II. László 1162-1163 II. Géza öccse. A korabeli öröklési rend szellemében rajta kívül még ketten formálhattak jogot a trónra, II. Géza fia, István és II. Géza másik testvére, szintén István. A számúzött István herceg bizánci seregek élén az országra támad. A magyar urak a hatalmas katonai túlerő láttán hajlandók voltak elismerni királyuknak László herceget. Váratlan gondot okozott azonban, hogy Lukács esztergomi érsek nem volt hajlandó megkoronázni a "görög" vallású Manuel, bizánci császár jelöltjét. Végül a kalocsai érsek koronázta meg. Lukács ezt az eljárást törvénytelennek minősítette, s még az egyházból is kiátkozta. II. László börtönbe vettette Lukács érseket. A királyt a magyar előkelők nagyobb része támogatta, így a már előzőleg megkoronázott III. István maradék hiveivel kénytelen volt visszahúzódni Pozsonyba. II. László bölcsen nem háborgatta unokaöccsét, a megbékélés kedvéért Lukácsot is kiengedte a börtönből. Lukács azonban nem engedett, sőt megjövendölte a király közeli halálát. Átka - legalábbis a kortársak szerint - megfogant, 1163 januárjában (valószínűleg mérgezés következtében) meghalt.                                                           Forrás: Magyar királyok, kiadó: Comenius Kiadó Kft.