A számítógépes vírus olyan program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban. Többnyire rosszindulatú, más állományokat használhatatlanná, sőt teljesen tönkre is tehet. A számítógépes vírusok működése hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt fertőződésnek nevezzük. A vírus csupán egyike a rosszindulatú szoftverek (malware) számos típusának. Ez megtéveszthető lehet a számítógép-felhasználók számára, mivel mára lecsökkent a szűkebb értelemben vett számítógépes vírusok gyakorisága, az egyéb rosszindulatú szoftverekhez, mint például a férgekhez képest.
Bár a számítógépes vírusok lehetnek kártékonyak (például adatokat semmisítenek meg), a vírusok bizonyos fajtái azonban csupán zavaróak. Némely vírus késleltetve fejti csak ki hatását, például csak egy bizonyos számú gazdaprogram megfertőzése után. A vírusok domináns kártékony hatása az ellenőrizetlen reprodukciójuk, mely túlterhelheti a számítógépes erőforrásokat.
Napjainkban (2008), az internet térhódításával vírusok már valamivel kevésbé gyakoriak, mint a hálózaton terjedő férgek. Az antivírus szoftverek, melyeket eredetileg a számítógépes vírusok elleni védelemre fejlesztettek ki, mára már képesek a férgek és más veszélyes szoftverek, mint például a kémprogramok (spyware) elleni védelemre is.
2008-ban a Google elindított egy vírus elleni kampányt úgy, hogy megpróbálja elkapni a vírusterjesztő oldalakat, és azt a keresési találatokban vírusos oldalként megjeleníti.
A gazdaprogramok megfertőzése és az önsokszorosító viselkedés valamennyi vírusra jellemző. Ezenkívül gyakran rendelkeznek a következő tulajdonságokkal:
A vírusok terjedésével és elhárításával foglalkozó nagy cégeknek van saját honlapja, ahol a friss vírusinformációkat közzéteszik; gyakran hírlevélre is fel lehet iratkozni, ahol az újonnan megjelenő kártékony programokról kaphatunk értesítést.
A vírusok ellen megoldás lehet, ha van a számítógépünkön telepítve vírusirtó program, ami állandóan figyeli a rendszert (letöltött és indított programokat, e-maileket). A kártékony programok másik fajtája ellen a spyware (kémprogram) kereső software-ek segítenek. Mindezeket gyakran, általában hetente vagy akár naponta frissíteni szükséges a hatékony működéshez.
A számítógépre telepített tűzfal program megvédheti rendszerünket az illetéktelen betörési kísérletektől is amellett, hogy a vírusok hálózati fertőzését is megakadályozhatja.
A Hacker kifejezés alatt olyan számítástechnikai szakembert értünk, aki bizonyos informatikai rendszerek működését a publikus avagy a mindenki számára elérhető szint fölött ismeri. Ezek a szakemberek a számítástechnika egy vagy több ágát rendkívül magas szinten művelik, nagyon gyakran ők azok, akik „létrehozzák” azokat az eljárásokat amik alapján a számítógépek vagy a hálózatok működnek.
A szó eredeti jelentésében olyan nagy tudású szakembert jelentett, aki szakmáját lelkesedésből is űzte, akár „művészi” gondossággal; számos való történetet és „legendát” találunk a hackerekről, akik lehetetlennek látszó dolgokat voltak képesek előhozni egy-egy eszközből.
A számítástechnika és a hálózatok elterjedésével, illetve a hálózati elérés akadémiai (tudományos) használata helyett megjelenő kereskedelmi szolgáltatás jellegű változásával a nagy szaktudással rendelkező emberek összetétele is megváltozott. A nagy tudású szakember mélyen ismeri a számítástechnikai rendszereket, ezáltal képes lehet egy adott rendszerbe „betörni” (azt illetéktelenül használni), avagy amennyiben valamilyen motiváció hatására cselekszik, képes onnan információt a saját maga vagy mások számára eltulajdonítani. Ezek a szakemberek gyakorlatilag a számítástechnika egy adott vagy több részének rendkívül magas szintjén vannak, amelyet folyamatos önképzéssel arra a szintre fejlesztenek, amikor már önmaguk fedezik fel az adott biztonsági réseket egy adott operációs rendszeren,- avagy az interneten meglévő kommunikációs szabályrendszerek, protokollok mechanizmusának biztonsági hibáira jönnek rá.
(Nem összetévesztendő ezzel a relatíve kis csoporttal a vandálok és bűnözők jelentősen nagyobb csoportja, akik a hackerek (vagy sokkal gyakrabban a rosszindulatú hackerekre használt kifejezéssel: crackerek) által létrehozott eszközök és eljárások – valójában szakképzettség vagy tudás nélküli – felhasználásával okoz kárt, vagy követ el bűncselekményeket.)
A jelenkori terminológiában – főként a sajtónak felróhatóan – a „hacker” szót hol a „klasszikus hacker-ekre”, hol a „crackerekre”, leggyakrabban pedig a komoly szaktudás nélküli internetes vandálokra és bűnözőkre használják, általában a szakemberek tiltakozását figyelmen kívül hagyva, és így a szó jelentése fokozatosan eltolódik a média által használt (eredetileg hibás) értelmezés felé.
Hacker kifejezés alatt olyan számítástechnikai szakembert értünk, aki bizonyos informatikai rendszerek működését a publikus avagy a mindenki számára elérhető szint fölött ismeri. Ezek a szakemberek a számítástechnika egy vagy több ágát rendkívül magas szinten művelik, nagyon gyakran ők azok, akik „létrehozzák” azokat az eljárásokat amik alapján a számítógépek vagy a hálózatok működnek.
A szó eredeti jelentésében olyan nagy tudású szakembert jelentett, aki szakmáját lelkesedésből is űzte, akár „művészi” gondossággal; számos való történetet és „legendát” találunk a hackerekről, akik lehetetlennek látszó dolgokat voltak képesek előhozni egy-egy eszközből.
A számítástechnika és a hálózatok elterjedésével, illetve a hálózati elérés akadémiai (tudományos) használata helyett megjelenő kereskedelmi szolgáltatás jellegű változásával a nagy szaktudással rendelkező emberek összetétele is megváltozott. A nagy tudású szakember mélyen ismeri a számítástechnikai rendszereket, ezáltal képes lehet egy adott rendszerbe „betörni” (azt illetéktelenül használni), avagy amennyiben valamilyen motiváció hatására cselekszik, képes onnan infor
"Black-hat hacker"-nek nevezzük azokat a hackereket akik tudásukkal visszaélve jogosulatlanul számítógépbe illetve számítógéphálózatokba törnek be.
A black-hat hacker motivációja sokrétű lehet: pénzszerzés az adott információ birtoklása által avagy a puszta kíváncsiság: „Meg tudom-e csinálni?” „Okosabb vagyok-e, mint azok, akik a rendszerért felelősek?” De ebben az esetben a kíváncsiságot nem kíséri önmérséklet: a black-hat hacker nem kér engedélyt a tesztelésre, és a sikeres behatolás végén nem értesíti az üzemeltetőket, hanem igyekszik kihasználni az illegálisan szerzett lehetőséget. Black Hat hackerek csoportjába tartoznak azok az ipari kémek akik technológia fejlesztések után kutatva törnek be hálózatokba. Sok black hat válik később white hat hackerré sőt, nagyon nehezen elkézelhető, hogy valaki úgy dolgozzon white hat hackerként ,hogy elötte soha nem probált betörni egy számítógépbe sem. Így a határ inkább etikus és etikátlan hackerre osztható. Eképpen a megnevezés fehér kalapos vagy fekete kalapos hacker.
A script kiddie kifejezés a „szkript” (egyfajta számítógépes programvégrehajtás, jelen értelmében mások által megírt kis programok összessége) és a „kiddie” (kiskölyök) szavakból áll, ami gyakorlatilag leírja ezeket a személyeket: általában olyan, komoly szaktudással nem rendelkező fiatal gyerekről van szó, aki hackerek által megalkotott eljárások alapján mások által megírt programokat („szkripteket”) használ arra, hogy vandálkodjon (például mások hálózati kapcsolatát vagy gépének működését megzavarja, gépekre betörve az ott levő tartalmakat törölje vagy megváltoztassa), számítógépekre illegális hozzáférést szerezzen és annak erőforrásait engedély nélkül használja.
Mozgatórugója leggyakrabban az elismertség, és az általános etikai elvek alkalmazásának hiánya.
Gyakran olyan eszközöket (programokat) használ, melyek működésével nincs tisztában, emiatt szándéka ellenére károkozása után a hatóságok által megtalálható és felelősségre vonható.
A vírusok olyan számítógépes programok amelyeknek szükségük van egy adott applikációra másnéven programra egy adott rendszerbe vagy számítógépbe való bejutáshoz.Terjedésében itt különbözik a virusféregtől az úgynevezett "worm " tól melynek nincs szüksége semmilyen vivő applikációra vagy "host"- ra. A vírusoknak több fajtája ismert.Úgymint boot szektor vírus, hálózati vírus, macro-vírus, e-mail vírusok, amelyek legtöbbször a "férgek" csoportjába tartoznak. Híresebb féregprogramok; Code Red, Nimda, Sql Slammer, MS-Blaster, Sasser.
Mutációs motorok használatával bárki eltudja késziteni egy adott virus polimorf alakváltoztató alakját programozási tudás nélkül is.
Vissza a tetejére! Vissza a tartalom választómenübe! Felhasznált irodalomm