Hetényi György a szépség, a táj és a hazaszeret költője

Hetényi György mezőkovácsházi költő nyugdíjba vonulásától intenzíven foglalkozik versírással. 1989. óta költségén, hét verseskötetet adott ki. Verseit lehet szeretni, vagy nem szeretni, ám olvasottságuk bizonysága, hogy egyre többfelé hívják író- olvasó találkozókra, irodalmi estekre.

A versek által felrajzolt költői arcképből olyan ember alakja bontakozik ki, akit végtelen egyszerűségében ragadnak meg környezetének apró szépségei, akinek nagyon fontos a föld, ahol él Mezőkovácsháza, egész Magyarország, és fontos, hogy magyar nyelven szólhat magyarokhoz a magyarokról. A környező településeket, majd az ország más tájait járva számos helyen hallgatták verseit. Már gyermekkorában írt verseket. A polgári iskolában szerette meg a történelmet, és az irodalmat. A második világháború után 1949-ben a községi tanács alkalmazásába került. Ekkor minden versírási lehetőség megszakadt. "A költészet velem született adottság vallja. Pillanatok alatt írtam verset egyénről, világról, tájról, vagy munkáról. Végül a nyolcvanas évek végén, a politikai nyomás gyengülésével már üzemi lapokban és megyei újságokban is megjelentek a verseim, melyekről kedvező visszajelzések érkeztek. 1989-ben megkerestem a Békés megyei Új Auróra főszerkesztőjét, Hatvani Dániel költőt, hogy bírálja el az írásaimat. Hatvani kiadásra javasolta azokat. Az első kötetem "Eső májusban" címmel jelent meg. Ezután kezdődtek azok a személyes meghívások, melyek első lépésének a gyulai könyvtárba szóló meghívás tekinthető. 1990-ben Gyulán a Mogyoróssy János Könyvtárban éreztem először, hogy költővé avattak. Felszabadult érzelemmel indultam el a kiteljesedő költészet felé. A korábban meg nem írott versek is feltolultak bennem"- vallja a költő. Első kötete főként a népi hagyományok feldolgozására épült. Mint vidéken élő, a táj szépségét, az emberi hagyományokat, illetve a lokálpatriotizmus folytatását keresete verseiben. Talán nem véletlenül írták egy akkori tudósításba: "Íme Kovácsházának is van költője!" "A Hársfa dala" című kötet gyorsan, 1991-ben követte az előzőt. Ebben már túllépett az otthoni világon, az 56-os eseményekről is bátran verselt, de sok szép magyar éneket is beválogatott. Harmadik kötete a "Nap sugarait gyűjtöm" címmel jelent meg. Ebben a szerelmes versek mellett helyt kaptak a tájleíró, illetve a társadalmat bíráló versek is. A "Tiszta ég alatt" című gyermekvers gyűjtemény 1995-ben hagyta el a nyomdát. Ebből néhány költeményt Kulcsár Sándor zenetanár megzenésített. A következő "Hazámba, ha megyek" című kötetében a magyar történelem, főleg a honfoglalás időszaka kapott hangsúlyt. A hatodik versgyűjtemény "A harmadik évezred felé" címet viseli, mely 2000-ben a millennium év tiszteletére látott napvilágot. A kötet nyíltan foglalkozik Trianon diktátumával és a határon túli magyarság sorsával. A költői biztatás reményt és erőt ad minden magyarnak, hogy újult erővel induljon el a harmadik évezred felé. A könyv utolsó ciklusa emlékeket és balladákat dolgoz fel, kovácsházi tragédiákat, megtörtént drámai eseményeket. - Hogyan fogalmazódik meg ars poétikája? Amikor a második évezrednek már csak napjai voltak hátra, elgondolkodtam azon, hogyan tud megmaradni a magyarság a következő ezer évben, a Kárpát medencében, amely a honfoglalás óta oly vérzivataros időket élt át? Vajon létezik-e majd háromezerben is a magyarság? Megmarad-e nyelvében a magyar, abban a nyelvben, amely számomra a legszebb? Felteszi-e majd akkor ugyanezt a kérdést egy költő, és válaszol-e rá sorsfordulós versben? Szeretném, ha így lenne. Ez a jelenlegi verseim ars poeticája, melynek alaptémáját egy népi gyermekmondóka adta: "sós kútba vetlek, onnan is kiveszlek". Erről írtam a "Turul madár szárnyán" című hetedik kötetemben. Jelenleg készülőben van a nyolcadik kötetem.

Halasi Mária újságíró

Névjegy:
Született: Medgyesbodzás, 1924.
Családi állapota: nős (1948)
Gyermekei: Klára (1951.) Valéria (1962.)
Unokái: Márta (1973.) Klára (1974.)
Pályája: Polgári iskolát végzett. 1963-ban Békéscsabán pénzügyi és számviteli
szakképezettséget szerez.
1949-1952-ig a mezőkovácsházi községháza alkalmazottja
1952-1956-ig a járási hivatal pénzügyi osztályának ellenőre
1956-1963-ig a földmérési hivatal dolgozója.
1963-1976-ig az Orosházi Állami Gazdaság üzemgazdásza
1946-1984-ig a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ ellenőre.
1993-tól a Békés Megyei Körös Irodalmi Kör
1999-től a Magyar Írószövetség
2000-től a debreceni székhelyű Népi Írók Szövetségének tagja.