AROMATERÁPIA VIKEND. 8. szám

Tartalom       Főoldal       Folytatás- Aromaterápia víkend-9
I. Bevezetés       Vissza a tartalomhoz       Ugrás a végére
II-III A szagok és a kémiai anyagok       Vissza a tartalomhoz       Ugrás a végére

Szag alatt - dr. Száhlender Lajos szerint - a szaglószervünkben található idegvégződéseknek az olyan ingerét értjük, amely bennünk különféle - kellemes vagy kellemetlen - érzést keltenek. Ezeket az érzeteket különféle párolgó kémiai anyagok keltik az orr nyálkahártyáján található idegvégződésekben. A szagok és a kémiai anyagok szerkezete közötti szoros
összefüggést mind a mai napig nem sikerült megállapítani. Bizonyos esetekben jelentkezik összefüggés, mint pl. a metán sorozat tagjai között, továbbá a benzolszénhidrogének közül a benzolnak, toluolnak, xiloloknak nagyban hasonlít
a szaguk. Írása szerint az azonos csoportba tartozó vegyületek rendkívül eltérő jellegzetességeket mutathatnak, egyesek bűzösek, mások szagtalanok, édeskések, vagy éppen virágillatúak.

Érdekesség, hogy bizonyos anyagok töményen kifejezetten bűzösek, míg nagy hígításban kellemes, érdekes illatúak. Pl. a bromstirol és a fenilacetaldehid töményen kellemetlen, de nagy hígításban kifejezetten jácintillatúak. Egyes
zsíraldehidok tömény állapotban kellemetlen izzadtságszagúak, nagy hígításban viszont narancs, rózsa, jázmin illatokhoz hasonlítanak. Az indol és a szkatol felelősek az emberi széklet bűzéért, igen nagy hígításban viszont virágillatúak.

Vannak hamar elillanó és vannak tartósabb illatú anyagok. A tartósabbak közé tartoznak egyes gyanták, balzsamok, mint pl. a benzoe, myrrha, tömjén, stb. Ezeknek magasabb hőmérsékleten jobban érvényesül az illatuk, ezért ezeket
régen parázsra dobták és füstjükkel illatosítottak. Per fumum használták, innen a ma is használatos parfüm elnevezés. A templomok tömjénfüstjében ma is használják ezeket. Füstölőket mi is vehetünk, a legváltozatosabb illatokban, mint
füstölő pálcikákat.

IV. Illóolajok       Vissza a tartalomhoz       Ugrás a végére

15. Édeskömény - Foeniculum vulgare


Származás: Földközi tenger térsége, Európa, India, Japán, Amerika
Felhasznált rész: a növény zúzott magvai
Előállítási módszer: lepárlás

A édesköményolaj hatásai:


baktériumölő, bélmozgás-serkentő, étvágytalanság, fertőtlenítő, csíraölő, görcsoldó, izomgörcs-oldó, köptető, nyákoldó, légzéskönnyítő, működésszabályozó, szájápoló, szélszorulás oldó, tejszaporító, veseműködést serkentő, vizelethajtó.

A édesköményolaj jó az alábbi tünetekre:


gyomor- és bélfájdalom, hányinger, émelygés, tengeri betegség, ráncos, fáradt bőr, stressz, székrekedés, véraláfutás.

A édesköményolaj enyhít az alábbi betegségeken:


angolkór, bélférgek, bélgörcsök, elhízás, emésztési zavarok, gyomorrontás, epekő, feldagadt mell, felfúvódás (gyomor, bél), gyenge vizelet-kiválasztás, gyengénlátás, gyomor- és bélpuffadás, hörghurut (bronchitis), köhögés, májbetegségek, megfázás, meghűlés, narancsbőr (cellulitis), reuma, izületi gyulladás, köszvény, szabálytalan havivérzés, szemgyulladás, torokgyulladás, vesekő, vízkórosság, ödéma, vizenyő.

A édesköményolaj ellenjavallatai


TILOS alkalmazni!
- kisgyermekeknek
- epilepsziában szenvedőknek
- nagy dózisban
- kemoterápia idején

        Vissza a tartalomhoz       Ugrás a végére

16. Fahéj - Cynnamomum ceylonicum


Származás: Ceylon szigete (Srí Lanka), Szunda-szigetek, Nyugat-India, Brazília
Felhasznált rész: a fa kérge
Előállítási módszer: vízgőz desztilláció


A fahéjolaj hatásai:


agyműködést serkentő, alkoholízesítő, baktériumölő, élősdi pusztító, étvágytalanság, fertőtlenítő, csíraölő, fűszer, görcsoldó, gyomorerősítő, illatszer, izgató, izomgörcs-oldó, izomlazító, köptető, nyákoldó,
közérzetjavító, melegségérzet fokozó, méregtelenítő, tisztító, működésszabályozó, nemivágy növelő, nyugtató, összehúzó hatású, rothadásgátló, szájápoló, szélszorulás oldó, vérzés csillapító, vírusölő.

A fahéjolaj jó az alábbi tünetekre:


fáradtság, félelem, gyomor- és bélfájdalom, hasmenés, láz, menstruációs panaszok, orrvérzés, stressz.

A fahéjolaj enyhít az alábbi betegségeken:


általános gyengeség, bélférgek, bélgörcsök, elhízás, emésztési zavarok, gyomorrontás, felfúvódás (gyomor, bél), gombásodás, idegesség, impotencia, köhögés, lumbágó, keresztcsontfájás, megfázás, meghűlés, menstruációs görcsök, orr-, homloküreg-gyulladás, pestis, rák, reuma, izületi gyulladás, köszvény, rovarcsípés, -szúrás, sárgaláz, szabálytalan havivérzés, szívidegesség, szívritmuszavar, torokgyulladás, végtagfájdalmak, visszérgyulladás.

A fahéjolaj ellenjavallatai


TILOS alkalmazni!
- nagy dózisban
- kemoterápia idején
- fürdővízben csípős

V. Személyes tapasztalatok       Vissza a tartalomhoz       Ugrás a végére

- Annak ellenére, hogy a fahéjolaj csípős fürdővízben, én mégis szoktam egy apró cseppet belecsempészni. Segít leküzdeni az izomfájdalmakat, csökkenti az izomgörcsöt és ez által a hátfájást. Ezen kívül szeretem az illatát, tehát dezodor helyett használom.

- Zúzódásos, horzsolás sérülés esetén bázisolajba szoktam cseppenteni levendulát és édesköményt. Ilyen esetekben bevált még a körömvirág krém is.
- Az édesköményt, mint növényt Horvátországban fedeztem fel, először azt hittem, hogy kapor, de amikor megkóstoltam meglepetten tapasztaltam ánizsszerű ízét. Mivel idegen helyeken főleg az első napokban gyomrom gyakran rakoncátlankodik, beleim renyhék, így örömmel tépkedtem úton-útfélen a friss hajtásokat, melyeket ott helyben rögtön el is fogyasztottam. Nem értem, miért néztek rám olyan furcsán az emberek...

Náther László 8-)

natherlaci@gmail.com

Főoldal  Folytatás- Aromaterápia víkend-9