Eger gyönyörű város, és Heves megye megyeszékhelye. Az Eger-patak partján található égerfákról kapta a nevét. Mára az égerfák már kipusztultak.
Sok műemléke van, például a Fazola-kapu . A megyeháza legfőbb ékessége, egyben a magyarországi kovácsoltvas-művesség kiemelkedően gazdag, igényes és egyben reprezentatív darabja a főkapu fölötti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjaival, valamint a kovácsoltvas kapuk, amelyeket Fazola Henrik készített 1758 és 1761 között.
Itt van még az egri Főszékesegyház . Az egri Főszékesegyház - épült klasszicista stílusban 1831-36 között - Magyarország egyik legnagyobb temploma: hossza 93 méter, szélessége 53 méter, a toronypár magassága 54 méter. Az épülethez széles lépcsősor vezet, melynek két oldalán Marco Casagrande faragott kőszobrai állnak: Szt. István és László királyok, valamint Szent Péter és Szent Pál alakjai. A főoltár Olajbafott Szent János képe 1835-ben készült, mestere Donhauser József bécsi festő. A Bazilika orgonáját a XIX. sz. végén a salzburgi Moser cég szállította. Épült: 1830-1837
Az egri minaret is híres: a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré 1596 után homokkőből épült, 40 m magas, alapja 14 szögletű. Erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött, majd 1841-ben lebontották. A minaretet is le akarták bontani 1687-ben, de nem sikerült, egy keresztet raktak a tetejére ami az el nem távolított félholdból nő ki. Az eredeti kupola villámcsapások következtében elpusztult, a jelenlegi kőkúpot már mint műemlék védelme érdekében építették rá. A minaret látogatható, 97 lépcsőfok vezet fel a teraszára.
