gyürükurahobbit.atw.hu
<vissza
 
"Ő itt Arathorn fia Aragorn, az arnori dúnadánok törzsének feje, Nyugat Seregének kapitánya, Észak Csillagának viselője, az Újrakovácsolt Kard birtokosa, csatában győzedelmes, a keze gyógyító kéz, ő a Tündekő, a Númenorból való Elendil fia, Isildur utódának, Valandilnak házából való Elessar."
 
 

Harmadkor 2931. március 1.-én született és Negyedkor 120.-bín halt meg. Szülei: I. Arathorn és Gilraen.

Egyéb nevei: Születési neve II. Aragorn, melyet Aravir fia, I. Aragorn nevű ősére emlékezve kapott.
Völgyzugolyban Dúnadánnak hívták. Jelentése: Nyugathon embere, númenori.
Papsajt Ászok Vándor néven mutatta be Frodónak Bríben.
Éomer Szárnyaslábúnak szólította, amikor megtudta, hogy a Pippint és Trufát elrabló orkokat üldözve 45 mérföldet is megtettek naponta.
Ifjú korában Estelnek (Reménynek) szólították Elrond házában.
Vándorlásai alatt a Thorongil (Csillagos Sas) álnevet használta.
Ő lett a Negyedkorban Gondort uraló Telcontar Ház megalapítója, az Újraegyesített Királyság első Nagykirálya: Elessar Telcontar király, ami quenya nyelven "Tündekő Vándor"-t jelent.

Nevezetes fegyvere a Narsil/Andúril - Elendil kardja.

Ékszerei: Barahir gyűrűje, Esthajnalcsillag - Arwen nyakéke, Királyi koronája.
 
A viharedzett arcú, éber tekintetű férfi, egy Kósza, egyike a vándorló északi embereknek. Gandalf szövetségese és barátja.
Valódi neve Aragorn. Két éves korában halt meg az apja egy ork támadás során.
Elendil egyenesági leszármazottja, Isildur trónjának örököse, a királyok leszármazottja, az emberek ősi népének utolsó sarja északon. Gyerekkorában árva volt, Elrond nevelte föl Völgyzugolyban, és ott nőtt fel.
Ettől fogva Estelnek nevezték, ami sindarin nyelven "Reményt" jelent. Valódi nevét és származását Elrond parancsára még Aragorn előtt is titokban tartották, nehogy az Ellenség rátaláljon, amikor kutat Isildur örököse után. Húsz éves korában mondta el neki Elrond, ki is Ő valójában. Megkapta Barahir gyűrűjét, mely a Númenor királyaival való távoli rokonság jelképe, valamint Isildur törött kardjának, Narsilnak darabjait. Az annúminasi jogart, Andúnie urainak ezüstpálcáját - mely talán a legrégibb emberkéz alkotta mű, ami Középföldén fennmaradt - míg Aragorn ki nem érdemli Elrond magánál tartotta.
Itt lett szerelmes Arwenbe, Elrond lányába, aki vele ellentétben halhatatlan.
 
 
Aragorn rendelkezett a dúnadánok jövőbe látásával, gyakorlott gyógyító volt, nagyon jól ismerte a gyógyfüvek erejét.
Sokféle álruhában járt, sok néven szerzett magának hírnevet. A Thorongil (Csillagos Sas) nevet használta, szolgált (2957-től 2980-ig) a rohani Thengel király és II. Ecthelion gondori helytartó hadseregében is. 2980-ban legyőzte a lázadó Umbar tartományt. Mordor sötét vidékeiről visszatérve Aragorn Lórienbe ment. Galadriel ezüstbe és fehérbe öltöztette. Így találkozott újra Arwennel, akivel Nyárközép napján hűséget fogadtak egymásnak. Arwen vállalta, hogy elfogadja a halandó életet, átadta ennek jelképét, az Esthajnalcsillagot. Ezután Arwen Völgyzugolyban a reménység jeléül egy királyi zászlót készített neki, amelyen ott ragyogott a gondori Fehér Fa és Elendil Házának hét csillaga is. Aragorn bejárta Mória törpék vájta bányáit és Középfölde legdélebbi vidékét, Harad földjét. 3009-ben a Szövetség egyik tagja lett. Felesküdött a Gyűrűhordozó szolgálatára, akár élete árán is.
 
 
Szauron legyőzése után Aragorn elfoglalhatta méltó helyét Isildur örököseként Gondor királyi trónján Elessar Telcontar néven: ő lett Arnor huszonhatodik, Gondor harmincötödik és az Újraegyesített Királyság első királya.
Fehér Gandalf tette a fejére a királyi koronát. Miután Elrond átadta neki Anúminas jogarát, áldását adta Arwennel kötendő házasságukra is. Így egyesült újra a féltündék két ága, és ez lett az utolsó házasság, ami halandó és halhatatlan között köttetett. Elessar király és Arwen királyné százhúsz évig uralkodtak. Aragornnak megadatott, hogy megválassza távozása időpontját: 120-ban átadta koronáját fiának, Eldarionnak, és minden idők egyik legtekintélyesebb halandó uralkodójaként szenderült örök álomra a Királyok Házában. Arwen, aki ettől fogva már nem tudta élvezni az életet, visszatért Lórien kihalt földjére, és Cerin Amroth dombján tért nyugovóra.