A
honlap elnevezését azért
változtattam, mert a megtalált
feljegyzésemben a C64
számítógépen
kívül más típusú
számítógépek is
említésre kerülnek. A
tanulmányt egy
gyenge minőségű lapolvasóval
digitalizáltam. A szöveg 1. és 2.
fejezetét átgépeltem. a 3-5. fejezetek
csak a tanulmány részek
másolata. Remélem a kedves
olvasóimnak lesz türelme ezek
elolvasására. A tanulmány 1989-ben
készült. A CERUZA programból
külön
honlap itt. CERUZA
|
|
|
|
|
||||||||
Magával a térképen végzett munkával az eddigi katonai pályafutásom során nagyon sokszor, nagyon sok vonatkozásban találkoztam. 1984 februárban vetődött fel bennem konkrétan a C-64 típusú személyi számítógép grafikus utasításokat is tartalmazó SIMONS BASIC nevű kiterjesztés megkapásakor egy katonai célra felhasználható térképvázlat készítése lehetőségeinek tanulmányozása. A C-64 nagy felbontású grafikáját eddig csak az aránylag lassú BASIC -ból tudtam alkalmazni pontok rajzolására. A kiterjesztés lehetővé tette az alapvető grafikai elemek (meghatározott helyzetű pontok, vonalak, korok, négyzetek, téglalapok rajzolását, törlését stb.) viszonylag gyors megvalósítását egyszerű utasításokon keresztül. Ekkor kezdtem el a területtel kapcsolatos irodalom gyűjtését és tanulmányozását. Mint potenciális felhasználónak egy együttműködést felajánló levelet írtam az MN 2983 PK. szakmai helyettesének 1984.február 15-én, de levelemre válasz nem érkezett. Megfelelő biztatást és értékes tanácsokat kaptam dr. Várhelyi István a ezredestől, a hadtudományok kandidátusától , akinek ez irányú támogatását ez úton is kívánom megköszönni. Ugyanakkor köszönettel tartozom Lits Gábor alezredesnek a térképészeti ismeretek területén nyújtott segítségéért.
A C64 gazdag program választékát kihasználva tanulmányoztam a SI MON BASIC után megkapott SUPERGRAPHICS változat, BASICA változat, BAS C változat, SCREENGRAPHICS, PAINT MAGIC, KOALA, LOGO, PASCAL változatok, GEOS stb. grafikus megoldásokat biztosító nyelvek és segédprogramok lehetőségeit.
Az egyes térképvázlat részletek rajzolásának lehetőségét az SU-CERUZA és az SC-CERUZA programokkal kezdtem tanulmányozni. A két program között csak az a különbség, hogy az első a SUPERGRAFIK míg a második a SCREENGRAFIK elnevezésű grafikus programcsomaggal lett elkészítve. A képernyőn megjelenő menü alapján lehetséges a kívánt ország választása:
Áttekintő
térkép (1)
Magyar
ország
(2)
Ausztria
(3)
Német
Szövetségi
köztársaság (4)
Svájc
(5)
Észak Olaszország
(6)
Csehszlovákia
(7)
NSZK déli része
(8)
Az egyes részletek határvonal pontjai X-Y koordinátái az 1 milliós, 200000-es és 100000-es térképekhez kiadott áttekintő lap alapján¡n lettek manuálisan leolvasva és a gépbe DATA sorokként bevíve. A későbbiek folyamán ezeket a DATA sorokat megfelelő elnevezésű filékben floppylemezre rögzítve alkalmaztam. A vázlatokon egy a SPRITE technikával készült ceruzát mozgatok billentyűvel vagy botkormány (joystick) segítségével.
A SIMONS BASIC-el készült MODELL nevű program adatbázisa és ezzel a választható térképvázlatai azonosak a fentiekkel.
Új elemként választható az ábrázolás színezete:
Fekete-fehér ( 1) színes (2 )
és az ábrázolás minősége:
Csak
határvonal
(1)
Határvonal+városnevek
(2)
Határvonal+városnevek+vízrajz
(3)
A képernyőn a ceruzával pontok között vonalak húzhatok és városnevek jelennek meg a vázlat megfelelő helyein.
1.2. CERUZA-C.(1984)
Egy teljes hadműveleti munkafolyamatot modellez a CERUZA-C nevű program. Az adatbázis a fenti áttekintő‘ lap alapján készült manuális munkával. Ebben a fiam is segített és így egyes változatok VIKTOR néven is szerepelnek. A térképvázlat készítésére csak a képernyő‘ egy része van felhasználva. A hasznos képernyő felület jobb oldali egy ötöde az ikontechnikából vett ötlet alapján a menü választékot tartalmazza. A menüből a választás a megfelelő‘ számbillentyű megnyomásával történik. Ekkor egy kék színű ceruza a menü megfelelő‘ részére ugorva jelzi, hogy melyik üzemmódban vagyunk. A 3; 5. és 6. üzemmódoknál a képernyő‘ közepére ugró barna színű ceruza mozgatható joystick vagy a CRSR billentyűk segítségével. A billentyűs mozgatás sebességének váltása az L (lassú) és a G (gyors) billentyűkkel, irányának váltása a SHFT - telt CRSR billentyűkkel lehetséges. Az egymás alatt elhelyezett számozott téglalapban szereplő‘ üzemmódok szolgáltatásai a kővetkezőek:
A
kép
tárolása
-előhívása
(1)
Nagyított
térkép
előhívása
(2)
Nagyított
térkép
tárolása
(3)
Tárolt
térkép
előhívása
(4)
Térkép
tárolása
(5)
Hálok adatainak
bevitele
(6)
Hálok adatai
képernyőn
(7)
Indítás
kezelési
utasítás
nélkül
(8)
Üsd le a megfelelő számot:
A megfelelő szám leütése után a következő történik:
1.
INFORMACIOK:
eltűnik a
térkép és az
alfa-numerikus
képernyőn
a kővetkező
további választások
lehetségesek:
1.1.A
két nagy felbontású
képernyő egymással felcserélődik.
1.2. Egy a
munkafolyamat során kapott
térképvázlat
tárolása floppy
lemezre.
Ez
lehet
nagyított (ZOOM
üzemmód),
feliratozott vagy
más
úton kapott
változat.
Egy
képernyő‘
tartalom
tárolása
a floppyn
37
blokkot
igényel.
1.3.
Az
1.2.
üzemmódban
legutóbb
a
lemezen
eltárolt
képernyő
tartamot
betölti az
aktuális
képernyő
memóriába.
1.4.
Az eredeti
képernyő
betetőzése lemezről
az aktuális
képernyő
-memóriába.
Amennyiben
a munkafolyamat
során
egy
második
vázlat
rögzítése érdekében
az
1.5. üzemmód
alkalmazásra
került,
úgy a
képernyőn
megjelenő‘
vázlat az 1.5.
üzemmódban
legutóbb
rögzített képnek
felel
meg.
1.5.
A munkafolyamat
során
kapott
2.térképvázlat
tárolás
lemezre.
Alkalmazásakor
a
lemezen
lévő‘
kiindulási
ábra
felülíródik.
1.6.
A
program
indításakor-
memóriába
demó céljából
három
rádió háló,
hálónként egy
vezető
és
három-három
vezetett
rádióállomás
földrajzi
koordinátái
(északi
szélességi
fok,perc;
keleti
hosszúsági fok,perc)
töltődnek. Az
üzemmód
ezen
adatok
megváltoztatását
teszi lehetővé
tíz hálóig
hálónként tíz
tagállomással.
A betárolt adatok
törlése után
interaktívan megkérdi
a hálók száma¡, majd
hálónként a
vezető‘
és
vezetett állomások
koordinátáit.
Ha az
adott
hálóban
nincs
több állomás
akkor
kővetkező‘
értékként
két
nullát
kell
megadni.
1.7.
Az
alfanumerikus
képernyőn (kis
felbontású
képernyő‘)
az érvényes
hálók kővetkező
adatai jelennek
meg:
1.
vezető
állomás
földrajzi
koordinátái.
1.J.
vezetett
állomás földrajzi
koordinátái
és a vezető
állomástól
mért távolság.
A
háló
utolsó
vezetett
állomásának
adatai
alapján
a képernyőn
megjelenik
egy
a
hálóra jellemző
kiszámított
szám a hálók
által
lefedett
terület. A vezetett
és
vezető
állomástól
mért
távolság
kiszámítása a gombi koordináta
rendszerben
végzett
számítás alapján
történik. Az
egyes
hálók
adatai
a képernyőn
az
f7 billentyű
lenyomásáig
olvashatóak.
Az
f7
billentyű
lenyomásával-
a
kővetkező
háló
adatai
olvashatóak. Az
utolsó
háló
után
újra
a
nagy
felbontású képernyő
jelenik
meg
a
menüvel és
a legutolsó
térképvázlattal.
1.8.
Lehetővé teszi
az alaphelyzethez
való
visszatérést
a
program
újra indításával. Az
újrakezdési
folyamat
meggyorsikása
érdekében
a
kezelési
utasítás a
képernyőn
nem
_jelenik
meg.
2. HALO JELOLES; az első haló vezető állomását megfelelő helyen ,A betűvel megjelöli majd 1-től növekedő számokkal megszámozza a háló vezetett állomásait. A vezetett állomások helyétől vonalakat húz a vezető állomáshoz valamint e vonalnak megfelelő sugárral korokét rajzol, amelyek középpontja az adót vezetett á¡állomás. Az 1.7. részben számolt lefedett terület ezen korok területének ősszegével egyenlő. Amennyiben az ábrázolt pontok, vonalak, korok nem esnek az ábrázolt felületre, rajzolásuk nem történik meg. További hálók esetén a vezető állomását az ABC kővetkező‘ betűjével jelölve a folyamat ismétlődik a fent leirtanak megfelelően.
3. ZOOM UZEMMOD; a képernyő‘ kiválasztott részének nagyítását teszi lehetővé. A ceruzát a kiválasztott képernyő rész egyik felső sarokpontjára vezetve meg kell nyomni az F3 billentyűt majd vízszintes irányban elmozdulva kijelölve a másik sarokpontot, az F3 billentyűt másodszori megnyomásával a nagyításra kerülő rész a képernyőn bekereteződik. A kijelölt rész módosítható. Ez esetben az F5 billentyű lenyomása után a keret a képernyőről torlódik és a nagyítandó rész kijelölésének folyamata újra kezdhető. Helyesnek elfogadott kijelölés esetén az F7 billentyű lenyomása után megkezdődik a kinagyított felületrész rajzolása. A rajzolás befejeztével a képernyőn a kinagyított részlet kerül ábrázolásra. A képalján látható lépték vonal megfelel az ábra léptékének. A menü felirat mellett megjelenő ceruza jelzi az üzemmódok újra választásának lehetőségét. Lehetséges a ZOOM üzemmód többszöri megismétlése.
Valamilyen rendellenesség jelentkezése esetén egy alaphelyzet érhető el a RUNSTOP és RESTORE billentyűk egyidejű lenyomásával. Ez után a GOTO 1 utasítás beadásával a munkát folytathatjuk anélkül, hogy a programot újra be kellene tölteni. Ez a módszer a többi üzemmódnál is alkalmazható .
Floppyról betöltött térképrészletek alkalmazása nem javasolt.
4. MARAD HAT+HAL: üzemmódnál a képernyőn csak a szárazföldi és tengeri határokat valamint a szélességi és hosszúsági vonalakat tartalmazó ábra jelenik meg.
5. VONAL HUZAS:a képernyő munkafelületének két kiválasztott pontja között vonalak meghuzását vagy ezen vonalak törlését teszi lehetővé. A rajzolandó vonal első végpontját a képernyő‘ tetszőleges helyére mozgatott ceruza helyzetének rögzítésével kell kijelölni az F3 billentyű megnyomásával. Ezután a ceruzát a második végpontra mozgatva az F3 billentyű megnyomásával kirajzolódik a két pontot összekötő egyenes. Az egyenes törlése az F5 billentyű megnyomásával lehetséges. A képernyőre több vonal is rajzolható. A kiindulási pont áthelyezés utáni rögzítése az F1 billentyűvel. Ha a ceruzát¡t a vonal megrajzolása után tovább mozdítva megnyomjuk az F3 billentyűt úgy a rajzolt vonal másik végpontja az a pont lesz ahol az F1-et legutoljára megnyomtuk. Visszatérés a menübe az F7 billentyű lenyomásával .
6. FELIRATOZAS: a képernyő‘ munkafelületének tetszőleges pontjáról balról jobb felé haladó nagy betűs karakterekből képzett fel iratok írását illetve javítását teszi lehetővé. Az első karakter kiindulási helyzetének megadása a képernyő‘ tetszőeges helyére mozgatott ceruza helyzetének rögzítésével történik az F1 billentyű megnyomásával. Ekkor az F3 lenyomása után a képernyőn a mindenkor író gép billentyűnek megfeslő nagybetű jelenik meg balról jobbra tartóan. Hibás karakter írása esetén a legutolsó karakter az F5 billentyű lenyomásával tőrlőréik. A sor befejezése az F3 billentyűvel. A képernyőre több felirat is elhelyezhető. A feliratok fedhetik egymást de a hasznos képernyőt meghaladó szövegek vagy a művelet többszöri ismétlése esetén a program elakadhat. Ez esetben alkalmazható az elakadás esetére ismertet módszer.
7. KÉPETNYOMTAT: a nagy felbontású képernyő a számítógéphez csatolt MPS-503 típusú nyomtatóval kinyomtatható. Nyomtatási idő kb. 2,5 perc. (Emulátor esetén nem jól működik!)
8. JELENT!: a számítógéphez csatolt nyomtató segítségével szöveges jelentés írható. A nyomtatónak ez esetben nem kell grafikusnak lennie. A kiinduláskor megadott dátum és az idő automatikusan kinyomtatódik. A jelentés szövegét a billentyűzet segítségével kell a képernyőn kialakítani. A megjelenő kérdőjel után billentyűzet két sor -1 karakter hosszú szöveg a RETURN billentyű lenyomása után kinyomtatódik. Egy dupla szélességű sor képzése a @ billentyű és RETURN után. Sor-emelés a 'fel' billentyű és RETURN és után. A ',' karakter helyett a ';' karaktert kel használni. A jelentés vége a 'jobbra' karakter és RETURN. Ekkor három üres sor után a baloldalra az induláskor beadott HP PK nevét kinyomtatva a program visszatér a menübe. A fenti rövid ismertető a jelentő‘ üzemmód kezdetén a képernyőn megjelenve segíti ennek az egyszerűsített szövegszerkesztő programrésznek felhasználását.
A program 1984. novembere óta konkrét felhasználóra vár. Az osztály személyi állományának és Sz. i. ezredes úrnak bemutatva 1884. novemberében. L. ezredes úrnak 1885. augusztusában az az évi IRM gyakorlatra való felkészülés során. Biztatása alapján készült el a 85-TERkEP elnevezésű változat.
1.3. 85-TÉRKÉP (1985).
A menü 2.üzemmódja új funkciót és elnevezést kapott. A GYAKFAZISOK nevű üzemmód a lehetséges iránymérő‘ gyakorlat négy fázisát mutatja be. A program kiinduló adatbázisa, amely Magyarországra vonatkozik, az SU-CERUZA programból lett átvéve rendelkezésre álló rövid idő miatt. Az egész program egy hét alatt készült a gyakorlat előkészítő hét estéin és éjszakáin valamint a szabad hétvégén. Új elemeként a kővetkezőek szerepelnek:
INFORMÁCIOK: üzemmódnál:
1. 9. Mérési pontok beadása (kézzel). A kiszámított földrajzi koordinátájú pontok ábrázolása Magyarország területén.
1.10. Mérési pontok beadása ESZG -ről. A mért irányok és a számított koordináták eltérését mutatja a képernyőn az ismert települési helyekhez viszonyítva. A lemezről betöltésre kerülő „v24boot „ segédprogram segítségével betöltött programot indítva a számítógép a hozzá¡csatolt RS 232 interfészén keresztül a rendszer vezérlő QADRO PC-től megkapja a kiszámított koordináta adatokat. Ezek alapján képernyőn egy poláris koordináta rendszerben megjelenő pont mutatja az origóba elhelyezett alájátszó állomáshoz viszonyítva az eltérést távolságban és irányban. A képernyőn megjelenik az alájátszó állomás települési helyének neve, valamint a távolsági hiba nagysága kilométerben kifejezve. Ennek a résznek a működése nem került kipróbálásra.
1. 11. Irányvonalak kihúzása. A gyakorlat valamelyik IRM állomásának sorszámát beadva a képernyőn az IRM á-tól egyenes vonallal kihúzza billentyűről beadott mért irányt Magyarország térképén.
1.12. Vezetési pontok bejelölése. Gyakorlatilag CERUZA-C program 2.Uzemmódjának felel meg.
2.GYAK.FÁZISOK: A képernyőn megjelenő alájátszó rádióállomások , iránymérő szárny állomások, feldolgozó központ szimbólumai [2] alapján készültek a sprite technológiával. A nagyobb városok és települési helyek pontos földrajzi koordinátái a [3] irodalomból lettek kikeresve. Ezen adatok flopira való rögzítése a „magyar varosok” nevű filébe a „magyar varosok” elnevezésű programmal lettek végrehajtva. A gyakorlatnak megfelelő térkép felrajzolása után az F7 billentyű lenyomásával egy rövid animációs program rész indul. A gyakorlat fázisainak megfelelő‘ helyeken megjelennek az alájátszó és iránymérő állomások szimbólumai. Az egyes iránymérő‘ állomásokról az alájátszó rá¡dióadók felé irányított egymás után megjelenő‘ irányvonalak szimulálják a gyakorlat végrehajtásának menetét.
1987 márciusában egy év kérés után végre kaptam egy IBM PC XT kompatibilis gépet két lemezes meghajtóval felszerelve. Az első IBM munkám a Kubába kivitt KATRAN interfész BASIC nyelven megírt vevővezérlő programja volt.
Az IRMKI nevű program az egyes iránymérő állomásoktól a mért irányegyeneseket húzza ki egy térképvázlaton. A térképvázlat adat bázisa megegyezik a 86-TERkEP program adatbázisával. Az adatok, amelyek a C-64 gép C-1541 floppy driveje lemezén voltak, egy az RS 232 szabványnak megfelelő interfészen lettek átadva és tárolva az IBM PC lemezén. Az elkészült programok egy teljes iránymérő rendszert szimulált ahol a IRM rendszernek a C-64 felel meg. Az egyes IRM állomásokról mért irányok, amelyek vagy tároltak vagy billentyűről megadhatóak.
Az IBM PC alapú grafikus munkahely felé RS 232 vonalon kerülnek átadásra 600 Baud sebességgel. Az IRMHUZ programnál az IBM PC képernyőén az irányok őt adat átadása után, az iránymérő rendszerben őt iránymérő állomást feltételezve, egyesével egymás után majdnem azonnal, kirajzolódnak. A programok a GW-BASIC nyelven lettek meg írva. Ez a BASIC változat compiler alkalmazása nélkül is aránylag gyorsan dolgozik.
A program R. T-nak, F. L-nak és S. B-nak 1987. április 10-én be lett mutatva az eddigi térkép programokkal együtt. A munkám hasznosításával kapcsolatos döntés nem született. Az e területen végzett munkámat megtekintette Horváth János nyugállományú vezérőrnagy 1987 április 27-én. Ígéretet kaptam, hogy megemlíti a dolgot a VIDEOTON vezérigazgatójának Bálint Jánosnak. Körülbelül 1986 közepe óta a Mechanikai Laboratórium külön csoportot hoztak létre egy grafikus munkahely megvalósítására. Számítógépként saját dobozolású ( katonai kivitelű ) IBM PC-vel dolgoznak. A náluk 1987 március 1 -én Sz. I-nal megtekintett változatuk a ZOOM -ot még ne tartalmazta valamint még nem volt valamilyen katonailag jól megfogalmazott folyamatuk. Sajnos ez az egész csak idő kérdése és előbb utóbb az egész munkám semmit sem fog érni. Próbálkoztam a tájékoztató szolgálattal is. K. J-nak. és B. L-nak. 1987. április 22-én ismertetve lett az ez irányú tevékenységem. Felajánlottam az általuk összeállított igényékre válaszoló tanulmány megírását. Jelentettem K. J-nak., hogy azt azért ne várja el tőlem, hogy megoldom azokat a problémáit amit a REVA még nem tudott megoldani. Az adatbázis grafikus, térképszerű megjelenítése az a terület ahol esetleg részükre hasznosítható javaslatokat tudok tenni. B. I-vel is ismertettem a programot mint a potenciális felhasználok egyikével.
Terepmetszet és a "Egyéni számítógépek katonai alkalmazása" című videó film kezdő oldala.
A
leírtakból kitűnik a sok felesleges
erőfeszítésem, hogy az
eljáráson
alkalmazásra kerüljön. Itt
egy-két érdekes eseményről
szeretnék
beszámolni.
1985.
Közös Magyar-Szovjet gyakorlat az szovjet
R 359 és a magyar fejlesztésű R 1301 RH
iránymérők képességeinek
összevetésére.
Közvetlenül a gyakorlat kezdete előtt
Várhegyi Pista
támogatásával bemutattam L. J.
ezredesnek (hadműveleti osztály
vezetője) a C64-es Ceruza programomat. Az ezredes úrnak
tettszett a
programom de kérte valamilyen RH
vonatkozású példa
kidolgozását. Két
nap állt rendelkezésemre. Az utolsó
nap éjszakáján befejeztem a
teljes gyakorlat lefolyását
demonstráló programot. Magyarország
térképén a gyakorlati
fázisoknak megfelelően megjelentek az iránymerő
és az alájátszó
állomások jelei és a
mérendő irányok.
Osztályvezetőmnek Sz. I. ezredesnek
felajánlottam, hogy kidolgozom a
mérés adatok
számítógépes
feldolgozásának programját, de
Ö ezt nem
igényelte.
Hardy Ferit kellet helyettesítenem a
gyakorlaton és
demonstrálni a RH hullámok felületi
terjedési sajátosságait.
Hardy Ferí volt az
iránymérés
témafekelőse de az adott időben más feladata volt.
Forgókeretes antennájával a
felületi terjedés
szempontjából az R 1301
tulajdonságai a szovjet
állomásnál elvileg kedvezőbbek voltak.
A
felületi hullámok nagyobb
térerejét a gyakorlat
távolságaira sikerült
bemutatnom. Az elkészült programomat azonban nem. A
két vezető rögtön
a gyakorlat kezdetén összeveszett. Sz. I.
meggondolta magát és
utasított az értékelő program
kidolgozására. Az gyakorlat előtti
álmatlan éjszaka miatt végig az
egész gyakorlat alatt álmos voltam és
ez nem sikerült. A gyakorlat
értékelését egy
Lovasberényi értekezlet
végezte, ahol a szovjet fél kimutatta, hogy
mindkét állomás
kiválóan
szerepelt!
1986.
V.
P. és P. R. ajánlatára tagja lettem a
Kiss Károly Hadtudományi
körnek, „Náladnál
írtak már rosszabb elfogadott
disszertációt”
rábeszélés után.
Lásd Elbukott
disszertációm
. Egyedüli tudományos fokozat
nélküli tag voltam.
Dr.Deák
Péter
megemlékezése a klubról:
"Ez a klub, ami a mai Stefániában ült
össze
két hetenként, az első szabad vitakör
volt. A terem
mindig televolt, a beszélgetés
interaktív. Azt is
lehet mondani, hogy valamiféle "honvédelmi
reformkör
volt". Ebből nőtt ki 1990-ben az első e témával
kapcsolatos alapítvány, a ma is élő
BHKK. "
Tartottam
egy Dr.
Móricz ezredes által is
kiválónak értékelt
előadást a „
Személyi
számítógépek katonai
alkalmazhatósága” címen. Az
előadás videofilmjének
elkészítésében
segítőknek itt is köszönetet
szeretnék mondani. A Kiképzési
Főcsoportfőnökség
pályázatán a KFF.
Főnöknek sajnos nem tettszett a filmünk. A
témát jelentéktelennek
értékelte.
1987.
Börgönd.
Haditechnikai kiállítás.
Térkép programot másnál nem
láttam.
1988-89
Román-Magyar
együttmûködésben
páncélozott URH iránymerõ
fejlesztés
kezdõdött a C/3 osztály
irányításával a Mechanikai
Laboratóriumban.
A szállító PSZH -t a román
fél adta.
Sz. T. KFKI
számítógépre
készítette a rendszer programot. A
mért irányokat
grafikusan egy térképen
megjelenítõ rész még nem
készült el.
Így részt vehettem ebben a
témában.
Sz. Tibirõl csak annyit,
hogy tiszthelyettes és
középfokú
végzettsége ellenére az
osztály
szerintem legkiválóbb programozója
volt. A térkép
készítési
kiindulási elképzelése, szerintem R.
T. utasítására, téves volt.
A
beszkennelt bit formájú
térképeket akarta alkalmazni.
Én
készen
voltam és a vektor alapú
térkép programom ekkor már
képes volt
fogadni iránymérési adatokat RS 232
vonalról. Kezdetben az iránymerõ
állomást egy C64 helyettesítette. Ez
adott adatokat egy IBM PC-nek RS
232 vonalról . Gyõr
környékén tartott
terepméréseknél a
beadott irányok még szimuláltak
voltak. A nagyváradi (Oredea)
gyakorlatnál éles, a román
alájátszás, mért
irányai jelentek meg a
számítógép
térképes
képernyõjén.
Partnereink
nagy büszkeséggel bemutatták a Nicolae
Ceauºescu
kiállítását.
Nicolae
Ceauşescu Decemberben az
egész rezsim megdõlt. A zsarnokot
gyanús gyorsasággal
kivégezték
1990-
Nyugállományba
vonultam. Fejlesztéseket bizonyára
folytatták mások,,,,
2008.
A
Itt
honlapon az
irány szerinti keresés az Operancia
elnevezésű térképszerű
háttéren
történik.
Ha valakinek észrevétele, megjegyzése van a leírtakkal kapcsolatban írjon a következő címre
©
2009.Gerlits Péter Minden jog fenntartva.
Első
példány:
2009-09-14
Utolsó
javítás dátuma: 2017.09.12.