E község a Hejő nevet viselő melegvizű patakjától kapta nevét; 1945-ben egyesítették Miskolc városával.

    Az 1067 körül készült határjáró oklevél említi a csabai utat, Soba névalakban. A Miskolc nemzetség birtoka volt. Az 1334/35. évi pápai tizedjegyzék szerint ekkor már állott a Szentháromság tiszteletére szentelt temploma. Zsigmond király idejében három malma volt, ezek közül egyet a király csereként a diósgyőri pálosoknak adott át, Mátyás pedig azt a nyolc épületet magában foglaló jobbágytelket is, melyben a király szokott lakni Csabán, ugyancsak a diósgyőri pálosrendieknek adományozta, de a XV. században a tapolcai apátságnak, illetve mindszenti egyháznak is volt itt birtokrésze. 1515-ben Péter nevű plébánosa egyben tapolcai apát volt.

    A XVI. század közepén a törökök többször feldúlták Hejőcsabát. A reformáció korán elterjedt, 1577-ben reformátusok bírták a régi katolikus templomot, de amikor a XVII. század végén a falu megint pusztává lett, ez a kváderkövekből épített templom is omladozni kezdett, ezért a visszatelepedő református lakosság 1710 körül újonnan épített magának fatemplomot, a régi kőtemplom végleg elhagyatottá vált. Hejőcsaba 1732-ben jobbára miskolci és ónodi nemesek borméréseiből állt, 1746-ban Szirmay Tamásnak, továbbá az Aszalay, Bárczay családnak birtoka volt. Ekkor még látható volt a falu közepén a félig lebontott régi kőtemplom és bár a püspök célszerűnek látta helyreállítását, a földesurak e célra nem voltak hajlandók áldozni, a nép viszont nagyon szegényes sorsban élt. De 1762-ben ez a kislétszámú katolikus hívősereg Simon János molnár közreműködésével felépítette a kőtemplomot, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére. Falai azonban gyengék voltak, ezért 1816/17-ben újjáépítették, 1826-ban kívülről támpillérekkel is megerősítették. 1951-ben Márton Lajos festőművész kifestette.

     A katolikus hívek a XVIII. század közepén a mindszenti plébániához, majd 1772-től az akkor felállított görömbölyi plébániához tartoztak.

     1945-ben az érsekség a görömbölyi plébániához tartozó Hejőcsaba leányegyházban szervezőlelkészi állomást létesített s miután dr. Révész Béla lelkészhelyettes buzgólkodása folytán 1947-ben felépült a paplak, az egyházmegyei főhatóság 1951-ben Hejőcsabát Görömbölytől leválasztva, önálló plébánia rangjára emelte.

     Az 1816/17-ben újjáépített plébániatemplom klasszicizáló, műemlék jellegű, titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony.

 

Forrás:

Soós Imre: 11. Miskolc-Hejőcsaba. In: Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp., Szent István Társulat. 1985. 129-130. o.