gróf Széchenyi István (1791-1860) ["a legnagyobb magyar"]
- Apja: gróf Széchényi Ferenc (1754-1820)
- Körbeutazta egész Európát.
- Fel akart venni hitelt a birtokaira, de az ősiség miatt nem adtak neki hitelt, ennek hatására írta meg első nagy művét.
- Tervei:
- Az ősiség és a háramlási jog eltörlése, hogy az emberek tudjanak felvenni hitelt.
- Az önkéntes örökváltság bevezetése.
- A céhek és a manufaktúrák megszüntetése.
- A Duna és a Tisza szabályozása.
- A lóverseny meghonosítása.
- Kaszinók létrehozása.
- A magyar legyen a hivatalos nyelv.
- Fő művei:
- Hitel (1830)
- Világ (1831)
- Stádium (1833)
- Kelet népe (1841)
- Művében Kossuth Lajos politikáját támadta.
báró Wesselényi Miklós (1796-1850) ["az árvizi hajós"]
- Apja: Id. Wesselényi Miklós
- Számos ember életét mentette meg az 1838-as pesti árvízben, ekkor kapta az "árvizi hajós" nevet.
- Fő műve:
Kossuth Lajos (1802-1894)
- Folyóiratai:
- Országgyűlési Tudósításokat (1832-1836)
- Törvényhatósági Tudósításokat (1836-1837)
- Pesti Hírlap (1841-1844)
- Folyóiratai miatt négy év börtönre ítélték.
- Fő műve:
- Felelet (1841)
- Válaszolt Széchenyi István Kelet népe című könyvére.
- Kossuth-bankó bevezetése.
- Kormányzó: 1849 április 4. - augusztus 11.
V. Ferdinánd
- Uralkodóház: Habsburg-Lotaringiai-ház
- Magyar király: 1835-1848 (V. Ferdinánd)
- Osztrák császár 1835-1848 (I. Ferdinánd)
- Cseh király: 1835-1848 (I. Ferdinánd)
- Élt: 1793-1875
- Apja: I. Ferenc (német-római és osztrák császár, magyar és cseh király)
- Kancellárja: Clemens Metternich (1773-1859)
- Gyengeelméjű volt.
Pozsonyi országgyűlések
- 1825-1827-es országgyűlés
- Széchenyi István felajánlotta egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság (későbbi Magyar Tudományos Akadémia) megalapítására.
- 1832-1836-os országgyűlés
- Megszavazták, de nem fogadták el az önkéntes örökváltságot.
- 1839-1840-es országgyűlés
- Elfogadták az önkéntes örökváltságot, a jobbágyok megvásárolhatták a földesuruktól a szabadságukat.
- 1843-1844-es országgyűlés
- A magyar lett a hivatalis nyelv Magyarországon. (1844)
- 1847-1848-as országgyűlés
- Ez volt az utolsó rendi országgyűlés.
- Kossuth Lajos benyújtotta a felirati javaslatát (kötelező örökváltság, közteherviselés, felelős kormány). (március 3.)
- Eltörölték az ősiséget.
- Elfogadták a kötelező örökváltságot, mely megszabta, hogy a jobbágyok mennyiért vásárolhatják meg a szabadságukat.
Pártok
- Konzervatív Párt
- A "fontolva haladók" (újkonzervatívok) csoportjából jött létre, melynek vezetője gróf Dessewffy Aurél (1808-1842) volt.
- Alapítás: 1846
- Elnöke: gróf Dessewffy Emil (1814-1866)
- Pártújság: Világ
- Politikai elhelyezkedés: jobboldal
- Feloszlatás: 1849
- 1849-ben egyesült az Ellenzéki Párttal.
- Ellenzéki Párt
- A gróf Teleki László vezette Ellenzéki Körből jött létre, mely a Nemzeti Kör (1841) és a Pesti Kör egyesüléséből jött létre.
- Alapítás: 1847
- Tagok: gróf Batthyány Lajos (elnök), Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Klauzál Gábor, Szemere Bertalan, báró Eötvös József, gróf Teleki László
(1811-1861), Trefort Ágoston (1817-1888), Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály
- Pártújság: Pesti Hírlap
- Politikai elhelyezkedés: baloldal
- 1847 Ellenzéki Nyilatkozat (kötelező örökváltság, a parlamentnek felelős kormány, polgári szabadságjogok, a kiváltságok felszámolása,
közteherviselés, törvény előtti egyenlőség, az ősiség eltörlése).
- Feloszlatás: 1849
Természeti katasztrófák
- 1831 Kolerajárvány Magyarországon.
- 1838 Pesti árvíz.
Mezőgazdasági újítások
- istállózó állattartás
- vetésforgó
Ipar
- Széchenyi István kezdeményezésére 1835-ben létrejött az Óbudai Hajógyár az Óbudai-szigeten.
- Ganz Ábrahám 1844-ben létrehozta a vasöntödéjét.
Közlekedés
- 1846-ban létrejött az első vasútvonal Pest és Vác között.
- 1847-ben létrejött a második vasútvonal Pest és Szolnok között.
|