A kép egy fotómontázs. Jellemzője, hogy egy keretben több helyszínről származó, eltérő időben készült fotót másoltak össze, így az egész kép több egységből lett összerakva. Az elrendezés többet mutat számunkra, mint amit a képek egyenként jelentenének.

Kezdetben a filmeket egy kameraállásból vették fel és a filmidõ megegyezett a történet idejével. Később, amikor képesek voltak változtatni a képkivágásokat, megjelentek az úgynevezett plánok. A vágástechnika fejlődésével megjelent a montázs (a francia "összeszerelés" szóból), amely vágást, montírozást jelent, két beállítás összekapcsolását. Az időt érzékeltetik, valamint különleges hatásokat érnek el vele. Itt érvényesül az "egy meg egy az három" alapelv, amit Einzenstein és Kulesov dolgozott ki. Az "egy meg egy az három" szerint ha két különböző (emocionális töltettel rendelkező) képet rakunk egymás mellé - és jól választjuk meg őket - akkor egy harmadik születik belőle. Einzenstein és Kulesov a montázs asszociatív alkalmazásával egy új, szimbólikus filmnyelvet alkotott.

VÁGÁS (snitt)

A film egysége. Egy beállításból felvett folyamatos képsort jelent. Ez nem lehet túl hosszú, hiszen csak bizonyos ideig tudunk figyelni, aztán unalmassá válik. A filmet úgy tehetjük változatossá, hogy több, rövidebb beállítást illesztünk egymás után. Így változik a nézőpont, képkeret, sőt akár az idő is. A montázs így válik a beállítások kapcsolatává,
A beállítások jól elkülönülnek (például a nézőpont, vagy plán megváltozik). Azt a pillanatot, amikor a beállítások váltanak, vágásnak nevezzük. A vágás (illesztés) elnevezés onnan ered, hogy régebben a filmszalagot tényelegesen elvágták, majd a különböző beállításokat összeragasztották. A film teljes hosszát az összeillesztett beállítások adják.

A MONTÁZS

azonban nem csupán snittek halmaza.
A montázsban a különböző beállítások által hordozott információból egy olyan új jelentés fogalmazódhat meg, amely az egyes beállításokban nem található meg.
Az alábbi filmrészletben két külön helyszínen felvett képsor váltakozik: egy mészárszéken, ahol az állatokat leölik és egy háborús csatamezőn. A képek együttes hatása azt sugallja, hogy a háborúban a katonák é s a menekülő polgárok éppúgy kiszolgáltatottak, mint a vágóhídon a marhák.

A montázsnak több fajtája van.
1. Párhuzamos montázs: két párhuzamosan történő eseményt úgy mutat be, hogy az egyidőben, de különböző térben zajló (és egymással összefüggő) eseményeket felváltva mutatja, időben folyamatos, térben váltakozó, a cselekményt sűríti. Ezt a montázsfajtát az amerikai Griffith már a tízes években használta. A párhuzamos montázs kifejezetten vonzza az olyasfajta jeleneteket, mint az üldözés, versenyfutás, menekülés.

A Különben dühbe jövünk című film énekkari próbáján az egyik helyszín a színpad, míg a terem különböző helyein bujkáló bérgyilkos a terem más helyszínein próbál a főszereplők közelébe férkőzni. A helyszíneket felváltva mutatják, és azok vissza-visszatérnek, ebből válik nyilvánvalóvá, hogy a két esemény egy időben zajlik, a gyilkos a színpadi szereplők életére akar törni.

2. Belső montázs: A kamera képes követni az eseményeket, anélkül, hogy klasszikus vágást kellene alkalmazni. Ezt szinészvezetéssel lehet igazán jól elérni. A belső montázst a negyvenes évektől használják. Ez új lehetőségeket kínált a filmkészítőknek a mélységben komponálás, azaz a mélységélesség tudatos használatával, illetve a folyamatos kameramozgás. A nagylátószögű objektív használata és a kocsizó kamera segítségével ugyanis bizonyos mértékben vágás nélkül is változtatható a tér/idő, s ez a montázsfajta többnyire reálisabb, valósághűbb jeleneteket eredményez.

A Különben dühbe jövünk című film motorpárbaj-jelenete ilyen belső montázsra épül: a motorosok lekövetése, a különböző vágások egymásutánja, a plánok váltása és a kamera vízszintes mozgása (kocsizás) jól érzékelteti azt a teret, amelyben az összecsapás zajlik. A filmrészlet párhuzamos montázst is alkalmaz: a banda főnöke más helyszínen, rádión követi az összecsapást.

3. Sequenciális montázs: motívumokat használ, "beszélő" képekből építi fel a történetet, a mondanivalót, itt jól érvényesül az "egy meg egy az három" alapelv. Álomjeleneteknél, flashback-eknél lehet jól használni, valamint zenés filmeknél. Eszközként használják még az áttűnést, ami annyit tesz, hogy két képet egymásba mosnak úgy, hogy az egyik elhalványul, ezalatt a másik láthatóvá válik és azzal a képpel folytatja a történetet. Ezzel - általában - időmúlást érzékeltetnek.

A Körhinta című film táncjelenetében az ifjú pár körben forog a terem közepén. Miközben szubjektív kamera szemszögéből látjuk az arcukat, a környezet elmosódva körbeforog, majd a forgás áttűnik a vásári forgatag körhintás képébe, jelezve, hogy a fiatalok a búcsúban találtak egymásra. Azt, hogy egy pillanatra megszűnik a jelen, az is érzékelteti, hogy a flashback-ban a vásári forgatag hangjait halljuk. Kicsivel később visszatérünk a valóságba (újabb áttűnéssel), ahol a táncnak a lány jegyesének megjelenése vet véget.

Az elbeszélő filmek a montázs eszközeivel teremtik meg a cselekményvilágot.
Ha egy film elbeszél, akkor az adott szereplőket adott helyszíneken mutatja. Tudnunk kell, hogy milyen viszonyban vannak a szereplők egymással, ki kivel beszél, ki hol van egy-egy jelenetben. Fel kell ismernünk,hogy az események milyen sorrendben és milyen módon követik egymást.
Egy elbeszélő film montázsa, beállításainak kapcsolata négy rétegű:
1. Grafikai illesztés: a szereplők, helyszínek felismerését, azonosítását szolgálja (párhuzamos montázs)
2. Térszervező montázs: a térviszonyok ábrázolására (belső montázs)
3. Időszervező montázs: felépíti a történet eseményeinek sorrendjét. (sequenciális montázs)
4. A montázs ritmusa: a vágások sebessége, a snittek hossza az események pörgését befolyásolja.
 

FELADATOK:

1. Elemezd a Körhinta című film táncjelenetét az elbeszélő montázs négy rétege szerint!

2. Készítsd rövid videómontázst, fotókból összeálítva! A téma lehet iskolád, városod vagy barátod!
Használd a tér- és időszervező montázsról tanultakat!
A képsort odaillő zene bejátszásával hangosítsd!

A munkádhoz használd a Movie Maker programot! Segítséghez kattints az alábbi linkre!

http://users.atw.hu/infoteszt/tananyag/8-osztaly/lapoda/23.htm

KÉT PÉLDA ELKÉSZÜLT FOTÓMONTÁZSOKRA