III. István 1162-1172 Géza fia. Lukács esztergomi érsek királlyá koronázza. A kor öröklési rendje szerint azonban nagybátyjai, István és László is jogot formálhattak a trónra. Trónviszályok kezdődnek, István herceg bizánci segítséggel rátör III. Istvánra. A király Pozsonyba menekül. A magyar előkelők nem Istvánt, hanem Lászlót fogadják el királynak. Lászlót hamarosan megmérgezik, így már csak ketten maradnak. A király III. István és az ellenkirály IV. István. Egyre több magyar főúr sorakozott föl III. István mögött, s ez lehetővé tette, hogy 1163-ban nemcsak legyőzze, de el is fogja nagybátyját. Nem ölte meg, de szavát vette, hogy lemond a trónigényéről, és Bizáncba száműzte. IV. István azonban nem tartotta be igéretét, bizánci segédlettel többször is rátört az országra. Az utolsó alkalommal végleges vereséget szenved, hiveivel Zimony várába szorul vissza. 1165-ben hal meg, feltehetően vele is méreg végzett. Az állandó háborúskodás arra kényszeríti III. Istvánt, hogy az egyház javait is felhasználja. Ez szembefordítja vele Lukácsot, 1171-ben a király végül is enged és garantálja az egyházi vagyon sérthetetlenségét. 1172-ben hal meg.                                                           Forrás: Magyar királyok, kiadó: Comenius Kiadó Kft.