<vissza | |
![]() |
|
![]() |
|
A Holtak Seregét, ami Dunharrow Holtjai, vagy az Esküszegők néven is ismert, a Fehér Hegység szellemei alkották, akiket Isildur arra kárhozott, hogy Középföldén maradjanak, miután megszegték az esküjüket, hogy segítsék az Utolsó Szövetség Csatájában. Isildur azt mondta, hogy nem lelhetnek békét addig, amíg be nem teljesítik az esküjüket az ő, vagy örökösei parancsára. A Dwimorberg alatti hegyet és Boronavölgyet kísértették, bár utóbbiban elvileg csak baj, illetve halál esetén jelentek meg. A Holtak Királya, a Holtak Seregének legfélelmetesebbje vezette őket. Isildur halála óta senki sem tudta a Holtak Seregét a szükség óráiban segítségre bírni, mert csak Isildur örökösének válaszoltak. |
|
Egyszer emberként éltek a Fehér Hegységben. Gondor felépítésénél megesküdtek
Isildurnak, hogy harcolnak érte. A sötét évek során azonban Szauront
istenítették, így amikor eljött az idő, és Isildur a segítésgüket kérte,
meghátráltak, így Isildur elátkozta őket. Malbeth, a jós azt jövendölte, hogy egy napon, amikor a szükség Isildur egyik örökösét a Hegység alatti ösvényhez vezeti, a holtak válaszolnak a hívására. A jóslat valóra vált. A Gyűrű Háborújában Isildur örököse, Aragorn szóltotta a Holtakat. Erech Kövéhez hívva őket azt parancsolta nekik, hogy teljesítsék esküjüket, és felszabadulhatnak. Aragorn a Holtak Seregét keresztülvezette Lamedonon és Cirilen. Gondor tájait bejárva észrevették, hogy azok mind kihaltak, amióta a háborúba nem vonulók elmenekültek a rettegett Holtak Királya elől. Még Umbar és Harad emberei is abbahagyták a harcot, és elmenekültek, akik a linhiri gázlókat támadták a Gilrain folyója feletti hegynél. Az egyetlen, akinek bátorsága volt maradni, Angbor, Lamedon királya volt, Aragorn pedig arra kérte, hívja össze az embereit és kövessék a Szürke Társaságot Pelargirbe. Négy nap és négy éjszaka lovagoltak, amióta Aragorn először Erech Kövéhez hívta a Holtakat. Az ötödik napon elérték a célt, Pelargirt, ahol Umbar főflottája felsorakozott.
Néhány hajó már Minas Tirithbe hajózott, mert a Holtak Seregéről keringő
pletykák elértek a kikötőkbe. A híresztelések ellenére azonban Haradrim,
akit a Társaság üldözött, a kikötőbe érve felnevetett pusztán Aragornt
és dunedaini élő hadseregét látva, tekintve, hogy a Holtak mögöttük
láthatatlanul rejtőztek, ellenségüket meglepve. A Holtak Serege rátámadt a hajókra, amik még mindig le voltak horgonyozva, aztán keresztülsétáltak a vízen azokhoz, akik vitorlát bontottak. A megrettent kalózok elhagyták hajóikat és a vízbe ugrottak. Vagy megfulladtak, vagy dél felé indultak, a szülőföldjükre. Amint Haradrimot és a kalózokat legyőzték, Aragorn megszólaltatta a kürtöket, a Holtak pedig elvonultak a tengerpartra. Mivel végül beteljesítették esküjüket, Aragorn szabadságot biztosított a Holtak Seregének. A Holtak Királya előrelépett, eltörte lándzsáját, és eldobta azt. Meghajolt Aragorn előtt, a Holtak pedig végül eltűntek a Föld színéről, megszabadulva annak problémáitól. |
|