy megvásárolt lábbeli kapcsán azt nehezményezték, hogy kiderült, a termék
beszerzési ára negyedannyi volt, mint az eladási ára.
A felháborodás arra irányult, hogy ilyen magas árrése mellett a forgalmazó árai bizony nem
korrektek.
Rákérdeztem, hogy amíg nem tudta a beszerzési árat, addig jó üzletnek érezte-e a
beszerzést. A válasz igen volt, az ügyfél addig az eladási árat kifejezetten jónak találta.
Akkor vajon, mi változott meg az új információval?
A korrekt ár az, amit a vevő is és az eladó is jónak talál! Ami mindkettejük számára
megéri, amin az üzlet „jószívvel” megköttetik!
A vevő oldalról természetes, hogy a lehető legkisebb áron szeretne hozzájutni a termékhez,
míg az eladó szeretne minél nagyobb árréssel értékesíteni.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kereskedő az árrésből él. Ebből fedezi azokat a költségeit,
adóit és járulékait, amik ma minden magyar vállalkozót terhelnek: az üzemanyag,- és
bérköltségtől a cégautó-adóig. Éppen ezért, túlzóan alacsony áron már nem éri meg neki az
eladás. Erről további gondolatokat az Akciók és Alkuk cikkben olvashat.
Remélem, fenti cikkemmel sikerült új megvilágításba helyeznem a "minőség" és a "korrekt ár"
kérdését!
Kérdés, észrevétel esetén a gpstakarok@gmail.com címre várom a leveleket!
mindennapjainkban. Túl azon, hogy mindenre ráaggatják jelzőként, őszintén, ki nem azt várja
el, hogy minőséget kapjon a pénzéért?
Mindenkinek jogos igénye egy beszerzésnél, - legyen az szolgáltatás, háztartási gép,
üzemanyag, élelmiszer, geodéziai eszköz és gyakorlatilag bármi, amiért pénzt kell kiadni, -
hogy az ellenszolgáltatás a lehető legjobb minőségű legyen?
Mondhatnánk azt, hogy az ár némileg mutatója a felhasznált anyagok tulajdonságainak,
ráfordított energia értékének, de lássuk be, manapság azonos termékkörökben hatalmas
eltérések nem nagyon lehetnek.
(Gondoljunk csak az autógyárakra: szinte követhetetlen, éppen ki kit vásárol fel, a főbb
alkatrészek azonos gyártósorról jönnek le. Árukat, „minőségüket”(?) az embléma határozza
meg!)
Persze a minőség mindenkinek, mindenhol mást jelent.
Maradva az autós vonalon: egy Forma 1-es autó az ipar remeke, minőségi anyagokból
összeépítve, akár 320km/h végsebességgel. Mégis egy földmérő mit kezdene vele terepen?
Neki a munkavégzéshez egy magas felépítésű 4x4-es terepjáró a minőségi megoldás,
amivel a járhatatlan terepen is elboldogul, amivel nem akad el. Persze, ez a választása nem a
gyorsulási versenyekre termett!
Mindkét termék gépjármű, mindkét termék minőséget képvisel, mégsem vethetőek össze!
Elmondhatjuk tehát, hogy a minőség egy termék olyan tulajdonsága, amit egy adott
szituációban a felhasználhatósága határoz meg, így nagyon relatív fogalom.
Megítélése így nem a forgalmazó feladata, hanem a felhasználóé, aki saját igényei és céljai
alapján el tudja dönteni, hogy egy roadster vagy egy terepjáró képviseli neki a minőséget!
Néhány gondolat a "korrekt árról":
Új helyemen, új pozíciómban egy oktatáson szóba került a „korrekt ár” kérdése.
A résztvevők egy megvásárolt lábbeli kapcsán azt nehezményezték, hogy kiderült, a termék
beszerzési ára negyedannyi volt, mint az eladási ára.
A felháborodás arra irányult, hogy ilyen magas árrése mellett a forgalmazó árai bizony nem
korrektek.
Rákérdeztem, hogy amíg nem tudta a beszerzési árat, addig jó üzletnek érezte-e a
beszerzést. A válasz igen volt, az ügyfél addig az eladási árat kifejezetten jónak találta.
Akkor vajon, mi változott meg az új információval?
A korrekt ár az, amit a vevő is és az eladó is jónak talál! Ami mindkettejük számára
megéri, amin az üzlet „jószívvel” megköttetik!
A vevő oldalról természetes, hogy a lehető legkisebb áron szeretne hozzájutni a termékhez,
míg az eladó szeretne minél nagyobb árréssel értékesíteni.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kereskedő az árrésből él. Ebből fedezi azokat a költségeit,
adóit és járulékait, amik ma minden magyar vállalkozót terhelnek: az üzemanyag,- és
bérköltségtől a cégautó-adóig. Éppen ezért, túlzóan alacsony áron már nem éri meg neki az
eladás. Erről további gondolatokat az Akciók és Alkuk cikkben olvashat.
Remélem, fenti cikkemmel sikerült új megvilágításba helyeznem a "minőség" és a "korrekt ár"
kérdését!
Kérdés, észrevétel esetén a gpstakarok@gmail.com címre várom a leveleket!
Vissza a Hasznos tanácsokhoz
