És ahányszor szétosztjuk, annyiszorosára nő bennük ennek a szellemi örömnek a nagysága."
(Dr. Kulin György)
Már kisgyerekként is — összegyűjtve a nálam kisebbeket — tanító néniset játszottam velük és amit "haza vittem" az óvodából, később az iskolából az nekik is meg kellett tanulni... Amikor 12 évesen osztályfőnöki órán azt kellett elmondani mindenkinek, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz... engem kinevettek, mikor azt mondtam, hogy tanár. Aztán a sors a megfelelő időben a megfelelő hirdetést adta a kezembe... így lettem informatikus mérnök – mérnöktanár. Döntésemet a sok nehézség ellenére sem bántam meg és remélem még sokáig adhatom át az iskolában és azon kívül is azt a tudást, azokat az ismereteket, tapasztalatokat, amelyeket folyamatosan gyűjtögetek magamba az élet minden területén... hisz "a legvalószínűtlenebb helyen is rábukkanhatsz a bölcsességre".
Mindemellett immár 20 éve nyaraimat is táborokban gyerekek és fiatalok között töltöm és büszkeséggel tölt el, hogy saját táboromba nemcsak visszajárnak a gyerekek, de sokan még felnőttként is jönnek és segítik munkámat!
HAnita
