|
Építés
/ Bontás
A
legnagyobb probléma szerintem, hogy az épületek
anyagköltsége teljesen irreálisan van meghatározva.
Magyarázza már el nekem valaki: miért
növekszik az építõanyag-szükséglet,
és az építés költsége az
ország területének növekedésével?
És ha több építõanyag kell, akkor
nyilván nagyobb lesz a ház. Akkor viszont a férõhely
miért nem nõ??? Tehát elsõsorban ezt
kellene egy optimális értékre beállítani.
A másik
probléma a bontással van. Nagyon hasznos lenne, ha
a bontásból viszakapnánk némi építõanyagot,
mondjuk 30 %-ot. Ez nagyban megkönnyítené az
esetleges átalakulást. Bizonyára mindenki került
olyan helyzetbe, hogy tornyos íjászok helyett eliteket
kellett képeznie, vagy fordítva, mert a szövetség
érdeke ezt kívánta. Ilyenkor le kellett bontani
az õrtornyokat és a helyükre barakkot húzni,
ami horribilis költségekbe kerül, fõleg
a 4-es szinttõl felfelé.
Esetleg lenne 3 lehetõség az épületek
lebontására:
1. Azonnali bontás, ilyenkor nem maradna
egy ép tégla sem a házak bontásából,
ez a jelenlegi helyzetnek felel meg.
2. Lebontás 6 kör alatt, ekkor az építõanyag-szükséglet
30 %-át visszakapnánk a 6 kör letelte után.
3. Lebontás 12 kör alatt, ekkor az
építõanyag-szükséglet 50 %-át
kapnánk vissza a 12 kör letelte után.
Tovább
a fórumra
Drágakõbánya
A tábornokokat
csak DK-val lehetne fizetni. Cserébe a Császár
a drágaköveit szabadáras rendszerben a piacra
dobja, tehát nem fordulhatna elõ, hogy a DK hiánycikké
váljon. A fizetség lehetne pl. 1 tábornoknak
1 kör alatt 1 drágakõ/40 hektár, az ország
területéhez viszonyítva. Tehát 200 hektárnál
5, 1000 hektárnál 25 DK/tábornok/kör.
Fizetség
hiányában a fizetésnélküliség
ideje körrõl körre halmozódik. Ezidõ
alatt ne legyen bevethetõ a tábornok. (Másképp
fogalmazva: amíg nincs visszamenõleg minden körre
kifizetve a tábornok, addig a kifizetetlen tábornokok
ne legyenek bevethetõk.) Ha valaki csak 3 tábornokot
fizet, akkor csak annyit tud bevetni, a maradék kettõt
csak a visszamenõleges kifizetés után tudná
csak csatába küldeni. Tehát nem tehetem meg,
hogy amíg nem támadok sereggel, addig nem fizetem
a tábornokokat, mert úgyis ki kell fizetni õket
visszamenõleg, ha támadni szeretnék. A visszamenõleges
kifizetés a tábornokok max. létszáma
szerint kerül jóváírásra, tehát
nem lehetne azt megtenni, hogy pl. 20 körre visszamenõleg
csak 3 tábornokot fizetek. Visszamenõleg minden tábornok
kifizetésre kerül, annyi körig, ameddig a DK-ból
futja.
(5 tábornok
= 25 DK/kör = ezt 3-5 DK-bánya fedezi 200 hektárnál.)
A tábornokok
a csatában kétszer annyi fizetést
igényelnek mint békeidõben, és elõre
fizetve! Pl. 2 kör távolságra történõ
támadásnál oda-vissza 4 tábornok 160
DK-t igényel. [(2+2 kör) x 4 tábornok x 5 DK
x 2 = 160 DK.]
Ez
így csak elsõre tûnik bonyolultnak. A Tanácsadók
oldalán nyomon lehetne majd követni a tábornokok
DK-ellátottságát és a kifizetett/kifizetetlenül
telt idõ halmozódását.
Tovább
a fórumra
Piac
Létezik még ember, aki piacot épít?
Szerintem nem. A piac talán a legelhanyagoltabb épület
az összes közül. Ezen változtatna az alábbi
javaslat:
Azon
kívül, hogy a Piac növeli a foglalkoztatottságot,
az összterületbõl elfoglalt arányának
százaléka maximálná a piacra belépések
számát. A százalékérték
mérõszámának kétszerese (kerekítve)
lenne a piacra belépési lehetõségek
száma naponta. Tehát pl. 400 hektár összterület
és 6 piac esetén ez 1,5 %, ez naponta 3 belépési
lehetõséget jelent (+ 2 a VIP bónusz). Esetleg
a nagyobb országoknak lehetne olyan bónuszt bevezetni,
hogy a 4. és 3. szinten lévõk +1, a 2. és
1. szinten lévõk pedig +2 piacra lépési
lehetõséget kapnának.
A
rabszolgapiacon (Ahmed) a fajokat szeparálni kellene oly
módon, hogy minden ország csak a saját fajának
megfelelõ fajú képzett egységeket látná
a piacon, és csak azokkal tudna kereskedni. Tehát
pl. egy törpe nem vehetne meg egy óriás által
a piacra kirakott elitet vagy egy elf egy ork által kitett
lovast. (Ez szerintem logikus.) Ez ugyan maga után vonná
azt is, hogy az emberlopásokat is csak azonos fajok között
lehetne engedélyezni, illetve lehetne ugyan embert (civil
lakosságot) rabolni más fajtól is, de azok
nem kerülnének be a saját ország lakosságába,
hanem a lopás után azonnal világgá mennének,
megkeresve a saját fajuk által lakott országokat,
és ott letelepednének.
Tovább
a fórumra
Õrposzt
Feltételezem, hogy az õrposzt azért lett megszüntetve,
mert senki nem talált ki hozzá megfelelõ funkciót.
Én most elõállnék eggyel: az õrposztban
laknának az Õrszemek (állandó
jelleggel), akiket katonából kell képezni.
Egy
õrposztban 40 õrszem lakna. Az õrszem a tolvajok
elleni védekezésben segítene. Egy õrszem
2 tolvaj védõerejét birtokolná,
amibõl 1-et a kiképzés, 1-et pedig az õrposzt
felépítése tesz lehetõvé.
Az õrszemnek támadóereje nincs. Tehát
aki csak védekezésképpen tartana tolvajt, elég
ha feleannyi õrposztot épít, mint kocsmát,
és ugyanannyi tolvaj védelme lesz az õrszemek
által. Támadni (lopni, tolvaj-akciózni) tehát
nem lehet az õrszemmel, mivel támadóereje nulla.
Az õrposzt férõhelyeire is hatással
legyen a lakáshelyzeti tekik mennyisége.
Esetleg
az õrszem képzési ideje lehetne feleannyi mint
a tolvajnak, 10 kör.
Tovább
a fórumra
Könyvtár
Nevetséges, hogy a gnóm könyvtárkulcsa
akkor is megakadályozza a tekercslopást, ha a gnómnak
egyetlen könyvtára sincs. Állítólag
a gnómok (és a többi faj is) a könyvtárban
írja és ott is tárolja a tekercseket. Ha viszont
nincs könyvtára, akkor
mire hat a varázslat? Ezen kellene változtatni.
A
tekercseket csak a könyvtárban lehessen
tárolni, az el nem férõ tekik nem számítanának
be a tudomány % értékbe, valamint
a nem itt tárolt tekik kopása a normál kopás
5-szöröse lenne, a nem megfelelõ tárolás
miatt. Tehát ha csak a tekik 80 %-a fér el a könyvtárakban,
minden tekercsbõl az el nem férõ 20-20 % az
említett 5-szörös mértékben kopna,
és a tudomány értékére sem lenne
befolyással.
Egy
könyvtár 3000 tekercset tudjon tárolni. (Ez
nem nõne az ország területének növekedésével.)
Ehhez a legtöbb fajnál 10-12 könyvtár
elegendõ. A
könyvtár ellenség általi elfoglalásával
az abban tárolt tekercsek 50 %-a (fajtánként
részarányosan) a támadó ország
tulajdonába kerülne, másik 50 % megsemmisülne
a harc során elszenvedett károktól.
Ezzel
a változtatással a tekilopásokat felválthatja
a földfoglalás, és gnóm is tudna
tekercset szerezni más fajtól. Valamint földfoglalással
vagy pusztítással is lehetne gyengíteni a célpont
tudományos fejlettségét. Szerintem ez lenne
az egyik leghasznosabb változtatás.
Tovább
a fórumra
Kórház
Van, aki nem számít járványra és
mégis kórházat épít? A nagyon
kezdõk kivételével szerintem nem sokan. A kórház
a piac után a másik legelhanyagoltabb épület.
Az alábbi ötlettel talán változtatni lehetne
ezen.
Újra
meg kellene határozni a harci veszteségeket, és
bekalkulálni (az eddig nem létezett) megsebesült
katonák számát is. A kórház
csökkentené a csata közben elszenvedett veszteségeket,
pl. egy kórház 10 kör alatt 40 sebesült
harcost tudna ellátni, és ezek 75 %-át meggyógyítani.
(A sebesült katonák tehát 10 körig maradnak
a kórházban, ezután 40 harcosból 30
jönne ki a kórházból élve.) Kórház
hiányában ennyivel magasabb lenne a katonai veszteség
csata után, mivel a sebesült katonák ellátás
híján belehalnak a sérülésbe.
Természetesen
az idegenben vívott csata sebesültjeit csak akkor tudná
meggyógyítani a kórház, amikor a sereg
azokat hazaszállítja. Az úton (körönként)
a sebesültek 25 %-a menthetetlenül elpusztulna, tehát
100 sebesültbõl 2 körös hazaúton 100
x 0,75 x 0,75 = 56 maradna, ebbõl a kórházi
kezelés után a 75 %-a, tehát 42 maradna életben.
Járvány
esetén a kórházak a fertõzött embereket
gyógyítják, ezen idõ alatt nem fogadnak
sebesültet.
Tovább
a fórumra
Raktár
A raktárkapacitás a fegyver és a gabona kivételével
a többi árura egybefüggõen legyen számolva,
ne fajtánként. Tehát 1 raktár esetén
ha mindenbõl van 300 egységnyi áru, de pl.
kõbõl semmi nincs, akkor azon a helyen (gabonán
és fegyveren kívül) bármi mást
is lehessen tárolni, mondjuk 100 fát és 200
fémet, vagy 300 agyagot.
A
raktár ellenség általi elfoglalásakor
a benne tárolt áru arányos része az
ellenség tulajdonába kerüljön. Tehát
pl. 12 raktár esetén, amibõl 1-et foglalt el
a sereg, az összes áru 1/12-ed része (mindenbõl
arányosan) az elfoglalt raktárban marad, és
a gyõztes tulajdonába kerül. Ez így logikus
és életszerû.
A
fosztogatás terjedjen ki a raktárak teljes
tartalmára is. Egy fosztogatással a raktárak
tartalmának 30 %-át lehessen elvinni, az eddigi pénz,
gabona és rúnamennyiségen kívül.
Tovább
a fórumra
Méntelep
(új épület)
Az is elég érdekes, hogy lovasokat képezünk,
de lovat nem tenyésztünk hozzá. Akkor honnan
van a ló? A méntelep bevezetésével a
csak lovasokból álló sereg bizonyos elõnyöket
élvezhetne.
Egy
méntelep 20 kör alatt 20 lovat lenne képes felnevelni,
és a továbbiakban ellátni. (Tehát
a felnevelt ló a méntelepen lakik állandó
jelleggel.) Csak a teljesen felnevelt ló lenne használható
a Lovas kiképzéséhez. A 20
kör letelte elõtt lebontott vagy elfoglalt méntelepbõl
a lovak elmennek.
Ló
hiányában nem lehetne lovasokat képezni (gondolom
ez logikus), illetve a ló is piaci áru lenne, tehát
aki nem akar a lótenyésztéssel bajlódni,
az megveheti a lovat a piacon. (Természetesen a ló
tárolásához továbra is szükség
lesz szabad méntelep-férõhelyre.) Lovas katona
kiképzésénél a képzés
kezdetén kell a megfelelõ mennyiségû
lónak rendelkezésre állnia.
A
méntelepek elég sok helyet foglalnak el, és
a lovak képzése is költséges lehet. Cserébe
azt lehetne bevezetni, hogy a csak lovasokból álló
sereg útja támadáskor rövidebb
lenne (2 kör a minimum, mint a vándornál!)
a következõk szerint: 3-5 körig 1 körrel,
6-10 körig 2 körrel, 11-16 körig 3 körrel, 16
kör felett 4 körrel rövidebb ideig tartana az út.
Erre jönne még a Vándor személyiség
bónusza. Tehát pl. a "vándor" csak
lovasokból álló serege 6 kör távolságra
3 kör alatt jutna el. Szerintem a visszaútra viszont
nincs sok értelme a lovas sereg gyorsasági bónuszának,
mert a ló is elfáradhat a csatában illetve
az odaút alatt a vágtában, ráadásul
az otthoni védelemben úgysem a lovas ereje a mérvadó.
A
Hadsereg menüpontban lehetne meghatározni
a felnevelendõ lovak mennyiségét. Annyi lónak
lehet csak a felnevelését kezdeményezni, amennyinek
a méntelepeken szabad helye van. A "képzés"
elindítása pillanatától a felnevelés
alatt álló lovak férõhelyet foglalnak
(nem úgy, mint a katonák, akiket a szabad ég
alatt képeznek ki).
Az
Óriás ne képezhessen Lovast,
mert szegény pára csak összerogyna alatta. (Legalábbis
óriás lóról még nem hallottam.)
Cserébe az óriás elitjének támadáspontja
7 lenne, de csak a vérszomj varázslat hatása
alatt, vagy az órás támadási bónuszt
kapna, mint pl. az Ork. Ami logikus is, hisz egy robusztus alkatú
óriás sokkal erõsebb minden más fajnál.
A
csatában elesett lovasok lovának 50 %-a marad csak
meg, a többi ló elpusztul illetve világgá
megy. A maradék, gazda nélkül maradt lovakat
a sereg hazahozza, és ha van elég méntelep-férõhely,
meg is maradnak. Ezután felhasználhatók további
Lovasok kiképzéséhez.
A
támadás során elfoglalt méntelepben
a felnõtt lovak 50 %-a marad meg (ezek a támadó
tulajdonába kerülnek), az éppen nevelés
alatt álló lovak elpusztulnak illetve világgá
mennek. Ha a Lovasnak a lova a méntelepet ért támadás
miatt gazdát vált (az ellenség kezére
jut), vagy eladásra kerül a piacon, a Lovas lefokozódik
Katonává.
A
Méntelep bevezetésével együtt a Lovasok
támadóértékét 8-ra kellene növelni,
mert másképp nem éri meg lovast tartani szerintem,
még a gyorsasági bónusszal együtt sem.
Tovább
a fórumra
Oldal
tetejére
|
