Az 1920. június 4.-én ránk kényszerített trianoni diktátum megtiltotta Magyarországon katonai repülést és a katonai célú repülőgépgyártást. A magyar katonai repülést azonban mégsem sikerült megakadályozni. 1922-ben Háry László százados parancsnoksága alatt Szegeden megkezdődött a rendszeres pilótaképzés. 1924-től Kenese Waldemár ezredes irányításával Szombathelyen megnyílt a repülőgép vezető iskola. Az 1922-és 1937 közötti időszakban a diktátum miatt csak rejtetten működhetett a légierő. Ezt az időszakot a nagyszámú repülőbaleset jellemezte, amely a jórészt az elavult vagy éppen gyenge minőségű gépparknak tudható be. Ilyen körülmények mellett kezdődött meg a II. világháború küszöbén a honi katonai repülés ujjászervezése. 1936 és 1940 között a FIAT CR-32-es és a CR-42-es kétfedelű repülőgépek képezték a magyar vadászalakulatok rendszeresített gépállományát.





FIAT CR-32-es kétfedelű vadászrepülőgép két nézetből



FIAT CR-42-es olasz gyártmányú kétfedelű vadászgép

1936-ban a torinói FIAT gyárból 78 darab FIAT CR-32 típusú kétfedelű, merev futójú, akkor még különösen gyorsnak számító vadászgép érkezett hazánkba. Az eredetileg ezüstös színű gépek a repülőbenzin helyett egy speciális benzin-benzol keveréket igényeltek amely „turul” keverék néven vonult be a történelembe. A repülőket működtető FIAT A-30 Ra-bis motorok kenésére ricinusolajat használtak. Fegyverzetnek pedig nem a gyári, hanem a magyar gyártású, akkor még a világon egyedül álló Gebauer géppuskákat alkalmazták.



FIAT A-30 Ra-bis motor, A CR-32-es motorja

Az 1936-ban még rejtetten működő magyar légierő vadászalakulatai egy ezredre, azon belül két osztályra és osztályonként három századra tagozódtak. 1936. október elsején alakult meg az ezred második osztálya és azon belül az 1/6 vadászszázad. Ivácskovics Elek főhadnagy parancsnoksága alatt. Abban az időben a rejtett légierőben a század hivatalosan a repülő időjelző alcsoport nevet kapta. A század akkori állománya: elsőtiszt: Csathó Gyula fhdgy., tisztek: Kemény István és Surányi Elemér főhadnagyok , Chirke Jenő, Kövér Zoltán és Fuszek Henrik hadnagyok, valamint Gunya Sándor zászlós. Altiszti pilóták: Bene Károly és Lakatos Béla őrmesterek Soós József, Végh Aladár és vitéz Dózsa István szakaszvezető. A század Székesfehérvárra települt. 1937-ben megkezdődik az állomány átképzése a CR-32-es gépekre az osztály egyetlen kétkormányos CR-30-as gépén.



Kétkormányos FIAT CR-30-as rajza

A mindenkori visszamaradók gyakorlatban tartás céljából Avis I. típusú gépekkel repülnek a többiek aktuális csoportjait pedig Capronival a nagyobb Szombathelyi reptérre szállítják, ahol megkezdik a gyakorlást az együléses CR-32-eseken.



Avis I. típusú repülőgép

Az átképzést Batáry Pál százados vezeti. Ebben az évben döntik el a pilóták, hogy mi legyen a század jelvénye. Több javaslat lévén sorsot húznak és a szerencse a KŐR ÁSZ kártyalapot javaslóknak kedvez. Így kapja a század a nevét. Később azonban az akkori századparancsnok után Tomor századnak is nevezik.



Kőr Ász: 1937-től a század jelzése

1937. április 26.-án Gunya Sándor zászlós gyakorló repülés közben hátdugóhúzóba esett, kivenni már nem tudta és repülőhalált halt. 1937. május végén megkezdődik a század Kecskemétre költözése. A kiképzés folyamán megkezdődik a századok közötti versengés. Annyit repül a század, amennyit csak akar. Ivácskovics ötlete alapján a jobb eredmények elérése céljából szesztilalmat tartanak. Egyedül Csató „Zsül” Gyula nem hajlandó alávetni magát, mondván, hogy gyerek kora óta nem ivott vizet… Hogy még nagyobb legyen a pilóták gyönyörűsége, Fw-56-os Stössereket (csodás műrepülő gépek) is kapnak.



A német gyártmányú FW-56-os Stösser

Dósa István szakaszvezető egy társával gyakorlás közben összeütközik, és már nem tud kiugrani ezért repülőhalált hal. A század tagjai egyik legkedvesebb bajtársukat vesztik el. 1937. október elsején vonul be a századhoz a magyar repülés egyik legkiválóbb műrepülő és vadászpilótája Pettendy János zls. „Hanzi”. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938 március 5.-én bejelentette a haderő átfogó fejlesztését, amelyet az országgyűlés 1938 májusában törvénnyel szentesített. 1938. elején még teljesen békés az élet. Ekkor kerülnek a századhoz: Nemes Endre, Gáspárdy Zoltán, mások elkerülnek. A háború árnyéka előre vetődik. A század gépeit terepszínűre festik.



A Kőr Ász század egyik terepszínűre festett, századjelzéssel és az ék alakú hadijelzéssel ellátott CR-32-es gépe

Ez az év századparancsnoki változást is hoz. Ivácskovics Elek főhadnagyot Mititzky László főhadnagy váltja fel. 1938. augusztus 23.-án kerül sor a magyar fegyverkezési egyenjogúság elismerésére a jugoszláviai Bledben. Ettől kezdve a magyar légierőt már nyíltan szervezték. Nyár végén már harci feladatokra készül a század. A mozgolódó és többször határt sértő cseh gépek ellen felszálló riasztott CR-32-esek nem találkoznak a határsértő gépekkel. 1938. szeptember 28.-án rendelet jelent meg a piros-fehér-zöld ék alakú hadijel rendszeresítéséről, a gépek törzsére a feladatkört jelző betű (V= vadász, B= bombázó, F= felderítő, I= iskolagép) és a sorszám megjelenéséről.



A rendelet előirásainak megfelelően jelölt repülőgép a század gépállományából

Ezidőtájt kerül a századhoz Tomor László.



Tomor László 1909-1996

Ebben az időben a repülőszázadok kilenc gépből, a rajok pedig 3-4 gépből álltak. 1939-ben ismét sok a gyakorló repülés. Gáspárdy hdgy. műrepülés közben dugóhúzóba esik és repülőhalált hal. Chirke Jenőt elhelyezik Kassára az akadémiára, viszont bevonul Várnai György hadnagy. Megkezdődik a század átképzése CR-42-es gépekre, amely kiváló gép volt a maga nemében. A 840 lóerős motorja elsőrangú, azonban géppuskái sokszor elakadnak.



FIAT CR-42-es vadászgép



A FIAT A-74 RC-38, a CR-42-es motorja

Kiváló tulajdonságai miatt a pilóták nagyon szerették ezt a szép és jóindulatú gépet, amely azonban már ekkor sem nevezhető korszerűnek. A századok közül elsőnek a Kőr Ász kapja meg a 16 új gépet. Akkoriban a Kőr Ász és a 2/3-as Szobránczy Aladár dán dogjáról elnevezett Ricsi század vitte a prímet műrepülésben.



Korabeli kép a Ricsi század mindennapjairól (előtérben a századparancsnok nevezetes dán dog kutyája)

Tomor László főhadnagy megkapja végleges századparancsnoki kinevezését. Osztályparancsnok vitéz belényesi Heppes Aladár százados, ezredparancsnok vitéz Eperjesy József őrnagy. Simon Béla szakaszvezető orsózás közben dugóhúzóba esik és a földbe csapódva repülőhalált hal. Bejczy József és Zajtai Károly hadnagyokat a századhoz helyezik. Nagy Kornél pedig egy újonnan alakuló századhoz kerül. Általános vélemény szerint a Kőr Ász repüli az ősszel megalakult m. kir. Horty Miklós repülőakadémia avató ünnepségén a legszebb köteléket.



Cséerek alakzatban

Légiharc gyakorlása közben Nagy Kornél és Pettendy János olyan véres komolysággal küzdenek, hogy összeütköznek. Nagy Kornélnak ugrania kell a sérült gépből Pettendy a súlyosan sérült gépét egészben lehozza.



Ugrás zuhanó cséerből

Az évet a század az Osztrák Államtól átvett CR-32-esek áthozásával zárja.



Az Ausztriától átvett CR-32-esek

1940 előtt a kör ász 1/6, majd 1/3 századként szerepel és Kecskeméten, majd Mátyásföldön állomásozik.



A Kőr Ász század CR-32-esei

1940.ben a század tartalékos pilótái bevonulnak.: Majoros János tartalékos főhadnagy, herceg Oberschalchi Miklós tartalékos karpaszományos őrmester. 1940. május 20.-án a légierők parancsnoksága elrendeli a század hadiállományba történő kiegészítését. Finta őrvezető a század legfiatalabb és legkisebb termetű pilótája motorhiba miatt kényszerleszáll és átvágódik CR-32-essel. Mire a közelben dolgozó földművesek odaérnek, addigra előmászik a gép alól és mellette álldogál. Az érkező földművesek nem akarják elhinni, hogy Ő a pilóta és minden áron meg akarták keresni az összetört gépben az igazi pilótát…



Átvágódott gép talpra állítása

A századot Mátyásföldről a tiszasülyi hadirepülőtérre helyezik át, tulajdonképpen Szolnok védelmére, a keleti irányból érkező támadás elhárítására, azonban a nyár hadiesemények nélkül telik. Augusztus végére elkészül a Szolnoki állandó repülőtér és a század oda települ. Erdély visszafoglalása után a század Kolozsvárott gyönyörű díszrepülést mutat be. Ősszel a készültség megszűntével Mátyásföldre díszrepülés bemutatásával térnek vissza. Zajtai és Bejczy hadnagyokat elhelyezik., viszont a századhoz kerül Kun Miklós hadapród Őrmester. A Mátyásföldi étkezde ismét hangos a fiatal és vidám „kőrászosoktól”. Ekkor kerül fel a falra a felirat: ”Evésben nem ismerünk tréfát!” 1941. április elején a repülőhalált halt Arany Mihály főhadnagy, távolfelderítő pilóta temetésén századkötelékben díszrepülést hajtanak végre. A Kecskeméten állomásozó század lőgyakorlatot tart Bugacon. 1941. tavaszán németország megtámadja jugoszláviát. 1941. április 4.-én elrendelik a légierők mozgósítását. 1941. április 9.-én a század (1/3 Kör Ász vadászszázad) a Jugoszláv hadiesemények miatt Barcs térségébe települ. 1941. április 11.-én a századot a szárazföldi erők előrenyomulásának légi biztosítására Madaras - BÁCSALMÁS - Mélykút légterében vetették be. Ezen a vidéken a gyülekező és csapatokat összevonó magyar hadsereg alakulatainak egy része, nem ütközvén számottevő ellenállásba, előretör olyan mértékben, hogy az utánpótlás nem tudja követni. A számottevő ellenállás nélkül Jugoszláviába bevonuló magyar hadsereg vezetése légi biztosítás céljából és cseltől tartva a szárazföldi csapatok védelmében beveti a századot. 1941. április 12.-én a század géppuskával alacsonytámadást intézett a Ferenc csatorna hídjának felrobbantására készülő erők ellen. Ezen kívül számottevő légi harcra nem kerül sor.



CR-32-es a levegőben

1941. április végén vitéz nagybányai Horty István tartalékos repülő főhadnagy esküvőjéről nászútra induló párt a századból Tomor, Zajtay, Bejczy hármas kíséri, de visszafelé jövet közben Tomor gépének motorja leáll és a közeli budaörsi reptéren kényszerleszállást hajt végre, de az erős hátszél miatt kifut a reptérről és átvágódik. Szerencsére sértetlenül bújik ki a gépből. Alig egy nap múlva Mátyásföldön Pettendy Hanzi gyönyörű műrepülést mutat be FW-56-os Stösserrel, de az őt követő Bánfalvy Ferenc vezérkari százados Bückerrel alacsony orsózás közben elkapja a földet és repülőhalált hal.



Magyar jelzésekkel ellátott Bücker

A dél olasz repülőtanfolyamot végzettek közül Szénásy Ferenc (Muksó), Baranyai Károly (Malac), Szőnyi Márton (Lapaj), Ölveczky Ferenc őrmesterek, Göcsei Lajos , Zsámboki Dezső, Várkonyi András, Szabó Ferenc, Kismarosi András, Finta Lajos és Abonyi Lajos őrvezető pilóták kerülnek a századhoz. Közülük Szőnyi tűnik ki kiváló lőeredményeivel. 1941. június 22.-én Németország megtámadta Szovjetuniót. A háborúba Magyarország is belépett. Ennek ürügyéül a Kassai bombázás szolgált. A Katonai vezetés az esetet orosz orvtámadásnak minősítette és a kormány hadat üzent a Szovjet- Oroszországnak. Ekkor látják el a magyar repülőgépeket a tengelyhatalmak megkülönböztető jelzésével, a krómsárga gyűrűvel a szárnyvégen és az altörzsön.



A század V-261-es lajstromszámú gépe a krómsárga gyűrűvel az altörzsön

1941. június 27.-én a Kassai bombázás következményeként beállt a hadiállapot a Szovjetunió ellen. A század ekkor már Mátyásföldön városvédelmi készültséget ad. 1941. július 12.-én Tomor László százados vezetésével Kolomija repülőterére érkezik a század 12 db Cr-32-es vadászgépe és azonnal bevetésre kerül. Másnap továbbindultak Jezierzany repülőterére a Ricsi század támaszpontjára Szobránczyék leváltására. 1941. július 14.-én átesnek a légvédelmi tűzkeresztségen. Amikor első éles bevetésükre kapnak parancsot. Közelfelderítőket kellett kísérni, méghozzá közvetlenül. Ez azt jelentette, hogy látótávolságon belül kellett maradni, és a légvédelmi tűzből is ki kellett venni a részüket. A visszavonuló szovjet csapatok számbeli fölénye már ekkor megmutatkozott, de a szervezetlenség miatt a magyar hadsereg könnyedén tört előre. A gyors visszavonulás miatt a század 3-5 naponta újabb és újabb repülőtérre kerül az előretörést biztosítandó. Ezek a repülőterek gyakran csak füves rétek voltak. Ebben az időben előfordult, hogy a század földi és légi része egy időpontban hét különböző helyen volt megtalálható. 1941. július 20.-án a század megkapja az áttelepülési parancsot Barba, ahol az első bevetés erőszakos felderítés és alacsony támadás. 1941. július 22.-én a század erőszakos felderítést és alacsonytámadást hajtott végre erős légvédelmi tűzben, melynek során négy repülőgépünk találatot kapott és maga a századparancsnok is megsebesült. Először látják a nehézgéppuskák pusztító hatását. Az igazi veszély azonban a második csapás. Ekkor tanulják meg, hogy a 12,7-es semmit sem ér a harckocsik páncélzata ellen. Közben felderítik, hogy a menekülők célja Tulcin városa. Ez nyeli el a menetoszlopokat. Tomor berepül a város fölé, ahol a pokol tüze fogadja. Eltalálják, de a gépet sikerül egyenesben tartani. Fordulás és irány vissza. Csak ezek után észlelte, hogy megsebesült, de három nap múlva már újra harcolt. Még ezen a napon megkapják a parancsot az előre településre Sutiska tábori repülőterére. 1941. július 25.-én Tomor és Seres terepszemlére megy Sutiskába, ahol állítólag a reptér alá van aknázva. A reptér kiváló, de előnyeit nem sokáig élvezik, mert július 28.-ám már át kell települni Annopolba. 1941. augusztus 3.-án Annapolból Bersadba kell előre települni. Innen száll fel utolsó útjára Pettendy János. 1941. augusztus 5.-én parancs érkezik, miszerint az umani katlanban körülzárt szovjet csapatok parancsnokságához egy többmotoros gép érkezett azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a tiszti kart és a politikai vezetőket kimenekítse. A feladat ennek a gépnek a megsemmisítése. Tomor és Pettendy raja száll fel. A cél Podvisokoje térségében szállt le a jelentések szerint. A falu felett köröznek, de az ellenséges gépet nem találják. Légvédelmi tűz, egyenlőre nincs. Tomor néhány teherautóra figyel fel, de a repülőgépnek nyoma sincs, csupán egy nagy-nagy halom betakarított gabona. Lejjebb kell menni! Lemegy 1500 méterig és jelt ad az alacsonytámadásra. Erre az ellenséges légvédelem is rázendít! Tehát itt kell lenni annak, amit keresnek. Már ezer méterről nyomja a lőbillentyűt! Égnek a szalmatetők, lő mind a hat gép. Tomor emelkedni kezd és hátranéz, de csak Seres zárkózik és erősen mutogat, amit Tomor nem ért meg (akkor még nem volt rádió a gépekben). Erős a légvédelem és kevés az üzemanyag. Menni kell. Különböző irányból végül is négyen érkeznek vissza a reptérre. Ekkor derül ki, hogy a kévék közé rejtett négymotoros fekete füsttel elégett. Tomor nem láthatta, de Seres már ki tudta venni a körvonalait és látta a nagy testét az égő kévék között. Két gép nem tért vissza. Rövidesen rádióértesítés jön Annopolból, hogy Göcsei sérült géppel ott szállt le. Pettendy Hanzi nem tért vissza. Máig sem lehet tudni, hogy mi történt vele. Gépe sem került elő soha, de még a roncsai sem. Megtalálták viszont az elégett szállítógép vázát, a parancsot tehát sikerült végrehajtani. 1941. augusztus 11.-én a század Pervomajszk repterén állomásozik. Készültségben várják a Nikolajev bombázására induló két Caproni 135-ös köteléket, amely 6ór 30 perckor megérkezik, és a két, hármas raj CR-42-es gyorsan startol. Rajtuk kívül öt Re-2000-es is kíséri a bombázókat. A két bombázó raj szétválik. Egyiket a Héják a másikat, pedig Tomorék kísérik. A Tomor által kísért raj a Nikolajevi hidat bombázza le, aztán irány vissza! Most kell igazán vigyázni rájuk! Hirtelen három I-16-os Rata támad a bombázókra, amelyek közül az elsőt Göcsei gyújtja fel, amely egyre erősebben füstölve-lángolva zuhan le. Ez volt a század első légi győzelme. Kun Mikit meglepi az előtte elhúzó tűzkígyó és elrántja gépet, és ez az életét menti meg. Közben az Őt támadó Rata Seres elé kerül, aki a jó lövő pozíciót lekési és a Rata sebességi fölényét kihasználva, felhőbe húz. A harmadik Rata Göcseire támad, de belefut Kun Miklós sorozatába és lángra lobban. Ez a második légi győzelem. Szőnyi és Baranyi nem láthatóak. Tomor közben utoléri a bombázókat. Éppen a legjobbkor, mert egy Rata a parancsnoki bombázót kezdi támadni. Tomor éles emelkedő fordulóval éppen jókor kerül mögé, mert az éppen a döntő találatot készült leadni a Capronira, azonban Tomor egy rövid sorozattal ezt megakadályozta. A Rata erre a lehető legrosszabbat választotta és fordulót váltott. Ekkor benyelte a hosszú sorozatot és lángra lobbant. Három légi győzelem. Leszállás közben Tomor raja vadul billegtetve jelzi a három győzelmet, mire Szőnyi és Baranyi is megérkezik vadul billegtetve, tehát öt légi győzelem! Augusztus 26-ig a számos alacsonytámadást és kísérő feladatot lát el légi harcra azonban nem kerül sor.



Caproni CA-135-ös bombázó



RE-2000 (Héja)



Polikarpov I-16 (Rata)

1941. augusztus 26.-án a század vadászai az előretörő német 1. páncélos csoport harckocsijainak biztosítása közben 5 szovjet repülőgépet lőttek le. A század ekkor már Krivoj Rogban állomásozik. Feladata a Dnyetropetrovszk térségében dúló szárazföldi harcok légi támogatása. A város lángokban áll. A század feladata a felrobbantott hidak egyike helyett a magyar utászok által állított pontonhíd biztosítása a szovjet bombázók ellen. A század három raja egymást váltja. A Tomor és az Újszászy raj ellenséges géppel nem találkozik. A Seres raj azonban 1500 méter magasságban repülve a felhők között 500 méter magasságban alacsonytámadásra készülő Ratákat vesz észre amelyek húztak egyenesen a pontonhíd felé. Seres azonnal támad, Szőnyi és Baranyi kísérik. A meglepetés mégsem sikerül, mert az egyik Rata gyors jobb fordulóval a felhők közé bújik. Seres Ratája kígyózva menekül, igyekszik támadóját lerázni. Minden fordulónál nyeli a rövid sorozatokat. Egyre alacsonyabban repül, de egyre távolabb. Seres követi. Már-már úgy tűnik, hogy elveszíti, amikor az teljes sebességgel egy fasornak csapódik és több, mint 100 méter hosszúságban szóródik szét. Seres is az utolsó pillanatban rántja fel gépét. Keresi társait. Ekkor látja amint a másik gépet támadó Szőnyi közvetlen közelről találja el az I-16-ost, amely a házak közé csapódik. A fiúk gyülekeznek, amikor az egyedül maradt Baranyait öt Rata támadja meg, méghozzá magassági fölénnyel. A két egymás felé rohanó gép tüzel, de találatot egyik sem ér el, viszont az ütközést alig kerülik el. Egy-két perc vad fordulózás után Baranyai az előtte repülő Ratán találatot ér el, viszont az Ő gépét több találat éri. Megsebesül s lábán, és az olajtartályát is átlőtték, mire Szőnyi és Seres némi magasságnyeréssel befutott. Az egyik Rata ekkor kiválik, de a másik kettő megkapja a magáét a nyakukba zúduló magyaroktól. Seres Ratája lángolva zuhan Podvisokoje falu házai közé. Közben Szőnyi közvetlen közelről gyújt fel egyet. Baranyai vérző lábbal és ömlő olajjal szintén lelövi az előtte haladót. Öt percen belül nyolc támadó Ratából ötöt lelőttek. A szárazföldön várakozók órájukat nézegetve már-már rosszat sejtettek, amikor megjelent a három gép és billegetnek méghozzá ötször! Seres gépéből kiugorva rohant Tomorhoz jelenteni, két ujjával v betűt formázva, részben a két győzelmét jelezve. Csak Baranyi gépét látva komorodtak el az arcok. Szerencsére a lábat ért találat csontot nem ért. 1941. augusztus 27.-én Ujszászyék raja reggel 8 óra tájban ért Dnyepropetrovszk fölé. Elhárítást nem észleltek ezért elkezdtek mélyebben behatolni kelet felé. Novomoszkovszk magasságában már jónak látták visszafordulni, amikor rövid foszforcsíkot lőve jelezte, hogy ellenséget lát, de már borított rá az ellenséges vadászra. Éppen egy jól álcázott szovjet tábori reptér fölé kerültek, amelyet a siklásban lévő orosz gép árult el. Kilebegtetés közben kapta a Rata az első sorozatot, majd gázt adott. Ekkor kapta a második sorozatot, mire felágaskodott és a földnek csapódva kigyulladt. A napból támadó magyarokat a többi Rata későn észlelte, és ekkor kezdtek innen- onnan felszállni. Ekkor érkezett meg Újszászy és Szénási is. Az éppen emelkedő gépek közül Újszászy és Szobránci egyet-egyet lelőtt. Újszászy mögé egynek mégis sikerült beülnie, de Szénási résen volt és a kigyulladásig lőtte a Ratát. Ekkorra azonban már négy másik Rata is a levegőben volt, három magyar géppel szemben. Szerencsére egyéni megoldásokkal próbálkoztak A magyarokat üzemanyag és lőszerhiány is fenyegette. Újszászy igyekezett a harcot hazafelé húzni a légi harcot és közben emelkedett. Előtte az egyik Rata célt mutatott és egy hosszú sorozat után füstölve a földbe csapódott. Ekkor a szovjet gépek és a magyarok is kiváltak a harcból. A raj mindhárom gépe találatokkal és nagyon kevés benzinnel szállt le Krivoj Rogban. Újra öt légi győzelem! Ekkor indul utolsó bevetésére Szőnyi Márton a „Lapaj”. A következő raj Seres és az állandóan versengő Szőnyi és a sérülten is újra harcolni akaró Baranyai. Felszállnak és irány Dnyepropetrovszk. Már csak öt perc maradt számukra a tartózkodási időből, amikor a felhőalap alatt két Martin bombázó tűnt fel, azonban magassági fölény hiányában nem volt lehetséges az utolérésük.



Két MARTIN bombázó

Váratlanul feltűnt egy Rata és Seres gépe felé fordult, akinek egy éles jobbra borítással kellett tisztáznia a veszélyes helyzetet. Ezután seres sorozattal felgyújtotta a Ratát. Közben a többiek nem vették észre, hogy hátulról a napból három Rata támadt rájuk. Feltehetően Szőnyi ekkor kapott találatot. Seres újra harcba lendült, de géppuskáinál akadály lépett fel, azonban tovább virblizett a légtérben, hogy bajtársait tehermentesítse. Baranyai közben lefordulózza ellenfelét és lelövi, melynek következményeként a Rata a földbe fúródik. A megmaradt két Rata közben gyorsan távozik. Seres gyülekezőt int, de Szőnyi csak köröz. Baranyi odarepül Szőnyi gépéhez és jelzi a gyülekezőt, de Szőnyi nem reagál, egyre csak köröz. Feltehetőleg eszméletlen. Nem ad életjelt. Fogytán a benzin, indulni kell haza. A két társ vissza-vissza néz és látják, hogy harmadikuk köröz egyre csak tovább… A beköszöntött orosz ősz és a romló időjárás miatt a harci körülmények romlottak. 1941. október 23.-án A század öt repülőgépe német felderítőt kísért. 1941. október 24.-én ismét egymást váltva 3x3 géppel oltalmazta a Grusevaha térségéből kijutott dandárt. A század ettől a naptól a keleti fronton légi harcba nem kerül. November közepén a nagy hidegben a repülőket már nem lehetett beindítani, így a gyorshadtesttel egy időben az egész 1. repülő dandár is kivonásra kerül. 1941. november 26.-án 16 órakor érkeznek haza Mátyásföldre. A század 114 alkalommal 447 bevetést repül ellenséges terület felett. 800 órát repülnek tisztán harci bevetésben. 17 igazolt és egy nem igazolt légi győzelmet aratnak. Két pilótát veszítenek és két pilótájuk 8 napon belül gyógyuló könnyebb sérüléseket szenved. Ritka jó statisztika ez még akkor is, ha a háború kezdeti győzelmes szakaszában érik el. Göcsei szakaszvezető kisezüst, Trexler Béla őrmester, Kismarosi és Zsámboki szakaszvezetők bronz vitézségi érmet kapnak. A háború elején még ezek a kitüntetések igen sokat jelentenek.



Kisezüst vitézségi érem

1942. elején a századhoz kerül a szombathelyi repülőképző iskolát frissen végzett Podoba Illés továbbszolgáló szakaszvezető. Akit 1943-ban Bf-109-es átképzésre küldenek, később a Puma vadászosztály 3. századába kap beosztást.



Podoba Illés szakaszvezető (1922 - 1944)

1942. márc. 30. a légierőt átszervezik, német mintára állítják fel a századokat, valamint bevezetik az új hadijelet: fekete négyzetben fehér kereszt és a vezérsíkokon a piros-fehér-zöld csík.

1942. okt. 01.-én a M. Kir. Légierő hadrendje a következő (századok): távolfelderítő: 1/1 Budaörs; vadász: 5/1, 5/2 Mátyásföld, 1/1, 1/2 Szolnok, 2/1, 2/2 Kolozsvár-Szamosfalva; bombázó: 4/1, 4/2 Debrecen (majd Zombor), 3/1, 3/2 Debrecen; közelfelderítő: 3/1, 3/2 Kecskemét, 4/1, 4/2 Ungvár; ejtőernyős: 1 szállító, 1/1, 1/2, 1/3 Pápa; Regvi: 1, 2, 3, 4 Szombathely; harckiképző századok = vadász: 1/1, 1/2 Tapolca, 2/3, 2/4 Székesfehérvár-Börgönd; bombázó: 1, 2, Veszprém; megfigyelő: 1, 2 Székesfehérvár-Sóstó; műszerrepülő: 1, 2 Újvidék (majd Bpest); szakkiképző századok = műszaki: 1, 2 Újvidék (majd Bpest); fegyver: 1, 2 Székesfehérvár-Sóstó; híradó: 1, 2 Nyíregyháza; fényképező: Székesfehérvár-Sóstó; célvontató: Székesfehérvár-Sóstó; rep. akadémia: Kassa; RKI.; Le. Pság: törzs Budaörs. Ebben a hadrendben az 1/3 Kőr Ász század már nem szerepel.

Szőnyi Márton zászlósról később kiderül, hogy a köröző gépében visszanyerte eszméletét és kiugrott ejtőernyőjével. Fokságba került, antifasiszta iskolát végzett. Becsületessége és bátorsága és helytállása alapján partizán iskolába kerül és 1944. augusztus 8.-án éjjel ejtőernyővel bevetik azzal a feladattal, hogy vegye fel a kapcsolatot a Bükkben lévő partizánokkal, kommunistákkal és teremtsék meg az ellenállás magját. Az Ózdtól 15 km-re délnyugatra földet ért Szőnyit hetekig tartó üldözés majd árulás folytán 1944. szeptember 7.-én éjszaka -mielőtt védekezni vagy magát megadni tudta volna- álmában a csendőrök szitává lőtték.