Katonai térkép készítése egy laikus által.

A honlap elnevezését azért változtattam, mert a megtalált feljegyzésemben a C64 számítógépen kívül más típusú számítógépek is említésre kerülnek. A tanulmányt egy gyenge minőségű lapolvasóval digitalizáltam. A szöveg 1. és 2. fejezetét átgépeltem. a 3-5. fejezetek csak a tanulmány részek másolata.  Remélem a kedves olvasóimnak lesz türelme ezek elolvasására. A tanulmány 1989-ben készült. A CERUZA programból külön honlap itt. CERUZA

Fejezetek

1. Saját készítésű térkép programok (1.rész C64).

2. Saját készítésű térkép programok (2. rész C64 + IBM PC).

3. Interaktív grafikus térképek vázlatok készítésére alkalmas munkahelyek alkalmazása a hadműveleti munkában.

4. Grafikus adatbázisok kérdései


5.Irodalom jegyzék és egyéb anyagok.


6.Ami kimaradt.


7.Észrevételek, megjegyzések.





1. Saját készítésű térkép programok (1. rész C64).

  1. ( kiindulási elképzelések, rövid ismertetők )

    1.1. Kezdeti próbálkozások.

Magával a térképen végzett munkával az eddigi katonai pályafutásom során nagyon sokszor, nagyon sok vonatkozásban találkoztam. 1984 februárban vetődött fel bennem konkrétan a C-64 típu személyi számítógép grafikus utasításokat is tartalmazó SIMONS BASIC nevű kiterjesztés megkapásakor egy katonai célra felhasználható térképvázlat készítése lehetőségeinek tanulmányozása. A C-64 nagy felbontágrafikáját eddig csak az aránylag lassú BASIC -ból tudtam alkalmazni pontok rajzolására. A kiterjesztés lehetővé tette az alapvető grafikai elemek (meghatározott helyzetű pontok, vonalak, korok, négyzetek, téglalapok rajzolát, törlését stb.) viszonylag gyors megvalósítását egyszerű utasításokon keresztül. Ekkor kezdtem el a területtel kapcsolatos irodalom gyűjtését és tanulmányozát. Mint potenciális felhasználónak egy együttműködést felajánló levelet írtam az MN 2983 PK. szakmai helyettesének 1984.február 15-én, de levelemre válasz nem érkezett. Megfelelő biztatást és értékes tanácsokat kaptam dr. Várhelyi István a ezredestől, a hadtudományok kandidátusától , akinek ez irányú támogatását ez úton is kívánom megköszönni. Ugyanakkor köszönettel tartozom Lits Gábor alezredesnek a térképészeti ismeretek teletén nyújtott segítségéért.

A C64 gazdag program választékát kihasználva tanulmányoztam a SI MON BASIC után megkapott SUPERGRAPHICS ltozat, BASICA változat, BAS C változat, SCREENGRAPHICS, PAINT MAGIC, KOALA, LOGO, PASCAL változatok, GEOS stb. grafikus megoldásokat biztosító nyelvek és segédprogramok lehetőségeit.

Az egyes térképvázlat szletek rajzolásának leheségét az SU-CERUZA és az SC-CERUZA programokkal kezdtem tanulmányozni. A két program között csak az a különbség, hogy az első a SUPERGRAFIK míg a második a SCREENGRAFIK elnevezésű grafikus programcsomaggal lett elkészítve. A képernyőn megjelenő menü alapján lehetséges a kívánt ország választása:

Áttekintő térkép (1)
Magyar ország (2)
A
usztria (3)
N
émet Szövetségi köztársaság (4)
Svájc (5)
Észak Olasz
ország (6)
C
sehszlovákia (7)
NSZK déli ré
sze (8)

Az egyes szletek határvonal pontjai X-Y koordinátái az 1 milliós, 200000-es és 100000-es térképekhez kiadott áttekintő lap alapján¡n lettek manuálisan leolvasva és a gépbe DATA sorokként bevíve. A későbbiek folyamán ezeket a DATA sorokat megfeleelnevezéfikben floppylemezre rögzítve alkalmaztam. A vázlatokon egy a SPRITE technikával készült ceruzát mozgatok billentyűvel vagy botkormány (joystick) segítségével.

A SIMONS BASIC-el készült MODELL neprogram adatbázisa és ezzel a választha térképvázlatai azonosak a fentiekkel.

Új elemként választható az ábrázolás snezete:

Fekete-fehér ( 1) színes (2 )

és az ábrázolás minősége:

Csak határvonal (1)
Harvonal+városnevek (2)
Harvonal+városnevek+vízrajz (3)

A képernyőn a ceruzával pontok között vonalak húzhatok és városnevek jelennek meg a vázlat megfelelő helyein.

1.2. CERUZA-C.(1984)

Egy teljes hadműveleti munkafolyamatot modellez a CERUZA-C nevű program. Az adatbázis a fenti áttekintő‘ lap alapján készült manuális munkával. Ebben a fiam is segített és így egyes változatok VIKTOR néven is szerepelnek. A térképvázlat készítésére csak a képernyő‘ egy része van felhasználva. A hasznos képernyő felület jobb oldali egy ötöde az ikontechnikából vett ötlet alapján a menü választékot tartalmazza. A menüből a választás a megfelelő‘ smbillentyű megnyomásával történik. Ekkor egy kék színű ceruza a menü megfelelő‘ részére ugorva jelzi, hogy melyik üzemmódban vagyunk. A 3; 5. és 6. üzemmódoknál a képernyő‘ közepére ugró barna színű ceruza mozgatható joystick vagy a CRSR billentyűk segítségével. A billentyűs mozgatás sebességének váltása az L (lassú) és a G (gyors) billentyűkkel, irányának váltása a SHFT - telt CRSR billentyűkkel lehetséges. Az egymás alatt elhelyezett számozott téglalapban szereplő‘ üzemmódok szolgáltasai a vetkezőek:



A kép tárolása -előhívása (1)
Nagtott térkép előhívása (2)
Nagtott térkép tárolása (3)
Tárolt térkép előhívása (4)
rkép tárolása (5)
Hálo
k adatainak bevitele (6)
Hálo
k adatai képernyőn (7)
I
ndítás kezelési utasítás nélkül (8)

Üsd le a megfelelő számot:

A megfelelő szám leütése után a következő történik:

1. INFORMACIOK: eltűnik a térkép és az alfa-numerikus képernyőn a kővetkező további választások lehetségesek:
1.1.A két nagy felbontású képernyő egymással felcserélődik.
1.2. Egy a munkafolyamat során kapott térképvázlat tárolása
floppy lemezre. Ez lehet nagyított (ZOOM üzemmód), feliratozott vagy más úton kapott ltozat. Egy képernyő‘ tartalom rolása a floppyn 37 blokkot igényel.
1.3. Az 1.2. üzemmódban legubb a lemezen eltárolt képernyő tartamot betölti az aktuális képernmemóriába.
1.4. Az eredeti képernyő betetőzése lemezről az aktuális képernyő -memóriába. Amennyiben a munkafolyamat során egy második vázlat rögzítése érdekében az 1.5. üzemmód alkalmazásra került, úgy a képernyőn megjelenő‘ vázlat az 1.5. üzemmódban legutóbb rögzített képnek felel meg.
1.5. A munkafolyamat során kapott 2.térképvázlat tárolás lemezre. Alkalmazásakor a lemezen lévő‘ kiindulási ábra felülíródik.
1.6. A program intásakor- memóriába demó ljából három rádió háló, hálónként egy vezető és rom-három vezetett rádióállomás földrajzi koordinátái (északi szélességi fok,perc; keleti hosszúsági fok,perc) töltődnek. Az üzemmód ezen adatok megváltoztatását teszi lehetővé tíz hálóig hálónként tíz tagállomással. A betárolt adatok törlése után interaktívan megkérdi a hálók száma¡, majd hálónként a vezető‘ és vezetett állomások koordinátáit. Ha az adott hálóban nincs több állomás akkor kővetkező‘ értékként két nullát kell megadni.
1.7. Az alfanumerikus képernyőn (kis felbontású képernyő‘) az érvényes hálók kővetkező adatai jelennek meg:
1. vezető állos földrajzi koordinátái.
1.J. vezetett állomás földrajzi koordinátái és a vezető állomástól mért távolság.
A háló utolsó vezetett állomásának adatai alapján a képernyőn megjelenik egy a hálóra jellemző kiszámított szám a k által lefedett terület. A vezetett és vezető állomástól mért volság kiszámítása a gombi koordináta rendszerben végzett számítás alapján történik. Az egyes hálók adatai a képernyőn az f7 billentyű lenyomásáig olvashatóak. Az f7 billent lenyomásával- a kővetkező háló adatai olvashatóak. Az utolsó háló után újra a nagy felbontású képernyő jelenik meg a menüvel és a legutoltérpvázlattal.
1.8. Lehetővé teszi az alaphelyzethez való visszatérést a program újra indításával. Az újrakezdési folyamat meggyorsikása érdekében a kezelési utasítás a képernyőn nem _jelenik meg.

2. HALO JELOLES; az első haló vezető állomását megfelehelyen ,A bevel megjelöli majd 1-től növekedő számokkal megszámozza a háló vezetett állosait. A vezetett állomások helyétől vonalakat húz a vezető állomáshoz valamint e vonalnak megfelelő sugárral korokét rajzol, amelyek középpontja az adót vezetett á¡állomás. Az 1.7. részben számolt lefedett terület ezen korok területének ősszegével egyenlő. Amennyiben az ábrázolt pontok, vonalak, korok nem esnek az ábrázolt felületre, rajzolásuk nem történik meg. További hálók esetén a vezető állomását az ABC kővetkező‘ betűjével jelölve a folyamat ismétlődik a fent leirtanak megfeleen.

3. ZOOM UZEMMOD; a képernyő‘ kilasztott részének nagyítását teszi lehetővé. A ceruzát a kiválasztott képernyő rész egyik felső sarokpontjára vezetve meg kell nyomni az F3 billentt majd vízszintes irányban elmozdulva kijelölve a másik sarokpontot, az F3 billentyűt másodszori megnyomásával a nagyításra kerülő rész a képernyőn bekereteződik. A kijelölt sz módosítható. Ez esetben az F5 billentyű lenyomása után a keret a képernyőről torlódik és a nagyítandó sz kijelölésének folyamata újra kezdhető. Helyesnek elfogadott kijelölés esetén az F7 billentyű lenyomása után megkezdődik a kinagyított felületrész rajzolása. A rajzolás befejeztével a képernyőn a kinagyított részlet kerül ábrázolásra. A képalján látható lépték vonal megfelel az ábra lépkének. A menü felirat mellett megjeleceruza jelzi az üzemmódok újra választásának lehetőségét. Lehetséges a ZOOM üzemmód többszöri megismétlése.

Valamilyen rendellenesség jelentkezése esetén egy alaphelyzet érhető el a RUNSTOP és RESTORE billentyűk egyidejű lenyomásával. Ez után a GOTO 1 utasítás beadásával a munkát folytathatjuk anélkül, hogy a programot újra be kellene tölteni. Ez a módszer a többi üzemmódnál is alkalmazható .

Floppyról betöltött térképrészletek alkalmazása nem javasolt.

4. MARAD HAT+HAL: üzemmódnál a képernyőn csak a szárazföldi és tengeri határokat valamint a szélességi és hosszúsági vonalakat tartalmazó ábra jelenik meg.

5. VONAL HUZAS:a képernyő munkafelületének két kiválasztott pontja között vonalak meghuzását vagy ezen vonalak törlését teszi lehetővé. A rajzolandó vonal első végpontt a képernyő‘ tetszőleges helyére mozgatott ceruza helyzetének rögzítésével kell kijelölni az F3 billentyű megnyomásával. Ezután a ceruzát a második végpontra mozgatva az F3 billent megnyomásával kirajzolódik a t pontot összekötő egyenes. Az egyenes törlése az F5 billentyű megnyomásával lehetséges. A képernyőre több vonal is rajzolható. A kiindulási pont áthelyezés uni rögzítése az F1 billentyűvel. Ha a ceruzát¡t a vonal megrajzolása után tovább mozdítva megnyomjuk az F3 billentyűt úgy a rajzolt vonal másik végpontja az a pont lesz ahol az F1-et legutoljára megnyomtuk. Visszarés a menübe az F7 billentyű lenyomásával .

6. FELIRATOZAS: a képernyő‘ munkafelületének tetszőleges pontjáról balról jobb felé haladó nagy betűs karakterekből képzett fel iratok írását illetve javítását teszi lehe. Az elkarakter kiindulási helyzetének megadása a képernyő‘ tetszőeges helyére mozgatott ceruza helyzetének rögzítésével történik az F1 billentyű megnyomásával. Ekkor az F3 lenyomása után a képernyőn a mindenkor író gép billentyűnek megfeslő nagybetű jelenik meg balról jobbra tartóan. Hibás karakter írása esetén a legutolsó karakter az F5 billentyű lenyomásával tőrlőréik. A sor befejezése az F3 billentyűvel. A képernyőre több felirat is elhelyezhető. A feliratok fedhetik egymást de a hasznos képernyőt meghaladó szövegek vagy a művelet többszöri ismétlése esetén a program elakadhat. Ez esetben alkalmazható az elakadás esetére ismertet módszer.

7. KÉPETNYOMTAT: a nagy felbontású képernyő a számítógéphez csatolt MPS-503 típusú nyomtatóval kinyomtatható. Nyomtatási idő kb. 2,5 perc. (Emulátor esetén nem jól működik!)

8. JELENT!: a szágéphez csatolt nyomtató segítségével szöveges jelentés írható. A nyomtatónak ez esetben nem kell grafikusnak lennie. A kiinduláskor megadott dátum és az idő automatikusan kinyomtatódik. A jelentés szövegét a billentyűzet segítségével kell a képernyőn kialakítani. A megjelenő kérjel után billentyűzet két sor -1 karakter hosszú szöveg a RETURN billentlenyosa után kinyomtatódik. Egy dupla szélességű sor képzése a @ billentyű és RETURN után. Sor-emelés a 'fel' billentyű és RETURN és után. A ',' karakter helyett a ';' karaktert kel használni. A jelentés vége a 'jobbra' karakter és RETURN. Ekkor három üres sor után a baloldalra az induláskor beadott HP PK nevét kinyomtatva a program visszatér a menübe. A fenti rövid ismertető a jelentő‘ üzemmód kezdetén a képernyőn megjelenve segíti ennek az egyszerűsített szövegszerkesztő programrésznek felhasználását.

A program 1984. novembere óta konkrét felhasználóra vár. Az osztály személyi állományának és Sz. i. ezredes úrnak bemutatva 1884. novemberében. L. ezredes úrnak 1885. augusztusában az az évi IRM gyakorlatra való felkészülés során. Biztatása alapján készült el a 85-TERkEP elnevezésű változat.

1.3. 85-TÉRKÉP (1985).

A menü 2.üzemmódja új funkciót és elnevezést kapott. A GYAKFAZISOK nevű üzemmód a lehetséges irányrő‘ gyakorlat négy fázit mutatja be. A program kiinduló adatbázisa, amely Magyarországra vonatkozik, az SU-CERUZA programból lett átvéve rendelkezésre álló rövid idő miatt. Az egész program egy hét alatt készült a gyakorlat előkészítő hét estéin és éjszakáin valamint a szabad hétvégén. Új elemeként a kővetkezőek szerepelnek:

INFORMÁCIOK: üzemmódnál:

1. 9. Mérési pontok beadása (kézzel). A kiszámított földrajzi koordinátájú pontok ábrázolása Magyarország területén.

1.10. Mérési pontok beadása ESZG -ről. A mért irányok és a számított koordináták eltérését mutatja a képernyőn az ismert telepüsi helyekhez viszonyítva. A lemezről beltésre kelő „v24boot „ segédprogram segítségével betöltött programot indítva a számítógép a hozzá¡csatolt RS 232 interfészén keresztül a rendszer vezérlő QADRO PC-től megkapja a kiszámított koordináta adatokat. Ezek alapján képernyőn egy poláris koordináta rendszerben megjelenő pont mutatja az origóba elhelyezett alájátszó állomáshoz viszonyítva az eltérést távolságban és irányban. A képernyőn megjelenik az alájátszó állomás települési helyének neve, valamint a távolsági hiba nagysága kilométerben kifejezve. Ennek a résznek a működése nem került kipróbálásra.

1. 11. Inyvonalak kizása. A gyakorlat valamelyik IRM állomásának sorszámát beadva a képernyőn az IRM á-tól egyenes vonallal kihúzza billentyűről beadott mért irányt Magyarország térképén.

1.12. Vezetési pontok bejelölése. Gyakorlatilag CERUZA-C program 2.Uzemdjának felel meg.

2.GYAK.FÁZISOK: A képernyőn megjelenő alájátszó rádióállomások , iránymérő szárny állomások, feldolgozó központ szimbólumai [2] alapján készültek a sprite technológiával. A nagyobb városok és települési helyek pontos földrajzi koordinátái a [3] irodalomból lettek kikeresve. Ezen adatok flopira való rögzítése a „magyar varosok” nevű filébe a „magyar varosok” elnevezésű programmal lettek végrehajtva. A gyakorlatnak megfelelő térkép felrajzolása un az F7 billentyű lenyomásával egy rövid animációs program rész indul. A gyakorlat zisainak megfelelő‘ helyeken megjelennek az alájátszó és iránymérő állomások szimbólumai. Az egyes iránymérő‘ állomásokról az alájátszó rá¡dióadók felé irányított egys után megjelenő‘ irányvonalak szimulálják a gyakorlat végrehajtásának menetét.

Fel az elejére!

xFlag Counterxx2. Saját készítésű térkép programok (2. rész C64 + IBM PC).

1.5. IRMKIHUZ (1987).

1987 márciuban egy év kérés után végre kaptam egy IBM PC XT kompatibilis gépet t lemezes meghajtóval felszerelve. Az első IBM munkám a Kubába kivitt KATRAN interfész BASIC nyelven megírt vevőverprogramja volt.

Az IRMKI ne program az egyes iránymérő állomásoktól a mért irányegyeneseket húzza ki egy térképvázlaton. A térképvázlat adat bázisa megegyezik a 86-TERkEP program adatbázisával. Az adatok, amelyek a C-64 p C-1541 floppy driveje lemen voltak, egy az RS 232 szabványnak megfeleinterfészen lettek átadva és tárolva az IBM PC lemezén. Az elkészült programok egy teljes iránymérendszert szimulált ahol a IRM rendszernek a C-64 felel meg. Az egyes IRM állosokról mért inyok, amelyek vagy tároltak vagy billentyűről megadhatóak.

Az IBM PC alapú grafikus munkahely felé RS 232 vonalon kelnek átadásra 600 Baud sebességgel. Az IRMHUZ programnál az IBM PC képernyőén az irányok őt adat átadása után, az iránymérő rendszerben őt iránymérő állomást feltételezve, egyesével egymás után majdnem azonnal, kirajzolódnak. A programok a GW-BASIC nyelven lettek meg írva. Ez a BASIC változat compiler alkalmazása néll is aránylag gyorsan dolgozik.

A program R. T-nak, F. L-nak és S. B-nak 1987. április 10-én be lett mutatva az eddigi térkép programokkal együtt. A munm hasznosításával kapcsolatos döntés nem született. Az e területen végzett munkámat megtekintette Horváth János nyugállományú vezérőrnagy 1987 április 27-én. Ígéretet kaptam, hogy megemlíti a dolgot a VIDEOTON vezérigazgatójának Bálint Jánosnak. Körülbelül 1986 közepe óta a Mechanikai Laboratórium külön csoportot hoztak létre egy grafikus munkahely megvalósítására. Számítógépként saját dobozolású ( katonai kivitelű ) IBM PC-vel dolgoznak. A náluk 1987 március 1 -én Sz. I-nal megtekintett változatuk a ZOOM -ot még ne tartalmazta valamint még nem volt valamilyen katonailag jól megfogalmazott folyamatuk. Sajnos ez az egész csak idő kérse és előbb utóbb az egész munkám semmit sem fog érni. Próbálkoztam a tájékoztató szolgálattal is. K. J-nak. és B. L-nak. 1987. április 22-én ismertetve lett az ez irányú tevékenységem. Felajánlottam az általuk összeállított igényékre válaszoló tanulmány megírását. Jelentettem K. J-nak., hogy azt azért ne várja el tőlem, hogy megoldom azokat a problémáit amit a REVA még nem tudott megoldani. Az adatbázis grafikus, térképszerű megjelenítése az a terület ahol esetleg részükre hasznosítható javaslatokat tudok tenni. B. I-vel is ismertettem a programot mint a potenciális felhasználok egyikével.

Fel az elejére!
3. Interaktív grafikus térképek vázlatok készítésére alkalmas munkahelyek alkalmazása a hadműveleti munkában.

Vissza az elejére

4. Grafikus adatbázisok kérdései

Vissza az elejére

5. Irodalom jegyzék és egyéb anyagok.

Terepmetszet és a "Egyéni számítógépek katonai alkalmazása" című videó film kezdő oldala.

Az ábra az "RTF irány szerinti felderítés" program Hadműveleti munka-Kihúz  almenü ábrája  RTF irány szerinti 


Vissza az elejére

6. Ami kimaradt.

A leírtakból kitűnik a sok felesleges erőfeszítésem, hogy az eljáráson alkalmazásra kerüljön. Itt egy-két érdekes eseményről szeretnék beszámolni.

1985.
Közös Magyar-Szovjet gyakorlat az szovjet R 359 és a magyar fejlesztésű R 1301 RH iránymérők képességeinek összevetésére.
Közvetlenül a gyakorlat kezdete előtt Várhegyi Pista támogatásával bemutattam L. J. ezredesnek (hadműveleti osztály vezetője) a C64-es Ceruza programomat. Az ezredes úrnak tettszett a programom de kérte valamilyen RH vonatkozású példa kidolgozását. Két nap állt rendelkezésemre. Az utolsó nap éjszakáján befejeztem a teljes gyakorlat lefolyását demonstráló programot. Magyarország térképén a gyakorlati fázisoknak megfelelően megjelentek az iránymerő és az alájátszó állomások jelei és a mérendő irányok.
Osztályvezetőmnek Sz. I. ezredesnek felajánlottam, hogy kidolgozom a mérés adatok számítógépes feldolgozásának programját, de Ö ezt nem igényelte.
Hardy Ferit kellet helyettesítenem a gyakorlaton és demonstrálni a RH hullámok felületi terjedési sajátosságait. Hardy Ferí volt az iránymérés témafekelőse de az adott időben más feladata volt.
Forgókeretes antennájával a felületi terjedés szempontjából az R 1301 tulajdonságai a szovjet állomásnál elvileg kedvezőbbek voltak. A felületi hullámok nagyobb térerejét a gyakorlat távolságaira sikerült bemutatnom. Az elkészült programomat azonban nem. A két vezető rögtön a gyakorlat kezdetén összeveszett. Sz. I. meggondolta magát és utasított az értékelő program kidolgozására. Az gyakorlat előtti álmatlan éjszaka miatt végig az egész gyakorlat alatt álmos voltam és ez nem sikerült. A gyakorlat értékelését egy Lovasberényi értekezlet végezte, ahol a szovjet fél kimutatta, hogy mindkét állomás kiválóan szerepelt!

1986.

V. P. és P. R. ajánlatára tagja lettem a Kiss Károly Hadtudományi körnek, „Náladnál írtak már rosszabb elfogadott disszertációt” rábeszélés után. Lásd Elbukott disszertációm . Egyedüli tudományos fokozat nélküli tag voltam.

Dr.Deák Péter megemlékezése a klubról:
"Ez a klub, ami a mai Stefániában ült össze két hetenként, az első szabad vitakör volt. A terem mindig televolt, a beszélgetés interaktív. Azt is lehet mondani, hogy valamiféle "honvédelmi reformkör volt". Ebből nőtt ki 1990-ben az első e témával kapcsolatos alapítvány, a ma is élő BHKK. "

Tartottam egy Dr. Móricz ezredes által is kiválónak értékelt előadást a „ Személyi számítógépek katonai alkalmazhatósága” címen. Az előadás videofilmjének elkészítésében segítőknek itt is köszönetet szeretnék mondani. A Kiképzési Főcsoportfőnökség pályázatán a KFF. Főnöknek sajnos nem tettszett a filmünk. A témát jelentéktelennek értékelte.

1987.
Börgönd. Haditechnikai kiállítás. Térkép programot másnál nem láttam.

1988-89
Román-Magyar együttmûködésben páncélozott URH iránymerõ fejlesztés kezdõdött a C/3 osztály irányításával a Mechanikai Laboratóriumban.
A szállító PSZH -t a román fél adta.
Sz. T. KFKI számítógépre készítette a rendszer programot. A mért irányokat grafikusan egy térképen megjelenítõ rész még nem készült el. Így részt vehettem ebben a témában.
Sz. Tibirõl csak annyit, hogy tiszthelyettes és középfokú végzettsége ellenére az osztály szerintem legkiválóbb programozója volt. A térkép készítési kiindulási elképzelése, szerintem R. T. utasítására, téves volt. A beszkennelt bit formájú térképeket akarta alkalmazni.
Én készen voltam és a vektor alapú térkép programom ekkor már képes volt fogadni iránymérési adatokat RS 232 vonalról. Kezdetben az iránymerõ állomást egy C64 helyettesítette. Ez adott adatokat egy IBM PC-nek RS 232 vonalról . Gyõr környékén tartott terepméréseknél a beadott irányok még szimuláltak voltak. A nagyváradi (Oredea) gyakorlatnál éles, a román alájátszás, mért irányai jelentek meg a számítógép térképes képernyõjén.



Partnereink nagy büszkeséggel bemutatták a Nicolae Ceauºescu kiállítását. Nicolae Ceauşescu Decemberben az egész rezsim megdõlt. A zsarnokot gyanús gyorsasággal kivégezték


1990-
Nyugállományba vonultam. Fejlesztéseket bizonyára folytatták mások,,,,

2008.
A Itt honlapon az irány szerinti keresés az Operancia elnevezésű térképszerű háttéren történik.

Vissza az elejére

7. Észrevételek, megjegyzések.

Ha valakinek észrevétele, megjegyzése van a leírtakkal kapcsolatban írjon a következő címre

hadmer@freemail.hu

© 2009.Gerlits Péter Minden jog fenntartva.

Első példány:                2009-09-14
Utolsó javítás dátuma:  2017.09.12.

Tartalom