7. - Forradalom és szabadságharc (1848-1849)
Előzmények
  • március 3. - Kossuth Lajos felirata javaslata az országgyűlésen (kötelező örökváltság, közteherviselés, felelős kormány)
  • március 13. - I. bécsi forradalom
    • Lemondatták Metternichet.
Március 15.-ei események
  • Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál vezetésével a márciusi ifjak elindultak a Pilvax kávéházból.
  • Először az Egyetemre mentek további tagokat toborozni.
  • Lefoglalták Landerer nyomdáját, kinyomtatták a tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.
  • A Nemzeti Múzeum előtt felolvasták a tizenkét pontot és Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt.
  • Kiszabadították Táncsics Mihályt.
  • Este a Nemzeti Színházban előadták Katona József Bánk bán című darabját.
Mit kíván a magyar nemzet?
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
  1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését.
  2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
  3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
  4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
  5. Nemzeti őrsereg
  6. Közös teherviselés.
  7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
  8. Esküdszék képviselet egyenlőség alapján.
  9. Nemzeti Bank.
  10. A katonaság esküdjéj meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a fülföldieket vigyék el tőlünk.
  11. A politikai státuszfoglyok szabadon bocsátassanak.
  12. Unió.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!

Batthyány-kormány
  • Március 17-én kinevezték Batthyány Lajost miniszterelnöknek.
  • Március 23-án Batthyány Lajos kihírdette a kormány névsorát.

  • Miniszterelnök: Batthyány Lajos (mérsékelt liberális)
  • Belügyminiszter: Szemere Bertalan (radikális liberális)
  • Király személye körüli miniszter: gróf Esterházy Pál (konzervatív)
  • Földművelés, ipar és kerskedelemügyi miniszter: Klauzál Gábor (mérsékelt liberális)
  • Pénzügyminiszter: Kossuth Lajos (radikális liberális)
  • Honvédelmi miniszter: Mészáros Lázár (független)
  • Közlekedésügyi miniszter: Széchenyi István (független)
  • Vallás és közoktatásügyi miniszter: Eötvös József (centralista)
  • Igazságügyminiszter: Deák Ferenc (mérsékelt liberális

  • Először szeptember 11.-én, majd véglegesen október 2.-án Batthyány lemondott.
Áprilisi törvények (április 11.)
  • Felszámolták a rendi kiváltságokat.
  • Felszabadították a jobbágyokat.
  • Eltörölték a tizedet (dézsma).
  • Tisztázatlan maradt a külügy, a hadügy és a pénzügy.
Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB)
  • A Batthyány-kormány és a Szemere-kormány között a kormányt helyettesítő hatalom, elnöke Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és Mészáros Lázár is tagjai voltak.
Nemzeti gyűlések
  • Lipótszentmiklós (szlovákok)
  • Balázsfalva (románok)
  • Karlóca (szerbek)
Szabadságharc
  • Szeptember 11.-én Jallasics (1801-1859) horvát bán átlépte a magyar határt.
  • Szeptember 29.-én (pákozdi csata) a magyarok Móga János (1785-1861) vezetésével győzelmet arattak Jellasics seregén.
  • Október 7.-én (ozorai csata) a magyarok Görgey Artúr (1818-1916) és Perczel Mór (1811-1899) vezetésével győzelmet arattak a Roth tábornok vezette horvátokon. ("ororai példa")
  • Jellasics Bécsbe menekült, ahol V. Ferdinánd leváltotta Windisch-Gratzre (1787-1862), Móga János Jellasics után ment.
  • Október 30.-án (schwechati csata) a Móga János vezette magyarok vereséget szenvedtek Windisch-Gratz osztrák csapatától.
  • A kormányt Debrecenbe, a hadiipart Nagyváradra költöztették.
  • Február 26-27.-én (kápolnai csata) a Henrik Dembinski (1791-1864) vereséget szenvedett Windisch-Gratztől.
  • Március 4.-én Ferenc József kiadta az olmützi alkotmányt (oktrojált alkotmány), mely felosztotta az országot Magyar Királyságra, Erdélyi Fejedelemségre, Katonai Határőrvidékre és Dalmát–Horvát–Szlovén Királyságra. (soha nem lépett életbe)
  • Április 2.-án (hatvani csata) a magyarok győzelmet arattak.
  • Április 4.-én (tápióbicskei csata) a magyarok győzelmet arattak.
  • Április 4.-én a Habsburg-ház trónfosztása, a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása, Kossuth Lajos lett a kormányzó.
  • Április 6-án (isaszegi csata) a magyarok győzelmet arattak.
  • Ferenc József leváltotta Windisch-Gratzet Weldenre.
  • Április 19.-én (nagysallói csata) a magyarok győzelmet arattak.
  • Május 1.-jén Ferenc József segítséget kért I. Miklós orosz cártól.
  • Május 21.-én a magyarok visszafoglalták Budát.
  • Ferenc József leváltotta Weldent és Julius Haynaut a "bresciai hiénát" (1786-1853) nevezte ki főparancsnoknak.
  • Július 17.-én (váci csata) Görgey győzelmet aratott a Paszkievics (1782-1856) vezette orosz seregen.
  • Július 31.-én (segesvári csata) Bem József (1794-1850) vereséget szenvedett az osztrákoktól és az oroszoktól.
  • Augusztus 9.-én (temesvári csata) Dembinski és Bem József vereséget szenvedtek Haynautól.
  • Augusztus 11.-én Kossuth Lajos lemondott és Perczel Mórral, Bem Józseffel és Dembinskivel Törökországba menekült.
  • Augusztus 13.-án Görgey Világosnál letette a fegyvert.
Ferenc József
  • Uralkodóház: Habsburg-Lotaringiai-ház
  • Magyar király: 1848(1867)-1816 (I. Ferenc József)
  • Osztrák császár 1848–1916 (I. Ferenc József)
  • Cseh király: 1835-1848 (I. Ferdinánd)
  • Élt: 1830-1916
Szemere-kormány (1849 május 2. - augusztus 11.)
  • Belügyminiszter: Szemere Bertalan (radikális liberális)
  • Hadügyminiszter: Mészáros Lázár (független), Görgey Artúr (független), Aulich Lajos (független)
Előző oldal || Főoldal || Következő oldal

Copyright © Nerva 2010-2011.