Először is mondj nekünk pár szót a karriered kezdetéről. Mik voltak azok a hatások, amik arra késztettek, hogy elkezdj rímeket írni?
Ez az egész olyan 10 éves korom körül kezdődött. A nővérem rádiójából mindig egy csomó hip-hop szólt és ez felkeltette az én érdeklődésemet is. Hallgattam Slick Rick, Public Enemy, EPMD, Big Daddy Kane és még rengeteg más legendás előadó zenéit és imádtam. Amikor a nővérem mutogatta a Video Music Box adásait, akkor kattantam rá igazán komolyan a hip-hopra. Na az volt az! Az volt a szikra, ami elindította a megvilágosodást a fejemben, hogy ne csak egy rajongója legyek ennek, hanem csináljam is és rap előadó legyek. Egy elérhetetlen álomnak tűnt nekem ez akkor. Sokáig nem vett komolyan senki, de a belső hangom azt súgta, hogy ne adjam fel. Így ha nem lett volna a nővérem, kétlem, hogy Verse Essential lennék ma. A hatások, amelyek arra késztettek, hogy rímeket írjak és zenét csináljak, azok a családom, az apám és a legendás Gang Starr voltak. Soha nem felejtem el, mikor először hallottam a zenéjüket még a kezdetekben, amikor láttam őket a Video Music Box-ban sok évvel ezelőtt, 11 éves korom körül. Hallani Gurut a mikrofonnál és DJ Premier beatjeit az nagyon betalált. Attól a pillanattól tudtam, hogy a Hip-Hop jelentős szerepet fog játszani az életemben, és tudjátok ez még mindig tart…



Hogyan jellemeznéd a zenédet? Milyen üzeneteket szeretnél átadni vele?
Hogy hogyan jellemezném a zenémet azt őszintén szólva nagyon nehéz lenne szavakba foglalni. A zeném én vagyok. Ezek az én gondolataim, az érzéseim és a vágyaim. Amikor a zenémet hallgatod, akkor az életemet hallgatod. Azt mondom, amit érzek, tudom, hogy vannak, akik hugyoznak erre, de nem érdekel, mert nekem a zene az az, amik mi vagyunk. A zene az ami mindannyiunkat összehoz. A zene az ami megváltoztatja a világot.
Az üzenetem, amit átadok zenémmel azok, hogy érezd magad jól, dolgozz keményen és harcolj azért, amit a szíved diktál. Nem akarom, hogy úgy ismerjenek, hogy az a rapper vagyok, akinek tüzes sorai vannak. Az nem jelent nekem semmit. Rapperek ezrei erőlködnek azon és nem képesek megcsinálni egy jó számot, amivel megválthatnák az életüket. Az nem én vagyok, nem az én szintem. Én szövegíró vagyok. Írtam már szövegeket mindenféle témában és még mindig tanulok és formálom a képességeimet. Ez az amiért a zenekészítésben minden rólam szól. Nem érdekel, hogy milyen sokat mondasz magadról, hogy milyen tehetséges vagy, azt meg kell mutatni a munkáidban. A tettek hangosabbak, mint a szavak.

Az első albumod, az "Ingenious" nagyszerű album lett. Milyen volt a debütálásod fogadtatása?
A fogadtatás pozitív volt, de természetesen voltak vegyes kritikák is az albumról. Némelyek szerették, némelyek nem annyira. Az egy nagyon komoly tapasztalat volt, sokkal inkább felnőtt vagyok azóta, mint voltam az Ingenious felvétele idején. Sok mindenen keresztülmentem, hogy elkészíthessem azt az albumot, de boldog vagyok, hogy az a projekt is mögöttem van.



Ha jól tudom, az egy saját kiadású cd. Mennyi ment el belőle és hol tudják még a rajongók megvenni?
Több százat eladtam abból az albumból és még van valamennyi belőle. Meg lehet még vásárolni az ughh.com, cdbaby.com oldalakon vagy közvetlen tőlem, ha küldenek üzenetet a Facebookon, Twitteren, vagy az Instagramon. @VerseEssential.

Az új albumod, a "Freedom Is Mine” is egy nagyon jó munka lett, (rajta olyan producerekkel, mint a legendás Marley Marl…). Mon. dj néhány szót az albummal kapcsolatban.
Nos, hogy tisztázzuk a dolgokat a Freedom Is Mine egy mixtape nem album. Volt egy rakat felvételem, amivel nem tudtam, hogy mit tegyek és nem akartam egyiket sem elvesztegetni. Dolgoztam a második albumomon és azon kaptam magam, hogy egyre nagyobb rakás tartalék felvételt halmoztam fel a vágószobában. Ezért csak mutatni akartam  valamit a rajongóknak, amivel ellehetnek, amíg a második albumom elkészül. A rajongók mindig új zenét akarnak hallani és az én feladatom, hogy megadjam ezt nekik. Amíg dolgoztam a mixtape-en bizonyos váratlan lehetőségek villantak fel, mint a kapcsolat DJ Spinna-val és Marley Marl-al. Ők voltak a két nagy kiemelkedő mozzanatai a karrieremnek. A "Lyrical Fitness" amit Marly készített, valójában egy véletlen szerencse miatt jött létre. Az instrumentál egy tengerentúli albumról volt, amit Marly készített és én teljesen beleszerettem. Miután megcsináltam a felvételt, elküldtem neki email-ben, és ő azt mondta, hogy tökéletes lett. De nem igazán illett a második albumom hangulatához, úgyhogy félretettem egy ideig. Amikor elkezdtem dolgozni a Freedom is Mine-on, oda tökéletesen illett. Az életben ugyanúgy, mint a zenében minden okkal történik. Higgyétek el nekem.



Ez elérhető ingyenesen a neten, de nem gondoltál rá, hogy kiadd CD-n vagy vinylen? Fontos ez egy előadónak 2013-ban?
Freedom is Mine ingyenesen letölthető a VerseEssential.Bandcamp.com oldalon és egy csomó blogról a neten. Sajnos nem jelent meg CD-n vagy vinylen. Az igazat megvallva elég költséges legyártatni minden projektetet, különösen, ha ezt a saját zsebedből csinálod és nincs kiadói háttér. Megteszek mindent, amit tudok, hogy a zeném eljusson az emberekhez. Ez őszintén azon múlik, hogy ha ezzel foglalkozol, akkor helyezd ezt az első helyre. Van sok előadó, aki soha nem nyomat ki egy projektet sem az egész karrierje során, mégis hatalmasak. És másrészről, vannak előadók, akik kiadnak minden dolgukat maxin és az abszolút szemét. Az szép látvány, ha minden projekted kiadásra kerül, de igazából ez már nem egy halálosan fontos szükséglet az internetnek köszönhetően. Anno a ’90-es években és még azelőtt, nem volt Internet, így ha a zenéd nem volt kiadva valamilyen formában, akkor nem hallottak rólad, de az online-zenepiac mára akkora lett, hogy gyakorlatilag kiszorította az igényt, hogy biztosítani kelljen a munkád fizikai megjelenési formáit. Végülis az előadón múlik, hogy mit választ, hogy eljuttassa a zenéjét a közönségnek.

Mennyire nehéz bejutni a zenebizniszbe és bent maradni, ha egy nagy kiadó nincs mögötted?
Minden az eltökéltségedtől függ és, hogy milyen komoly a munkamorálod. Mondanám tisztán és érthetően: csak azért, mert egy nagy kiadónál vagy, az nem azt jelenti, hogy te megcsináltad. Az olyan előadók nagy százalékának, akik megbuknak a zeneiparban, volt hátterük egy nagy kiadónál. Nézd csak a TLC-t. Évekig szedte ki belőlük a dollármilliókat a kiadójuk a trükkös szerződésekkel mielőtt képesek voltak a saját lábukra állni. Szomorú, de igaz. És vannak előadók, akik soha életükben nem voltak nagy kiadónál és mégis jól meg vannak fizetve. Én jómagam még nem szerződtem ezidáig és ettől távol is vagyok, de még hosszú út áll előttem. Szívesen aláírnék egy lemezszerződést, de CSAKIS akkor, ha a szerződés feltételei előnyösek lennének számomra. Végülis, előadónak lenni nem arról szól, hogy leszerződj egy nagy kiadóval, hanem arról, hogy dolgozz keményen azért, hogy eljuss a zenéddel addig, ameddig csak el tudsz.



A tavalyi évben elkészítettétek a "Blood Written In Ink” albumot Che.Sko és Noyz közreműködésével. Az is egy nagyon jól sikerült cucc lett. Hogyan jött létre az a projekt és számíthatunk-e újabb Art Form Rejects albumra?
Beateket keresgettem a hangmérnököm számítógépén a stúdióban evés közben és megtaláltam ezt a beatet, amit Che.Sko készített. Egyből megtetszett így email-ben felvettem vele a kapcsolatot és ennyi az egész történet. Che.Sko beatjei nagyon sötétek és én mindig is akartam csinálni egy sötét és elborult albumot, így mi Noyz-zal összeálltunk és megalakítottuk a csapatot. Őszintén megvallva egy rémálom volt összerakni az albumot, mert Che.Sko és én egy csomó kérdéssel kapcsolatban nem voltunk egy véleményen, de sikerült összehozni. A legfontosabb lecke, amit tanultam annak az albumnak az elkészítéséből, az az, hogy ha te és a csapattársaid nem látjátok a nagyobb képet egyként, akkor az nem fog működni. A mai napig vannak rajongóim, akik azt szeretnék, hogy csináljak egy újabb ilyen lemezt, de ez nem fog megtörténni, mert az Art Form Rejects-nek vége. Ez egy egyszeri dolog volt számomra és szerencsére továbbléptem.

A legfrissebb munkád a "Jamaica Queens State Of Mind" Kidd Called Quest-tel. Hogyan született az együttműködés?
Elkezdtem dolgozni a Jamaica YMCA-nél 2013 május 1-től és minden nap, amikor a vonattól sétálok az edzőterembe, láthatom ugyanazt a küzdelmes képet, nap mint nap. Az ürgék a háztömböknél seftelgetnek 2 dolláros metrójegyekkel, cigivel és minden mással, amiből csinálhatnak egy kis gyors lét, hogy boldoguljanak. Emberek dolgoznak két vagy több állásban csak, hogy ételt tegyenek az asztalra. Egyedülálló anyák, megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy felneveljék egyedül a gyerekeiket. A gyilkossági ráta nem csökken. Éppenhogy emelkedik. Érezheted a kétségbeesett düh szagát a betonról, amikor végigsétálsz Jamaica Queens-en. Ez az amit mindennap látok, amikor megyek az edzőterembe. És ez nem zaklat fel, mert 14 éves korom óta Jamaica Queens-ben élek. Ez minden, amit ismerek, habár a Bronx-ban születtem és nőttem fel. Így amikor megkaptam a beatet Kidd Called Quest-től, pontosan ezekkel a gondolatokkal voltam teli, amikor megírtam azt. Nagyon büszke vagyok arra a felvételre, mert soha nem készítettem azelőtt felvételt, ami bemutatja a helyet, ahol élek. A dal bemutatja a napról napra küzdő emberek arcát, nem számít, hogy honnan való vagy hol választottál otthont magadnak.

meghallgatom/letöltöm

meghallgatom/letöltöm

Mi a következő lépés és hogyan látod a jövődet a hip-hopban?
Épp most fejeztem be az új albumom felvételét, amit teljes egészében Kidd Called Quest producerelt, "No Invitation Needed" a címe és 2013 végén jelenne meg. Az utolsó simításokat végzem a második albumomon is, ami az "I'm Not Supposed To Be Here" címet kapta. Az egy mestermű. Minden rajongómnak és jövőbeni rajongómnak üzenem: Bízzatok bennem, megéri a várakozást.
Nekem a Hip Hop jövője ragyogónak tűnik. Soha nem hal meg. Csak átalakul különböző dolgokká. Az egész élet a változásról szól és ugyanez igaz a zenére is. Semmi sem marad örökre ugyanaz. Büszke vagyok és megtiszteltetve érzem magam, hogy része vagyok valaminek, amit annyira szeretek és nagyra becsülök. Nincs időm arra, hogy panaszkodjak bárkinek is. Csak magamra és a tudásomra fókuszálok. A Hip Hop zene nem fog eltűnni és mindennap történik valami új ezzel a kultúrával csakúgy, mint a zenével. A rajongóknak rá kell jönniük, hogy a kedvenc rappereik nem maradnak a képben örökké. Aki fent van az ugyanúgy csak egy ember, mint aki lent van. Ha valaki azt mondja nekem, hogy a Hip Hop halott, én nyugodtan annyit mondok, hogy csak egy kicsit közelebb kéne keresni...