IV. Béla 1235-1270 II. András fia. Már 1214-ben megkoronázták, mint ifjabb királyt. Apjával már ekkor konfliktusai voltak. Trónra kerülése után leszámol apja hiveivel. Az előkelők többsége szembefordul vele. Általános ellenérzést vált ki a kunok befogadása is. Béla lépései anarchikus viszonyokat eredményeznek, s így nem csoda, hogy a tatár invázió leteríti az országot (1241 Muhi). IV Béla menekülni kényszerül, csak a következő évben térhet vissza elpusztított hazájába. Mint "második honalapító" néhány évtized alatt újjáépítteti Magyarországot. Szakít a visszavételi politikával, sőt 1242-től ő maga is adományoz birtokokat. Várakat építtet, tudatos városfejlesztési politikát folytat. Külpolitikáján is változtat, szorosabb együttműködésre törekszik a közép-kelet-európai országokkal. Béla utolsó éveit megkeserítette a fia és közte lévő viszály. Emögött ismét az ország előkelői álltak. Mindkét fél adományokkal igyekezett gyarapítani hivei táborát. Béla érzékelte az erőviszonyok fia javára történő eltolódását, ezért a bárók ellensúlyozására 1267-ben már a megyék küldötteit is meghívja a fehérvári törvénykezési napokra. 1270-ben hal meg.                                                           Forrás: Magyar királyok, kiadó: Comenius Kiadó Kft.