A másik nagyon lényeges motívum a verseny, a tenyész-, valamint a fiatal galambok takarmányozása. Egy egészséges galamb "hiába" egészséges, ha kondíciója nem a legmegfelelőbb a start pillanatában. A gyengén nevelt fiatalból pedig sohasem lesz olyan versenyző, melyre bizton számíthatunk.
A tenyészgalambok takarmányából, mihelyt az alattuk lévő fiatalok elérik a 8 napos kort, elveszem az összes kukoricát. Az így keletkezett hiányt a fokozott borsó, bükköny, cirok, napraforgó, repce etetésével pótlom.
A tenyészek ezután kukorica NÉLKÜL nevelik a fiatalokat, és csak akkor kapnak újra kukoricát, ha a kicsiket már leválasztottam alóluk. Ekkor addig kapják, amíg a következő kelés el nem éri a 8 napos kort.
A leválasztott fiatalok viszont még kirepülésükig szintén nem kapnak kukoricát a keverékükbe - viszont annál több borsót, bükkönyt, cirkot - csak ha már kijárnak. Ezen kívül a fiatalok nevelésénél alkalmazok még egy módszert, de ezt csak TELJESEN EGÉSZSÉGES állomány esetében lehet véghezvinni, és akkor, ha a kelés közel egy időben történik a tenyészpároknál. Ezzel érem el, hogy fiataljaim általában különösen jól fejlettek. A tenyészdúc padozatán egy ki és betehető ráccsal elkerített "óvoda" alakítható ki. Minden fiatalt kéthetes korában leteszek ide a fészkekbol. Ezekhez minden szülő egyformán jól hozzáférhet, közel van az etető és az itató is.
Mármost minden tenyészgalamb a megüresedett fészek helyett ide jár etetni a kicsiket, de mivel a sok közül úgysem tudja melyik az övé, ezért eteti mindegyiket, amelyik éhes. Tehát minden galamb töm minden fiókát. Amikor az első pár darabot leválasztom, már kevesebb fiatal marad az "óvodában", de ezeket továbbra is minden szülő eteti abban a hitben, hogy az övé. Ez így megy tovább. A végén már csak 2-3 fiatalt töm az egész állomány. Majd az utolsókat is leválasztom.
Gondolom nem kell külön hangsúlyoznom, hogy miért CSAK teljesen egészséges állomány esetében lehet ezt alkalmazni.
A versenygalambok alapkeveréke a következő:
30% kukorica
30% bükköny, borsó
20% napraforgó
5% búza
15% cirok, köles, repce, len stb.
Versenyidőszakban, ha az időjárás melegebbre fordul, csökkentem a borsó és bükköny etetésének arányát. Ha hidegebbre fordul az idő, emelem a kukorica százalékát. Nagyon nehéz verseny esetén a fogadótakarmány a szokásos keverék ugyan, de utána a délutáni, illetve a másnapi etetésnél diétás, könnyen emészthető takarmányt kapnak, azt is szűkösen.
Az etetést úgy végzem, hogy az egyszeri adagjukat több kisebb részletben, apránként szórom eléjük. Ennek az oka az, hogyha egyszerre adnám nekik a részüket, akkor néhány, jobban tülekedő, szemfülesebb galamb jó előre kikapkodná az egyes magokat a keverékből, így azokból már nem jut a lassúbaknak.
Ezen felül még az etetés után a fészeketetőkben ráetetést is alkalmazok galambjaim egyéni igényétől függően, hogy melyik, milyen magot kíván még.
Ásványianyag - keverékemet a következőkből állítom össze: kondifix, mészkogrit, tojáshéj (előzőleg sütőben kisütve), pékanyag, tejpor, só, cukor.
Természetes módszerrel versenyzem, általában 10 db. A - csapatos és 20 db. B - csapatos galambot küldök egy útra. Hosszú távú versenyekre 10 db. A - csapatost és legfeljebb néhány B - csapatost. Minden héten, a hét elején kb. 20 km.-es edző tréningre viszem galambjaimat. A csapat összeállításánál a legfontosabb tényező, hogy minden galambommal "személyes, bensőséges" kapcsolatban igyekszem lenni, mert a csúcsformában lévő galamb kéredzkedik a kosárba, szeret versenyezni, pontosan tudja mi történik körülötte és mit várok el tőle. Schaerlaeckens úr is külön felhívta a figyelmemet a tenyésztő és galambjai közötti elmélyült kontaktus kialakítására! "Nem szabad félnie a galambnak gazdája közelségétől, ÉRINTÉSÉTŐL!"
A fészekhez való közeledésemkor még az 1-2 napos fiatalról is lejönnek "üdvözölni" a galambjaim! Ennyire szoros a kapcsolat közöttünk. Sokszor az az érzésem, hogy valóban én értem is repülnek versenyről jövet.
Már kis koruktól kezdve ebben a szellemben nevelem őket, így foglalkozom velük. Galambjaim rendkívül kezesek. Minden nap mindegyik igényli, hogy személyesen vele foglalkozzam.
Fel kell tudnunk ismerni egyes galambjaink másként és másként tükröződő csúcsformáját, és csak ilyenkor szabad bekosarazni. Inkább legyen egy galambnak 3-5 helyezése "csak", de azok díjak legyenek és élhelyezések. Kevés az a madár amely 7-9 helyezésre képes, és emellett ezek a helyezések kerületi élhelyezések is egyben. Az ilyen képességu galambjaimat ötnél többször is kosárba teszem, ha eredménye és formája nem hanyatlik.
Galambjaimnak hetente egyszer, versenyt követően fürdővizet biztosítok, a külső élősködők ellen Ditrifonnal védekezem.
Még egy fontos téma van hátra: a szelekció. Ennél először is azt veszem figyelembe, hogy egy galambnak erős, egészséges szervezete legyen - mindenekelőtt. Fel kell ismerni az állományon belül a gyengébb szervezetű, esetleg bacilusgazda egyedeket, és rögtön szelektálni kell őket. Már a fészekben megkezdődik mindez. Állandó figyelemmel kísérem fiataljaim fejlődését. Egy későbbi jó versenygalambnak már fiatal korában tökéletesen kell fejlődnie, hogy ki tudjanak bontakozni a későbbiekben a benne lévő képességek.
További szempontjaim:
- Erős, jól fejlett fizikum - galambjaim általában a közepesnél nagyobb méretűek.
- Előnyben részesítem a terjedelmes és igen - igen kiváló, laza, ruganyos izomkötegű madarakat.
- Nagyon sokat adok a galamb arckifejezésére, intelligenciájára, viselkedésére.
Versenygalambjaimnál elsősorban a díjképes galambokat részesítem előnyben, a gyorsaságot mindenekelőtt. Szinte csak élhelyezésekre képes galambokat teleltetek át. A gyorsaság meglehetős biztonsággal örökíthető át, egy erre a tulajdonságra szelektált állományban. Versenygalambjaim alól ugyanolyan kiválóságok születtek, mint a tenyészdúcban. Jó példa erre három, kiváló versenygalambom, melyek a tenyésztésben is helytálltak:
1. 2617-82 kkt. Önmaga kerületi díjas, és 4 különböző hímtől 4 gyereke szállt kerületi 1 díjat.
2. 5727-84 fekh. "Lisztes" 18 egyesületi díj, 5 kerületi díj, 2 országos díj a mérlege. Szintén kiváló tenyész, jelenleg Japánban "él".
3. 5735-84 kh. "Hókék" 13 út/12 helyezés, legrosszabb helyezése kerületi 48., 5 kerületi díj, kétszer országos csapattag. Jelenleg is az egyik legfontosabb tenyészgalambom. (2617-es fia)
Mindhárom galamb az NL-81-8177360 a Kék Verstraete és a 7684-80 fekh. , valamely kombinációjából származik. Amennyiben idegen galambot hozok állományomba vérfrissítés céljából, azt mindig a LEGJOBB tenyészgalambjaimhoz párosítom először. Ebben az esetben a saját galambomról biztosan tudhatom, hogy az "GÁZ". Ha a keresztezés során születő utódok képessége gyengébb lesz, mint az állomány legjobbjaié, akkor a behozott galamb "FÉK". Ebből a szemszögből kiindulva nálam mindössze 1-2 lehetőséget kap a vérfrissítésre szánt madár, hogy bebizonyítsa klasszisát. Ellenkező esetben hamar kiteszem a "szűrét" a dúcomból, nem kísérletezek vele évekig, bármilyen csábító is a származása! Szeretnék elmondani Önöknek még egy, számomra nagyon tanulságos beszélgetést kettőnk között! Évekkel ezelőtt történt, Karcsi munkahelyén a Budafoki úti hentesüzletben, miközben éppen egy sertéscombot csontozott ki villámgyorsan.
"Lehet, hogy meglepődsz azon amit mondok, de én úgy tartom, hogy nem is a galamb az igazi versenyző, hanem maga a tenyésztő. Ha a te kezedbe adok egy bugylibicskát, akkor ezt a sertéscombot 30 perc alatt csontozod ki vele. Ha egy Dick csontozókést adok, akkor 20 perc alatt.
Én a bugylibicskával két és fél perc alatt végzek vele, de egy Dickkel másfél perc alatt megcsinálom ugyanazt. Ugyanígy a galamb is egy eszköz a tenyésztője kezében, de az eredmények igazi kovácsa a galambász. Az dönt el mindent, hogy a tenyésztő - versenyző érti-e a dolgát? Ha igen, a galamb csak másodlagos, ha nem, akkor a világ legjobb dúcaiból meríthet alapanyagot, mégsem fog egyről a kettőre jutni!" 1990-ben Horváth Károly megkapja a Kerületi Mesterversenyző címet! 1990 nemzetközi dúc, Kaposvár Legjobb fiatalja Horváth Károlyé! Rekord összegért került Taiwanba. (1242-90-5194 kt.)
Anker Alfonz Országos Bajnokság: 1. helyezett!
Összefoglalva 1985-90-ig: 146 kerületi díj (egyéni, csapat és Champion díjak).
Azt hiszem, hogy a magáért beszélő, szinte páratlan eredménysorozat elég okot adott arra, hogy Horváth Karcsi állományát a megszokottnál jóval nagyobb részletességgel mutassam be!
Szeretném megköszönni Neki, hogy módot adott bepillantani a kulisszák mögé, és további kitartást kívánok hasonló eredmények eléréséhez, mert én tudom, hogy Ő MENNYIT dolgozott azért, hogy három év alatt újra a dobogó legfelső fokára állhasson.
|
